--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feladattípus</B></P>
+
+<P>Különféle típusú feladatok léteznek.</P>
+
+<P><B>Offline tevékenység</B> - olyankor hasznos, amikor a feladat végrehajtása nem a Moodle keretei között történik. A tanulók látják a feladat leírását, de nem tölthetnek föl állományokat. A tanár ugyanakkor az összes tanulót pontozhatja, a tanulók pedig értesítést kapnak a pontjaikról.
+
+<P><B>Egyetlen állomány feltöltése</B> - ezzel a feladattípussal minden tanuló tetszőleges típusú, egy darab állományt tud feltölteni. Ez lehet egy Word-dokumentum, egy kép, egy tömörített webportál, illetve bármi egyéb, amelynek a feltöltésére megkérjük a tanulókat. A tanár a leadott feladatokat online pontozhatja.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p>Feladatok</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=assignment&file=assignmenttype.html">Feladat típusa</a> <li><a href="help.php?module=assignment&file=resubmit.html">Újbóli leadás</a>
+</ul>
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/assignment/icon.gif"> <B>Feladatok</B></P>
+<UL>
+<P>A feladatokkal a tanár a tanulót (tetszőleges formájú) digitális tartalom elkészítésére és leadására kérheti, melyet a szerveren keresztül tölthet föl a rendszerbe. Jellegzetes feladatként megemlíthető az esszé, a projekt, a jelentés stb. Ez a modul magában foglalja a pontozási eszközöket is.</P>
+</UL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feladatok ismételt leadása</B></P>
+
+<P>Alaphelyzetben a tanulók nem adhatják le ismételten a feladatukat, ha a tanár már lepontozta őket.</P>
+
+<P>Ha ezt az opciót bekapcsoljuk, a tanulók pontozás után is újból leadhatják a feladatot (újbóli lepontozás céljából). Ez olyankor lehet hasznos, ha a tanár arra kívánja ösztönözni a tanulókat, hogy egy ismétléses folyamat révén fejlődést érjenek el.</P>
+
+<P>Egyértelmű, hogy az ilyen opció irreleváns offline feladat esetén.</P>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Jelenlét automatikus naplózása</b></p>
+
+<p>Ennek az opciónak a bekapcsolásakor a jelenlét nyilvántartása automatikusan megtörténik az egyes falhasználóknak a dátum alapján meghatározott napon végzett tevékenysége alapján. </p>
+
+<p>Az automatikus jelenlét-naplózási eszköz akkor tekint egy résztvevőt jelen lévőnek, ha az bejelentkezik a kurzusra és az adott időpontban bármilyen tevékenységet végez.</p>
+
+<p>A Moodle cron segédprogramját úgy konfigurálhatjuk, hogy ez az opció működjön.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Jelenlét nyilvántartásához a hetek napjai</b></p>
+
+<p>Ha többszörös jelenléti ívet adunk hozzá, a jelen listában bejelölt összes hétköznapra külön jelenléti ív jön létre. Ha például minden kedden és csütörtökön szeretnénk jelenléti ívet vezetni, akkor csak a Tue. [kedd] és Thu. [csütörtök] négyzeteket jelöljük be, a többit hagyjuk bejelöletlenül.</p>
+
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Egy szekció elhelyezése az adott dátum szerinti jelenlét alapján</b></p>
+
+<p>Automatikusan áthelyezi az adott előfordulást a dátumának megfelelő szekcióba. Ha ezt az opciót választjuk, az előfordulás a változások mentése után átkerül a megfelelő hétre.</p>
+
+<p>Ez az opció csak a heti kurzusforma esetén használható.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Egy névsorba tartozók pontozása</b></p>
+
+<p>Ezzel az opcióval az egy névsorba tartozó beíratkozottakat lineáris skála mentén pontozhatjuk. Az adott tanuló adott kurzus látogatásával eltöltött összes jelenléti órák száma pontszám formájában hozzáadódik a naplóhoz. Ebbe a számításba beleszámítanak a késések is, a pontszám pedig a modul "hiányzásokra eső késések száma" modulján alapszik.</p>
+
+<p>Ez az opció nem működik túl hatásosan akkor, ha az automatikus jelenlét be van kapcsolva, ugyanis jelenleg még nincs mód annak jelölésre, hogy egy tanuló egy kurzust adott napon csak egy ideig látogat. Az automatikus jelenlét naplózása szempontjából egy tanuló vagy 100%-ban jelen van, vagy 100%-ban hiányzik.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Adott osztálytartam óraszáma</b></p>
+
+<p>Itt állítható be, hány órás lesz az adott osztály időtartama. A jelenlétet e rendszer az osztály minden órájára külön-külön naplózza. Részórákat nem lehet megadni.</p>
+
+<p>Az opció nem bír különös jelentőséggel a jelenlét automatikus naplózása esetén.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Jelenlétre adott maximális pontszám értéke</b></p>
+
+<p>Ez az érték határozza meg, mekkora legyen a maximális pontszám az adott kurzuson való teljes jelenlét esetén. Ez az érték lineáris skálán oszlik el a részleges jelenlét figyelembevétele mellett. Teljes hiányzás esetén az adandó pontszám a nulla.</p>
+
+
--- /dev/null
+<p><img valign="absmiddle" src="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/attendance/icon.gif"> <b>Jelenlét</b></p>
+<ul>
+<p>Ezzel a modullal rögzíthető az egyes résztvevők jelenléte egy-egy helyszíni vagy on-line osztályfoglalkozáson. A jelenlétet naplózhatja kézzel a kurzus bármely tanára, vagy pedig történhet ez automatikusan is a résztvevők 24 órás tevékenysége alapján az adott jelenléti időszakra kivetítve.</p>
+</ul>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>A csevegés használata</b></p>
+
+<p>A csevegésre használt modul tartalmaz néhány olyan vonást, amely révén a csevegés valamelyest kellemesebbé tehető.</p>
+
+<dl>
+<dt><b>Emotikonok</b></dt>
+<dd>Bármely érzelmet kifejező arc (emotikon), amelyet a Moodle-ban máshol használhatunk, itt is begépelhető és megfelelő módon megjeleníthető. Például, :-) = <img src="pix/s/smiley.gif"> </dd>
+
+<dt><b>Hivatkozások</b></dt>
+<dd>Az internetes címek automatikusan hivatkozásokká alakulnak át.</dd>
+
+<dt><b>Érzelem kifejezése</b></dt>
+<dd>Érzelem kifejezéséhez használható a "/me" vagy ":" sorkezdet. Például ha a felhasználó neve Kati és azt gépeli be, hogy ":laughs!" vagy "/me laughs!" [nevet], akkor a kijelzés mindenki előtt "Kati laughs!" alakban lesz látható.</dd>
+
+<dt><b>Hangjelzések</b></dt>
+<dd>Ha valakinek a neve mellett lévő "hangjelző" hivatkozásra kattintunk, az illetőhöz hangjelzést tudunk küldeni. Ha egyszerre minden embernek szeretnénk hangjelzést küldeni egy csevegés során, gépeljük be a "beep all" [hangjelzés mindenkinek] utasítást.</dd>
+
+<dt><b>HTML</b></dt>
+<dd>Ha valamelyest járatosak vagyunk a HTML-ben, kódot illeszthetünk a szövegbe, mellyel képet szúrhatunk be, hangot játszhatunk le és különféle színű és méretű szövegeket jeleníthetünk meg.</dd>
+
+</dl>
+
--- /dev/null
+<p>Csevegési modul</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=chat&file=chatting.html">A csevegés használata</a>
+</ul>
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/choice/icon.gif"> <B>Választási lehetőségek</B></P>
+<UL>
+<P>A választási lehetőségekhez kötődő tevékenység felettébb egyszerű - a tanár feltesz egy kérdést és meghatározza a reá adható különféle válaszokat. Az eszköz hasznos lehet egy-egy téma átgondolásának a kezdeményezéséhez; az osztály adott kurzussal kapcsolatos irányultságának az eldöntéséhez; illetve a téma feltárását szolgáló egyetértés megszerzéséhez.
+</UL>
--- /dev/null
+<p>Lehetőségek</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=choice&file=options.html">Opciók</a>
+</ul>
--- /dev/null
+<p><img valign=absmiddle src="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/dialogue/icon.gif"> <b>Párbeszédek</b></p>
+<ul>
+<p>Ez a modul felhasználópárok közötti egyszerű kapcsolattartáshoz biztosít lehetőséget. Tanár kezdeményezhet párbeszédet tanulóval, tanuló kezdeményezhet párbeszédet a tanárral, illetve (opcionálisan) tanuló kezdeményezhet párbeszédet egy másik tanulóval. Egy tanár vagy egy tanuló egy időben több éppen zajló párbeszédben vehet részt.</p>
+</ul>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Választható opciók</B></P>
+
+<P>Itt adhatjuk meg azokat az opciókat, amelyekből a résztvevőknek választaniuk kell.
+
+<P>Ezekből tetszőleges számút kitölthetünk: ha nincs szükségünk mind a 6 opcióra, néhányat kitöltetlenül hagyhatunk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Idő korlátozása</b></p>
+
+<P>Ezzel a beállítással megadhatunk egy időtartamot, amelyen belül a résztvevők választhatnak.</p>
+
+<p>Ha a lezárást nyitva szeretnénk hagyni, állítsunk be egy nagyon távoli időpontot a jövőben.</p>
+
+<p>Ha erre a lehetőségre egyáltalán nincs szükségünk, távolítsuk el a négyzetből a bejelölést.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Sütik</b></p>
+
+<p>Kétféle sütit használ ez a portál.</p>
+
+<p>Ezek közül az alapvetően fontos süti az általában <b>MoodleSession</b> néven ismert folyamatrögzítő süti. Ezt a sütit be kell engednünk a böngészőbe, ha azt szeretnénk, hogy folyamatosan tudjunk dolgozni és bejelentkezésünk oldalról oldalra érvényes legyen. Kijelentkezéskor vagy a böngésző bezárásakor ez a süti megsemmisül (mind a böngészőben, mind a szerveren).</p>
+
+<p>A másik süti kizárólag kényelmi célokat szolgál és rendszerint a <b>MOODLEID</b> vagy ehhez hasonló nevet viseli. Ennek csak annyi a szerepe, hogy emlékezzen a böngészőn belül a felhasználónevünkre. Ez azt jelenti, hogy ha visszatérünk erre a weboldalra, a bejelentkezési oldalon a felhasználónév már kitöltve jelenik meg. Ha nem kívánjuk ezt a sütit használni, minden gond nélkül lemondhatunk róla, ez mindössze azzal jár, hogy minden alkalommal bejelentkezéskor újból be kell írnunk a nevünket.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Kurzus elérhetősége</b></p>
+
+<P>Ezzel az opcióval teljesen "elrejthetjük" kurzusunkat.</p>
+
+<p>Egyetlen kurzuslistán sem fog szerepelni, csak a kurzust tanító tanárok és az adminisztrátorok számára lesz látható.</p>
+
+<p>A tanuló akkor sem léphet be, ha a kurzus URL-jét közvetlenül próbálja elérni.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzuskategóriák</B></P>
+
+<P>Moodle-adminisztrátorunk létrehozhat néhány kurzuskategóriát számunkra.
+
+<P>Például csinálhat "Természettudományok", "Bölcsészettudományok", "Egészségügy" stb. elnevezésű kategóriákat.
+
+<P>Válasszuk ki a kurzusunknak leginkább megfelelőt. Ezen választásunk határozza majd meg, hogy a kurzuslistán hol jelenik meg kurzusunk. Emellett megkönnyítheti tanulóink számára kurzusunk megtalálását is.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A Moodle kurzusformái</B></P>
+
+<P><B>Heti kurzusforma</B></P>
+<UL>
+A kurzus hetenkénti elrendezésben szerepel, egyértelmű kezdési és befejezési időponttal. Minden hét tartalmaz tevékenységeket. Ezek egy része, például a napló, "üres helyekkel" rendelkezhet, melyek - mondjuk - két hét elteltével hozzáférhetetlenné válnak.
+</UL>
+
+<P><B>Téma szerinti kurzusforma</B></P>
+<UL>
+Nagyon hasonlít a heti kurzusformára, azzal az eltéréssel, hogy minden "hét" neve téma. A "téma" nincs időkorlátok közé szorítva. Semmilyen dátumot nem kell megadnunk.
+</UL>
+
+<P><B>Társas forma</B></P>
+<UL>
+Ez a forma egy fő fórum, a társas fórum köré szerveződik, amely a címoldalon szerepel. Olyan helyzetekben hasznos ez a forma, amelyek szabadabbak. Az sem szükségszerű, hogy ezek kurzusok legyenek. Például lehetnek akár tanszéki hirdetőtáblák is.
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzus teljes neve</B></P>
+
+<P>A kurzus teljes neve a képernyő tetején, a kurzuslistán látható.</P>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Pontok</b></p>
+
+<P>Számos tevékenységhez rendelhetünk pontokat.</p>
+
+<p>Kiinduló helyzetben egy kurzuson belül minden pont megtekinthető a Pontozás oldalon, amely a fő kurzusoldalról érhető el.</p>
+
+<p>Ha a tanár nem kíván pontozással élni az adott kurzust illetően, vagy ha csak el akarja rejteni a pontokat a tanulók elől, akkor kikapcsolhatja a pontok megjelenítését a kurzusbeállításokban. Ettől még az egyes tevékenységekhez használhatunk vagy beállíthatunk pontokat, itt csak azt kapcsoljuk ki, hogy a tanulók lássák az eredményt.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Kurzus rejtett részei</b></p>
+
+<P>Ezzel az opcióval azt határozhatjuk meg, hogy a kurzusunkban lévő rejtett részek miként jelenjenek meg a tanulók számára.</p>
+
+<p>Alaphelyzetben egy kis terület látható (tömör formában, rendszerint szürke színben), jelezve a rejtett részek helyét, ugyanakkor a tanulók előtt ezek a rejtett tevékenységek és szövegek nem láthatók. Ez különösen a heti forma esetén hasznos, mert így a nem órával töltött hetek világosan láthatók.</p>
+
+<p>Ha úgy döntünk, ezeket teljesen elrejthetjük úgy, hogy a tanulók még azt se tudják, hogy a kurzus egyes részei rejtve maradnak előttük</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzus azonosítószáma</B></P>
+
+<P>Egy kurzus azonosítószáma csak akkor használatos, amikor az adott kurzust külső rendszerekkel vetjük egybe - a Moodle sohasem jeleníti meg. Ha a kurzus hivatalos kódnévvel rendelkezik, azt használjuk itt ... egyébként hagyjuk üresen.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzushírek</B></P>
+
+<P>A heti és a téma kurzusformáknak része egy speciális, "Hírek" elnevezésű fórum. Ez a fórum alkalmas olyan üzenetek küldésére, amelyet minden tanuló olvashat. (Alaphelyzetben a rendszer minden tanulót felvesz a fórumba, az üzeneteinket pedig e-mailben kapják meg.)
+
+<P>Ez a beállítás határozza meg, hány friss üzenet jelenjen meg a kurzus honlapján, jobbra lent egy híreket tartalmazó négyzetben.
+
+<P>Ha ezt az értéket "0 db hír"-re állítjuk, akkor a híreket tartalmazó négyzet meg sem jelenik.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzusok heti/témánkénti száma</B></P>
+
+<P>Ezt a beállítást csak a heti és a téma szerinti kurzusforma használja.
+
+<P>Heti forma esetén a kurzus időtartamát határozza meg hetekben - a kurzus kezdő időpontjától számítva.
+
+<P>Téma szerinti formában a kurzust alkotó témák számát határozza meg.
+
+<P>Mindkettő a kurzus oldalának közepén lefelé lévő "négyzetek" számának felel meg.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Utóbbi tevékenységek</B></P>
+
+<P>A Moodle a kurzus honlapján meg tudja jeleníteni az utóbbi tevékenységeket.
+
+<P>Itt látható mindaz, ami a kurzust illetően azóta történt, hogy az oldalt olvasó felhasználó bejelentkezett a kurzusra, ideértve az új üzeneteket, az új felhasználókat, a beadott naplókat stb.
+
+<P>Tanácsos ezt az opciót bekapcsolva hagyni a kurzus folyamán, mivel elősegíti a kurzus folyamán a mozgalmasság, a tevékenység érzetének előtérbe kerülését. Ha tudjuk, a többiek mit csinálnak, azzal ugyancsak növekszik az osztály közös munkavégzését sugalló légkör.
+
+<P>Igen nagy méretű vagy felettébb aktívan használt kurzus esetén azonban érdemes lehet ezt az opciót kiiktatni, mivel lelassíthatja a kurzusoldal kijelzését.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Tevékenységekről szóló jelentések</b></p>
+
+<P>A tevékenységekről szóló jelentések az adott kurzusban tevékenységet végző résztvevők mindegyike számára elérhetőek. A beküldött anyagok felsorolásán túl ezek a jelentések részletes naplózást adnak a rendszerbe való belépésekről.</p>
+
+<p>A tanárok mindig hozzáférhetnek ezekhez a jelentésekhez az egyes személyek profilját tartalmazó oldalakon lévő gomb segítségével.</p>
+
+<p>A tanulók saját jelentéseikhez való hozzáférését a tanár szabályozza a kurzusbeállításon keresztül. Egyes kurzusok esetén ezek a jelentések hasznos eszközt jelenthetnek a tanuló számára, mivel képet kapnak az online környezetben való részvételükről, más kurzusok esetén viszont erre nem feltétlenül van szükség.</p>
+
+<p>Egy másik ok ennek az opciónak a kikapcsolására az, hogy a jelentés megterheli a szervert a jelentés előállítása során. Nagy és hosszan tartó osztályok esetén ezért hatékonyabb lehet, ha kikapcsolt állapotban tartjuk a tevékenységekről szóló jelentések készítését.<p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Rövid kurzusnév</B></P>
+
+<P>Számos intézményben a kurzusok jelölésére rövidített megnevezést használnak, pl. BP102 vagy COMMS. Ha nincs is ilyen nevünk a kurzusunkhoz, hozzunk itt létre egyet. Ez számos helyen lesz majd használatos ott, ahol a hosszú elnevezés nem megfelelő (például egy e-mail tárgysorában).</P>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzus kezdő időpontja</B></P>
+
+<P>Itt adhatjuk meg a kurzus kezdő időpontját (saját időzónánknak megfelelően).
+
+<P>Ha a heti kurzusformát használjuk, ez befolyással lesz a hetek kijelzésére. Az első hét azon a napon kezdődik, amelyet itt beállítunk.
+<P>Ennek a beállításnak nincs hatása a társas vagy a téma szerinti kurzusformára.
+
+<P>Ugyanakkor a beállításnak hatása lesz azon naplózások kijelzésére, amelyek ezt a dátumot a kijelezhető legkorábbi dátumként használják.
+<P>Általában véve ha kurzusunknak nincs valós kezdési időpontja, akkor érdemes ezt a dátumot beállítani, függetlenül attól, hogy milyen kurzusformát használunk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feltöltendő kurzus mérete</B></P>
+
+<P>Ez a beállítás határozza meg azt a legnagyobb állományméretet, amelyet a tanulók a kurzus folyamán feltöltethetnek és amelyet az adminisztrátor a portál beállítása során határoz meg.
+
+<P>Ezt a méretet tovább csökkenthetjük az egyes tevékenységmodulokhoz tartozó beállításokon keresztül.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Tárgy hozzáadása</b></p>
+
+<p>Ezzel a kapcsolódási ponttal tárgyat adhatunk hozzá a párbeszédhez. Mindig célszerű a párbeszédet tárggyal ellátni, mivel így könnyebb a párbeszédet nyomon követni és a témára adott válaszokra összpontosítani. Ha egy másik tárgyról akarunk beszélgetést kezdeményezni, jobb az adott párbeszédet bezárni és a témáról egy új párbeszédet kezdeni.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Párbeszéd lezárása</b></p>
+<p>Párbeszédet bármikor lezárhatunk. Párbeszéd lezárása során az adott párbeszéd leáll és törlődik az érvényes párbeszédek listájáról. Tehát a lezárt párbeszédek nem jelennek meg ezen az oldalon. </p>
+
+<p>A lezárt párbeszédeket megtekinthetjük, de nem bővíthetjük. Végezetül pedig a lezárt párbeszédek törlődnek és később már nem tekinthetők meg.</p>
+
+<p>Ha lezárunk egy adott párbeszédet, újat kell kezdenünk, ha az adott személlyel továbbra is "beszélni" akarunk. Ekkor az adott személy újból megjelenik azok listáján, akikkel párbeszédet kezdeményezhetünk.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Párbeszédek törlése</b></p>
+<p>Itt állíthatjuk be a párbeszédek törlése között eltelő napok számát. A lehetőség csakis a LEZÁRT párbeszédekre vonatkozik. </p>
+
+<p>Ha az időtartamot nullára állítjuk, akkor a párbeszédek törlésére sosem kerül sor.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Párbeszédtípusok</b></p>
+<p>Háromféle párbeszéd létezik.</p>
+
+<ol><li><p><b>Tanár a tanulóval</b> Ez a tanár és a tanuló között tesz lehetővé párbeszédet. A párbeszéd mind a tanár, mind a tanuló kezdeményezheti. Az emberek listájából a tanárok csak a tanulókat, a tanulók pedig csak a tanárokat látják.</p></li>
+
+<li><p><b>Tanuló a tanulóval</b> Ez tanulók közötti párbeszédre ad lehetőséget. A tanárok egyáltalán <b>nem</b> vesznek részt ebben a párbeszédtípusban.</p></li>
+
+<li><p><b>Mindenki</b> Itt az osztályból bárki kezdeményezhet párbeszédet bárkivel. Tanárok kezdeményezhetnek párbeszédet más tanárokkal és tanulókkal, illetve tanulók kezdeményezhetnek párbeszédet más tanulókkal és a tanárokkal. </p></li>
+</ol>
--- /dev/null
+<img valign=absmiddle src="<?php echo $cfg->wwwroot?>/mod/dialogue/icon.gif"> <b>Párbeszédek</b></p>
+
+<p>Ez a modul felhasználópárok közötti egyszerű kapcsolattartáshozt biztosít lehetőséget. Tanár kezdeményezhet párbeszédet tanulóval, tanuló kezdeményezhet párbeszédet a tanárral, illetve (opcionálisan) tanuló kezdeményezhet párbeszédet egy másik tanulóval. Egy tanár vagy egy tanuló egy időben több éppen zajló párbeszédben vehet részt.</p>
+
+<p>A párbeszédhez korlátlan számú belépési pont tartozhat, a "beszélgetés" általában egymáshoz vegyesen kapcsolódó válaszok formájában zajlik. A forma használata nem erőltetett és bármely fél bármikor kiegészítheti a párbeszédet.</p>
+
+<p>A párbeszédet bárki bármikor lezárhatja. A lezárt párbeszédet nem lehet újból megnyitni. Ugyanakkor a lezárt párbeszédet bármely fél bármikor megtekintheti, ha az még létezik... </p>
+
+<p>...A modul egy bizonyos idő elteltével a lezárt párbeszédet és a hozzá kapcsolódó belépéseket törli. Ennek időpontját a rendszer a párbeszéd létrehozásakor állítja be.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Levelek alapbeállítása</b></p>
+<p>Ezzel az opcióval állíthatjuk be, hogy küldhetők legyenek-e értesítések. Ha ezt az opciót "Igen"-re állítjuk, akkor az új fogalom címzettje egy rövid e-mail üzenetet kap. Az e-mail üzenet nem tartalmazza a fogalom szövegét, mindössze egy mondatot, amely szerint megtörtént egy új fogalom hozzáadása, továbbá megjelenik egy hivatkozás a párbeszédre.</p>
+
+<p>Megjegyzés: ez az opció vonatkozik az adott párbeszédes esemény esetén az összes párbeszédre. Az opciót bármikor módosíthatjuk.</p>
+
+
--- /dev/null
+<p><img valign=absmiddle src="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/dialogue/icon.gif"> <b>Párbeszédek</b></p>
+<ul>
+<p>Ez a modul felhasználópárok közötti egyszerű kapcsolattartáshozt biztosít lehetőséget. Tanár kezdeményezhet párbeszédet tanulóval, tanuló kezdeményezhet párbeszédet a tanárral, illetve (opcionálisan) tanuló kezdeményezhet párbeszédet egy másik tanulóval. Egy tanár vagy egy tanuló egy időben több éppen zajló párbeszédben vehet részt.</p>
+</ul>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Többszörös párbeszéd</b></p>
+
+<p>Ezzel az opcióval egy személy egyszerre több párbeszédet kezdeményezhet egy másik személlyel. Az alapbeállítás a No [Nem], ami két ember között egy (nyitott) párbeszéd folytatását teszi lehetővé.</p>
+
+<p>A több párbeszéd engedélyezése az eszközzel való visszaélést vonhatja magával. Némelyeket idegesíthet, ha valaki egy sor szükségtelen párbeszédet kezdeményez velük.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Levélüzenetek küldése</b></p>
+
+<p>Ha a négyzet be van jelölve, a rendszer levélüzenetet küld a másik személynek, melyben értesíti, hogy bekapcsolódtunk a párbeszédbe (vagy elindítottunk egy párbeszédet). Az üzenet <b>nem</b> tartalmazza a belépést, csupán egy rövid megállapítást és - adott esetben - egy ugrópontot, ahol a párbeszéd megtekinthető.</p>
+
+<p>Ilyen levélüzenetre csak akkor van szükség, ha úgy véljük, a másik személy feltehetőleg nem látja majd a belépésünket, mert ritkán használja a kurzust. A résztvevői lista alapján kideríthetjük, ki mikor vett részt utoljára aktívan a kurzusban.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Írás</B></P>
+
+<P>Ha mások által olvasandó szöveget írunk, igyekezzünk azt közvetlenül az olvasóközönségnek írni.</P>
+
+<P>Gondolatainkat a lehető legvilágosabban és legegyszerűbben fejtsük ki a félreértések elkerülése végett. Az egyik eszköz erre, ha rövid szavakat használunk ott, ahol hosszabb kifejezések is szerepelhetnének.</P>
+
+<P>Párbeszéd esetén mindenképpen segít, ha az üzeneteinket rövidre és a tárgyra vonatkozóra szabjuk. A párbeszédet bármikor lezárhatjuk és új megbeszélést kezdeményezhetünk valaki mással.
+
+<P>Másokhoz írt válasz esetén próbáljunk érdekes kérdéseket feltenni nekik. Ezzel mind magunk, mind a másik személy számára esélyt adunk a megbeszélés folyamán arra, hogy gondolkozzunk (és tanuljunk!).</P>
+
+
+<p align=right><a href="help.php?file=questions.html">További tájékoztatás az kérdésfeltevésről</a></p>
+<p align=right><a href="help.php?file=reading.html">További tájékoztatás az olvasásról</a></p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Emotikonok használata</B></P>
+
+<table border="1" align="center">
+ <tr valign="top">
+ <td>
+ <table border="0" align="center" cellpadding="5">
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-)')"><img border="0" hspace="10" src="pix/s/smiley.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>mosoly</td>
+ <td><font face="courier">:-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-D')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/biggrin.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>vigyor</td>
+ <td><font face="courier">:-D</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(';-)')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wink.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>kacsintás</td>
+ <td><font face="courier">;-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-/')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/mixed.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>vegyes</td>
+ <td><font face="courier">:-/</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('V-.')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/thoughtful.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>töprengés</td>
+ <td><font face="courier">V-.</font></td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-P')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/tongueout.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>nyelvnyújtás</td>
+ <td><font face="courier">:-P</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('B-)')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/cool.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>klassz</td>
+ <td><font face="courier">B-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('^-)')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/approve.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>rendben</td>
+ <td><font face="courier">^-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('8-)')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wideeyes.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>tágra nyílt szemek</td>
+ <td><font face="courier">8-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('8-o')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/surprise.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>meglepődés</td>
+ <td><font face="courier">8-o</td>
+ </tr>
+ </table>
+ </td>
+ <td>
+ <table border="0" align="center" cellpadding="5">
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-(')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sad.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>szomorúság</td>
+ <td><font face="courier">:-(</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('8-.')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/shy.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>félénkség</td>
+ <td><font face="courier">8-.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-I')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blush.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>elpirulás</td>
+ <td><font face="courier">:-I</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':-X')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/kiss.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>puszi</td>
+ <td><font face="courier">:-X</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext(':o)')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/clown.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>bohóc</td>
+ <td><font face="courier">:o)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('P-|')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blackeye.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>fekete szem</td>
+ <td><font face="courier">P-|</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('8-[')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/angry.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>düh</td>
+ <td><font face="courier">8-[</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('xx-P')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/dead.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>halott</td>
+ <td><font face="courier">xx-P</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('|-.')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sleepy.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>álmos</td>
+ <td><font face="courier">|-.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><a href="javascript:inserttext('}-]')"><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/evil.gif" width="15" height="15"></a></td>
+ <td>gonosz</td>
+ <td><font face="courier">}-]</td>
+ </tr>
+ </table>
+</table>
+
+<P>Online szövegek szerkesztése során néha nehéz érzelmeinket egyszerű szöveggel kifejezni. Ezek a kis ikonok segítségünkre lehetnek.
+<P>Ha ikont akarunk a szövegbe beszúrni: kattintsunk a felette lévő ikonra vagy gépeljük be a hozzá kapcsolódó szöveges kódot.</P>
+
+<P>Látnivaló, hogy a kódok önmagukban kis képekre emlékeztetnek - ha balra fordítjuk a fejünket, magunk is meggyőződhetünk ezek képszerűségéről.</P>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzusfelvételi kulcs</B></P>
+
+<P>A kurzusfelvételi kulccsal tarthatjuk távol kurzusunktól a nemkívánatos személyeket.
+
+<P>Ha ezt üresen hagyjuk, akkor bárki, aki ezen a weboldalon Moodle-felhasználónevet hoz létre, egyszerűen belépve felveheti a kurzust.
+
+<P>Ha ide beírunk valamit, akkor azok a tanulóknak, akik ELSÕ ALKALOMMAL próbálnak belépni, meg kell adniuk ezt a szót vagy kifejezést.
+
+<P>A megfontolás e mögött az, hogy az egyéb eszközöket, például saját e-mailt, postai küldeményt, telefont vagy akár osztálytermi kommunikációt használnak a kapcsolattartásra, megkaphassák tőlünk a részvételi jogosultságot.
+
+<P>Ha ez a jelszó nyilvánosságra kerül és nemkívánatos személyek kezdik fölvenni a kurzust, kiíratkoztathatjuk őket (l. a felhasználói profiljukat tartalmazó oldalt) és megváltoztathatjuk ezt a kulcsot. A már jogszerűen beíratkozott tanulókat ez nem érinti, ugyanakkor a nemkívánatos személyek nem fogják tudni újból fölvenni a kurzust.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Adminisztráció</B></P>
+
+<p>Ezen a képernyőn az első táblázat alapján látható, hogyan történik a leadott munkák átlagos pontszámának a kiszámítása. Az átlagos pontszám két komponens súlyozott összege.</p>
+
+<ol><li>A tanár pontszáma a tanuló saját munkájára vonatkozó (kezdeti) értékelésére. Ezt nevezhetjük "osztályozó pontszám"-nak. Ha a tanuló leadta munkáját, az értékelés felülbírálására nincs mód. A tanulótól NEM kérjük, hogy munkáját minden egyes újbóli leadás alkalmával értékelje újra. A tanulói értékelésre adott pontszám fontos a tanuló teljesítménye szempontjából, de nincs akkora jelentősége, mint a munka (tanár) értékelésének. Általában véve kisebb súlyt kell hozzárendelni, mint...
+<li>A tanár által a tanuló munkáira adott pontszám. Ezek az értékelések általában egy adott gyakorlati feladat fő értékelési elemét jelentik. Amikor a tanulók egynél több munkát adhatnak le, a tanár eldöntheti, hogy a gyakorlatra adott végleges pontszámot a tanuló leadott munkáinak az átlagpontszáma, vagy a tanuló legjobb leadott munkájának a pontszáma alapján határozza-e meg. </ol>
+
+<p>Ezen két komponens súlyozása az adott feladat tekintetében megfelelőnek vélt módon történik. Például a tanár igen alacsony súlyozással veheti figyelembe a (kezdeti) értékelési pontszámot (az osztályozó pontszámot), melyhez akár nulla súlyt is rendelhet. Ebben az esetben a tanulói pontszámot alapvetően vagy teljes mértékben a leadott munkájukra adott pontszám határozza meg. A két súlyozási tényező a gyakorlat során bármikor módosítható, a Pontszám oldalon és a Végső pontszám listán azonnal a módosított pontszám jelenik meg.</p>
+
+<p>A második táblázattal a ligatáblázat két opcióját lehet beállítani. Ezt a táblázatot a tanulók (opcionálisan) a feladat végén tekinthetik meg. Ha a bejegyzések száma nullánál nagyobbra van beállítva, akkor a táblázat akkor jelenik meg a tanuló előtt, amikor a feladat megoldása a végső szakaszba jutott. A másik opció azt határozza meg, hogy a tanulók neve megjelenjen-e a táblázatban. Ne feledjük, hogy a tanár által látott ligatáblázatban ezen beállítástól függetlenül a tanulók nevei mindig megjelennek.
+
+<p>Az Adminisztráció oldal emellett feltünteti a tanár leadott munkáit (a gyakorlat leírását), a tanuló saját munkájának (kezdeti) értékelését és a tanuló által leadott munkákat. Ezek a táblázatok adott esetben mindig átnevezhetők, törölhetők megtekinthetők vagy újraértékelhetők. Az oldalnak ezen a részén nyomon követhetjük a tanuló előrejutását a gyakorlat egésze során. </p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feladatelemek</B></P>
+
+<P>A pontozás megkönnyítése érdekében a csoportos feladatnak ésszerű számú értékelési elemmel kell rendelkeznie. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára kell vonatkozniuk. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5 - 15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ. Csoporttársi feladat esetén megengedett egyetlen elem használata, és hasonló értékelés stratégiával ruházható fel, mint egy szokásos Moodle-feladat.
+
+<P>Az elemek típusa a feladat pontozási stratégiájától függ.
+
+<P><B>Nem pontozott</B> Az elemek a feladat szempontjainak a leírásai. Az értékelést végzőt arra kérjük, hogy fűzzön megjegyzéseket ezekhez a szempontokhoz. Akárcsak az összes pontozási stratégia esetén, létezik egy terület az általános megjegyzések számára.
+
+
+<P><B>Akkumulatív pontozás</B> Az elemek az alábbi három jellemzővel rendelkeznek:
+<OL>
+<LI>Az értékelési elemek LEÍRÁSA Ennek egyértelműen rögzíteni kell, hogy a feladatot mely szempont szerint értékeljük. Ha az értékelés minőségi, célszerű részletezni, mit tekintünk kiválónak, közepesnek, illetve gyengének. <LI>Az értékelési elemek SKÁLÁJA Egy előre meghatározott számú skála áll rendelkezésre. Ezek az egyszerű igen/nem jellegű skálától a többpontos skálán keresztül a teljes százalékos skáláig terjednek. Minden elemnek megvan a maga skálája, amelynek igazodnia kell az adott elemhez kapcsolódó lehetséges variációk számához. Ne feledjük, hogy a skála NEM határozza meg az elem fontosságát az átlagos pontszám kiszámítása során, azaz egy kétpontos skálának azonos a "Hatása", mint a 100 pontosnak, ha a megfelelő elemek azonos súllyal szerepelnek...
+
+<LI>Az értékelési elemek SÚLYA Alaphelyzetben az elemek azonos fontosságúak a feladat átlagos pontszámának a kiszámítása során. Ez megváltoztatható, ha a fontosabb elemekhez 1-nél nagyobb, a kevésbé fontosakhoz 1-nél kisebb súlyt rendelünk. A súlyok módosítása NEM befolyásolja a maximális pontszámot, azt az értéket ugyanis a csoporttársi feladathoz tartozó 'maximális pontszám' paraméter határozza meg. A súlyok kaphatnak negatív értékeket, ez kísérleti jelleggel alkalmazható. </OL>
+<P><B>Hibán alapuló pontozás</B> Az elemek általában olyan tételeket vagy szempontokat fogalmaznak meg, amelyeknek meg kell jelennie a feladatban. Az értékelés ezen tételek vagy szempontok meglétén vagy hiányán alapszik. A tanárnak olyam pontszámtáblázatot kell beállítania, amely a javaslat szerinti pontokat adja akkor, ha minden tétel jelen van, ha egy hiányzik, ha kettő hiányzik stb. Ha egyes tételek fontosabbak, mint a másik, akkor ezekhez a tételekhez 1-nél nagyobb súlyt rendelhetünk. A kisebb tételekhez 1-nél kisebb súlyt rendelhetünk. A globális "hibaszám" a hiányzó tételek súlyozott összege. Az értékelést végző mindig végrehajthat kisebb módosításokat ezeken a javaslat szerinti pontokon.
+
+<P><B>Kritériumon alapuló pontozás</B> Az elemek "szintre" vonatkozó megállapításokat tartalmaznak, melyekkel a feladat rangsorolható. A megállapítások lehetnek összegezendő jellegűek, illetve lehetnek önmagukban álló megállapítások. Az értékelést végzőnek kell eldöntenie, hogy melyik megállapítás illik jobban az egyes munkákra. A tanárnak minden kritériumra vonatkozó megállapítást egy javasolt pontszámhoz kell kapcsolnia. Ezeket általában el kell rendezni. Az értékelést végző végrehajthat kisebb módosításokat ezeken a javaslat szerinti pontokon.</P>
+
+<P><B>Rubrika alapú pontozás</B> Hasonlít a kritériumon alapuló pontozáshoz, de itt egynél több kritériummal dolgozunk. A kritériumok számát a feladat paraméterei között adjuk meg. Az egyes kritériumokon belül legfeljebb öt "szintre" vonatkozó megállapítást tehetünk. Egy adott feladaton belül a szintek száma kritériumról kritériumra változhat. Egy-egy kritérium beállítása során egy üres "szintre" vonatkozó megállapítás jelzi a "szintre" vonatkozó megállapítás végét. Ennek megfelelően némely kritériumhoz két szint tartozhat, más esetben három szint, legfeljebb öt szint lehetséges. A kritériumok súlyozhatók. A szintekhez 0, 1, 2, legfeljebb 4 pont rendelhető. Az értékelés pontszáma ezen pontok súlyozott összege.
+</P>
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A végső pontszám</B></P>
+
+<p>Az ezen a képernyőn megjelenő táblázat a végső pontszámokat és azok megoszlását jeleníti meg. Az első pontszám a (kezdeti) értékelés pontszáma. Ez hozzáadódik minden egyes leadott munka pontszámához. A Súlyok sor adja meg azokat a tényezőket, amelyek az átlagos pontszám ezen két pontszámból való kiszámításához használatosak. Az ezen feladatra adott végső pontszám vagy ezen összes pontszám átlaga, vagy a legjobb leadott munka átlagos pontszáma lesz.
+
+<p>A ligatáblázat opcionálisan a legjobb leadott munkákat sorolja fel. A táblázatban szereplő tételek számát az Adminisztrátor oldal szabja meg. Ha az a szám nullára van állítva, akkor a ligatáblázat nem jelenik meg. A táblázat a pontszámok sorrendje szerint van elrendezve, a legjobb leadott munka van legelöl. A táblázat csakis egy tanuló legjobb leadott munkáját mutatja.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>A gyakorlatra adott pontszám</b></p>
+
+<p>Ez az érték határozza meg azt a maximális pontszámot, amely a gyakorlatra adható. A tartomány 0 és 100% között változhat. Ez az érték a gyakorlat alatt bármikor módosíthat. Ha változtatást hajtunk végre, az azonnal megjelenik a Pontok oldalon, az értékelésekre és a leadott munkákra adott pontokban, valamint a kijelzett végösszesítésben és a ligatáblázatban (feltéve, hogy a feladat abban a szakaszban tart).</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feladatok pontozása</B></P>
+
+<p>Ennél a gyakorlatnál ugyanaz az értékelési űrlapot használja a tanuló és a tanár az elkészült munka értékelésére. Az űrlapot a két csoport a gyakorlat különféle szakaszaiban használja, így itt a magyarázat két részre oszlik.</p>
+
+<p><b>A tanulók esetén</b></p>
+
+<p>Az értékelési űrlap szerepe főként az, hogy megmutassa, miként fogja az értékelést végző tanár az Ön munkáját értékelni. Ezt az űrlapot még a munka leadása <b>előtt</b> kell kitöltenie. A lapot ellenőrző jegyzékként használhatja. Az űrlapot a rendszer mentéskor <b>nem</b> továbbítja a tanárhoz. Módja van a későbbiekben visszatérni az űrlaphoz és annyiszor módosítani (saját munkájával együtt), ahányszor csak akarja, feltéve, hogy a munkáját még
+ <b>nem </b> adta le. Ne feledje, hogy bár megteheti, nem szükséges munkáját közvetlenül ezen űrlap kitöltését követően leadni. Értékelésének a tartalma viszont rögzített marad és elérhetővé válik a tanár számára, amikor leadja a munkát.</p>
+
+<p>Ha a tanár arra kéri, hogy változtasson a munkáján és ismét küldje be, <b>nem</b> kéri a rendszer arra, hogy újból értékelje "új" munkáját. Ezt a fajta értékelést csakis "az első körben" tehetjük meg.</p>
+
+<p>A munka ezen (kezdeti) értékelését a tanár ellenőrzi, megjegyzéseket fűzhet hozzá és lepontozhatja. A megjegyzéseket megtekinthetjük és az értékeléshez kapott pontszámok ezen gyakorlat végső pontszámának a részét képezhetik.</p>
+
+<p><b>A tanár esetén</b></p>
+
+<p>Az értékelő űrlap a tanulók leadott munkájának a pontozására szolgál. Ezek a pontok általában a tanuló gyakorlatra kapott végső pontszámának fő összetevőjét adják. Az értékelést, annak pontszámát és bármely esetleges megjegyzést megtekintheti az a tanuló, aki a munkát leadta. Ha elkészültünk az értékeléssel, el kell döntenünk, hogy megengedjük-e a tanulónak, hogy módosítsa és újból leadja a munkáját - remélhetőleg javítva rajta -, vagy sem.</p>
+
+<p>Értékelés mentése során egy rövid idő áll rendelkezésre az esetleges módosításra, mielőtt az értékelést a rendszer "hozzáférhetővé teszi" a tanuló számára.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Értékelések pontozása </B></P>
+
+<p>Ezen oldal egyik felén a tanuló saját munkájára adott értékelése látható. Ezt az értékelést kell pontozni (legfeljebb 20-ig terjedő skálán). Ez a Kapcsolat négyzetek közül a másodikban feltüntetett munka értékelésének felel meg. (A kapcsolatokra vonatkozó legfelső négyzet magának a gyakorlatnak a leírása.) Az "osztályozó pontszámot" általában egy megjegyzésben kell kiegészíteni, amelyet a Tanár megjegyzése négyzetben lehet megadni. A pontszámnak az értékelés pontosságát kell tükröznie. Az az értékelés, amely alacsony pontszámot ad egy gyengébb munkára, magasabb osztályozó pontszámmal értékelendő, mint az, amely például egy jó munkára ad alacsony pontot.</p>
+
+<p>Az oldal másik felén egy üres értékelő űrlap található, melyen a tanulótól kapott munkát magunk értékelhetjük.</p>
+
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Pontozási stratégia</B></P>
+
+<P>A csoportos feladat meglehetős rugalmasságot tesz lehetővé a használt pontozási sémát illetően. Ez lehet:
+
+<OL>
+<LI><B>Nincs pontozás:</B> Ilyen feladattípus esetén a tanár nem kíváncsi a tanulótól származó mennyiségi értékelésre. A tanulók megjegyzéseket fűznek a munkákhoz, de nem pontozzák őket. Ugyanakkor a tanár, ha kívánja, pontozhatja a tanulói megjegyzéseket. Ezek az "osztályozó pontszámok" képezik a tanulók végső pontszámának az alapját. Ha a tanár nem pontozza a tanulói értékeléseket, akkor a feladat semmilyen végső pontszámot nem kap.
+
+<LI><B>Akkumulatív pontozás:</B> Ez a pontozás alaptípusa. Ilyen feladattípus esetén az egyes értékelésekre adott pontszám egy sor "értékelési elemből" áll össze. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára kell vonatkozniuk. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5 - 15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ. Csoporttársi feladat esetén megengedett egyetlen elem használata, és hasonló értékelés stratégiával ruházható fel, mint egy szokásos Moodle-feladat. <P>Az elemek az alábbi három jellemzővel rendelkeznek:
+<OL>
+<LI>Az értékelési elemek LEÍRÁSA. Ennek egyértelműen rögzíteni kell, hogy a feladatot mely szempont szerint értékeljük. Ha az értékelés minőségi, célszerű részletezni, mit tekintünk kiválónak, közepesnek, illetve gyengének.
+
+<LI>Az értékelési elemek SKÁLÁJA. Egy előre meghatározott számú skála áll rendelkezésre. Ezek az egyszerű igen/nem jellegű skálától a többpontos skálán keresztül a teljes százalékos skáláig terjednek. Minden elemnek megvan a maga skálája, amelynek igazodnia kell az adott elemhez kapcsolódó lehetséges variációk számához. Ne feledjük, hogy a skála NEM határozza meg az elem fontosságát az átlagos pontszám kiszámítása sroán, azaz egy kétpontos skálának azonos a "Hatása", mint a 100 pontosnak, ha a megfelelő elemek azonos súllyal szerepelnek...
+
+<LI>Az értékelési elemek SÚLYA. Alaphelyzetben az elemek azonos fontosságúak a feladat átlagos pontszámának a kiszámítása során. Ez megváltoztatható, ha a fontosabb elemekhez 1-nél nagyobb, a kevésbé fontosakhoz 1-nél kisebb súlyt rendelünk. A súlyok módosítása NEM befolyásolja a maximális pontszámot, azt az értéket ugyanis a csoporttársi feladathoz tartozó 'maximális pontszám' paraméter határozza meg. A súlyok kaphatnak negatív értékeket, ez kísérleti jelleggel alkalmazható. </OL>
+
+<LI><B>Hibán alapuló pontozás:</B> Ilyen feladattípus esetén a leadott munka pontozása Igen/Nem skála alapján történik. A pontszámot a "pontszámtáblázat " határozza meg, amely meghatározza a "hibák" száma és a javasolt pontszám közötti összefüggést. Egy feladatnak lehet például hat olyan lényeges eleme, amelynek jelen kell lennie. A pontszámtáblázat megadja a javasolt pontokat, ha mind jelen van, ha egy hiányzik közülük, ha kettő stb. Az egyes elemekhez szükség esetén súlyozott tényezők rendelhetők, amennyiben egyes elemek fontosabbak, mint a többi. A "hibák" száma a meglévő elemek súlyozott összege. Alaphelyzetben minden elem súlya egy. A pontozási táblázat feltehetőleg nem lineáris, a javasolt pontok egy tíz elemesből álló feladat esetén például alakulhatnak ekként: 90%, 70%, 50%, 40%, 30%, 20%, 10%, 0%. Az értékelést végző az ajánlott pontszámokat felfelé vagy lefelé viheti akár 20%-kal ahhoz, hogy kialakítsa a leadott munka végső pontszámát.
+
+<LI><B>Kritériumon alapuló pontozás:</B> Ez a legegyszerűbben pontozható értékelésfajta (jóllehet, nem szükségszerűen a legegyszerűbb a kialakítása). A leadott munkák pontozása egy sor kritérium alapján történik. Az értékelést végző kiválasztja, melyik megállapítás illik legjobban az adott munkára. A pontszám megállapítása a "kritériumtáblázat" alapján történik, amely minden egyes kritériumhoz megadja a javasolt pontszámot. Például kialakítható egy olyan feladat, amely, mondjuk, öt kritériumot magában foglaló megállapításra épül. Ez esetben az értékelést végzőknek egyes értékeléseikhez az öt megállapítás közül ki kell választaniuk egyet. A hibán alapuló pontozáshoz hasonlóan az értékelést végző az ajánlott pontszámot a végső pontszámhoz viszonyítva legfeljebb 20%-kal módosíthatja. <li><b>Rubrika</b> Hasonló a kritériumon alapuló pontozáshoz, azzal a különbséggel, hogy többszörös kritériumkészletek használatára épül. Minden készlet egy meghatározott "kategóriát" takar, melyhez legfeljebb öt megállapítás tartozhat. Az egyes készletekhez egyedi súlyok rendelhetők, a pontszám pedig az egyes készletek pontjainak súlyozott kombinációja. Ezen értékeléstípusnál <b>nincs</b> beállítási (módosítási) lehetőség.
+</OL>
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Gyakorlati feladat kezelése</B></P>
+
+<P>A gyakorlati feladat valamivel bonyolultabb, mint a szokásos feladat. Három lépésből vagy szakaszból áll. Ezek a következők:
+<OL>
+<LI><p><b>Gyakorlat beállítása</b> A gyakorlat során elvégzett munka értékelése könnyebb, ha egy sor értékelési ELEM-re van lebontva. Ennek eredményeként a feladat pontozása kevésbé lesz önkényes és a tanulókat egyfajta kerettel látja el az értékelés elvégzéséhez. Az értékelési elemek összeállítása és ennek megfelelően a pontozási űrlap elkészítése a tanár feladata. (A részleteket lásd az adott oldalon.)</p>
+
+ <P>Ha az értékelési elemek be vannak állítva, a tanárnak egy Word iratot vagy egy HTML-formátumú állományt kell leadnia, amely leírja a tanulók által elvégzendő gyakorlatot vagy feladatot. Ezt az állományt látják a tanulók a gyakorlat második szakaszában. </p>
+
+ <p>Ha úgy akarják, a tanárok elkészíthetnek egy sor hasonló gyakorlatot - ismét csak Word irat vagy HTML-állomány formájában, majd feltölthetik a gyakorlatok közé. Ne feledjük, hogy ezeknek a gyakorlatoknak egészen hasonlónak kell lenni azon értékelő űrlaphoz, amelyet az összes ezen változathoz használnak. A tanár a mintamunkákat választhatóan adja közre. Előfordulhat, hogy bizonyos feladatok esetén ez nem is alkalmazható.</P>
+
+<LI><p><b>Tanulói értékelések és munkaleadás engedélyezése</b> A feladat ekkor nyitva áll a tanulók számára. Ha a tanár több gyakorlatot állít be, akkor a tanulók különféle gyakorlatokat látnak, ellenkező esetben az összes tanuló ugyanazt a gyakorlatot látja.</p>
+
+<p>Mielőtt a tanulók leadhatnák munkáikat, ki kell tölteniük egy értékelő űrlapot. Ha végeztek az értékelés kitöltésével, megjelenik előttük a feltöltési űrlap. A tanulók önértékelésük alapján felülvizsgálhatják munkájukat. A tanár látja a tanulók (ön)értékelését és agy értékelő űrlapot, amelyen pontozhatja a tanulók leadott munkáját. Ez egy "dupla értékelő űrlap". Ennek az űrlapnak a végén a tanár megkérheti a tanulót, hogy ha akarja, ismételten adja le a munkáját.</p>
+
+<p>Ha a tanuló úgy dönt, hogy újból leadja a munkáját, akkor a tanár újból értékelheti a munkát. Ugyanez a választhatóság teszi lehetővé a tanár számára, hogy nyomon kövesse ennek az újra leadott munka- és értékelési ciklusnak a menetét. Ha a tanulók több munkát adhatnak le a gyakorlathoz, akkor a tanárnak kell eldöntenie, hogy a végső pontszám a tanulók leadott munkáira kapott maximális pontszámán vagy átlagpontszámán alapuljon-e. Ez az opció bármikor módosítható a gyakorlat folyamán a gyakorlat frissítésével, melyet követően annak hatása azonnal láthatóvá válik a Pontszám oldalon. </p>
+
+<p>Amikor letelik a feladathoz tartozó határidő, a tanuló leadhatja vagy újból leadhatja a munkáját. A munka ilyenkor "kései" megjelölést kap. A munka megjelenik az értékelendő munkák között és a tanár, ha úgy akarja, a szokásos módon értékelheti a munkát. A munkák különféle jegyzékeiben a leadás dátuma piros színben látszik (mint ahogyan piros a leadott munka óta eltelt időben megjelölt munkák sorában is). Ha van pontozás, a későn leadott munka pontszáma piros színben és zárójelek között látszik. Ezek a pontok <b>nem</b> használatosak a végső pontszám kiszámításánál és nem kerülnek bele a Pontok oldalon lévő számításokba. A tanár a 'kései' megjelölést úgy törölheti, hogy átmegy az Adminisztrátor oldalra és rákattint a megfelelő ugrópontra. Ekkor a munka belekerül a végső pontszám kiszámításába. </p>
+
+<li><p><b>Átlagos pontszám és ligatáblázat megjelenítése</b> A gyakorlat ezen utolsó szakaszában a tanulók láthatják saját "végső" pontszámukat. A gyakorlat minden szakaszában (kivéve az első szakaszt) a pontok elérhetőek a tanulók számára, ugyanakkor ezek csak "részleges" pontszámok, mivel kiszámításuk az éppen elérhető értékelésen alapul.</p>
+
+<p>Ebben az utolsó szakaszban a tanulók <b>semmilyen</b> további munkát nem adhatnak le. Gyakorlatilag a feladat lezárul és a tanárnak lehetősége van arra, hogy a tanulóknak a legjobb leadott munkák közül példákat mutasson be...</p>
+
+<p>A tanuló (és a tanár) ugyancsak megtekintheti a tanulók leadott munkájának a "ligatáblázatát. Itt a megjelenítés a pontszámok sorrendjében történik, a legjobb leadott munka áll az első helyen. Itt a leadott munkára adott pontszám a tanári pontszám. Ha egy tanuló egynél több munkát adott le, csakis a legjobb munkája jelenik meg ebben a táblázatban. Ha a táblázatban szereplő tételek száma nullára van állítva, akkor ez a táblázat nem jelenik meg.</p>
+</ol>
+
+<p>A tanulói pontszám a tanár által a (kezdeti) értékelésükre adott pontozás és a munkájukra adott tanári pontozás súlyozott átlaga. A két súlyozási tényező kezdetben egyként szerepel. Ezek a gyakorlat során bármikor módosíthatók (az Adminisztrátor oldalon), miközben a tanulók és a tanár által látott pontok mindig az éppen aktuális súlyozási tényezőket mutatják.</p>
+
+<p>A feladat bármely szakaszában a tanár megnyithatja az "Adminisztrátor" oldalt. Ez jelzi a két súlyozási tényező éppen érvényes értékeit és módot ad a tanárnak a módosításukra. Felsorolja a tanulói (saját munkára adott) értékeléseket és a tanulók leadott munkáit. A tanár ezt az oldalt használhatja a leadott munkák értékelésére és újbóli értékelésére, az értékelések pontozására és újbóli pontozására, itt törölhet leadott munkákat és értékeléseket, és általában véve ezen az oldalon követheti nyomon a feladat menetét.</p>
+
--- /dev/null
+<IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/exercise/icon.gif"> <B>Gyakorlat</B>
+
+<UL>
+<P>A gyakorlat egy egyszerű, de hasznosan alkalmazható feladat. Egy gyakorlat esetén a tanár megkéri a tanulót, hogy hajtson végre valamilyen gyakorlati jellegű tevékenységet. Ilyen lehet például egy esszé vagy jelentés megírása, egy bemutató elkészítése, egy számolótáblázat kidolgozása stb. Ha a tanuló végzett a feladattal, először önmagának kell azt értékelnie, mielőtt a munkát leadná a tanárnak. A leadott munkát a tanár értékelheti akár a tanulói értékelést, akár magát a munkát. A tanár visszajelzést küldhet a tanulónak és megkérheti arra, hogy javítsa ki, továbbá - az adott helyzettől függően - kérheti, hogy ismételten nyújtsa be a munkát.</p>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/exercise/icon.gif"> <B>Gyakorlat</B>
+
+<P>A gyakorlat egy egyszerű, de hasznosan alkalmazható feladatfajta. A gyakorlatot a tanár arra használja, hogy valamilyen konkrét munka elvégzését kérje a tanulóktól. Ez lehet egy esszé vagy jelentés megírása, egy bemutató elkészítése, vagy egy számlálótáblázat kidolgozása stb. Amikor egy tanuló befejezte a munkát, leadás előtt önmagának értékelnie kell a feladatot. Ha leadja, a tanár mind a tanulói értékelést, mind magát a munkát értékelheti. A tanár visszajelzést küldhet a tanulónak és megkérheti, hogy javítson rajta, illetve - az adott esettől függően - újból leadhatja azt.</p>
+
+<p>A gyakorlat elkezdése előtt a tanár beállítja a gyakorlatot egy
+<ol> <li> Word vagy egy HTML állomány segítségével, amelyben bevezeti a gyakorlatot és elmondja a tanulóknak, hogy mit kell elvégezniük. Ezt az állományt a tanár feltölti a gyakorlatba.
+
+<li>Szövegelemek hozzáadása és opciók kiválasztása az értékelő űrlapon. Ezt az űrlapot a tanuló és a tanár egyaránt a gyakorlat során elkészült munka értékelésére használja. Különféle értékeléstípusok használatára van lehetőség (lásd a "pontozási stratégiára" vonatkozó súgót). </ol></p>
+
+<p>Nagy osztályoknál előfordulhat, hogy a tanár hasznosnak ítéli meg, ha a gyakorlat egynél több változatban készül el. Ezek a változatok sokszínűbbé teszik a gyakorlatot és biztosítják, hogy a tanulók egy-egy gyakorlatban különféle feladatokat oldjanak meg. Ezeket a tanulók véletlenszerűen, de bizonyos egyensúly megtartása mellett kapják meg. Minden tanuló csak egy gyakorlatot kap, de adott osztályon belül a változatok kiosztása körülbelül azonos módon történik. Ne feledjük, hogy a változatok lehetőleg ne térjenek el egymástól túlzott mértékben, mivel minden változathoz ugyanaz az értékelő űrlap használatos.</p>
+
+<p>Ha elkészült a gyakorlat leírása és megvan az értékelő űrlap, a feladat megnyílik a tanuló előtt. A tanulók megkapják a gyakorlat vagy a feladat leírását. Amikor végeztek a gyakorlattal, értékelniük kell saját munkájukat (az előre elkészített értékelő űrlap segítségével), mielőtt leadják munkájukat a tanárnak. Az értékelő űrlapot a tanulók ellenőrző jegyzékként használhatják. Ha kívánják, a munka tényleges leadása előtt mind munkájukat, mind az értékelést átnézhetik, amit feltehetőleg ajánlatos is megtenniük!</p>
+
+<p>Ha egy tanuló leadta a munkáját, akkor mind annak értékelése, mind maga a munka elérhetővé válik a tanár számára. Az értékelések pontozhatók és használható egy szövegnégyzet is a megjegyzések megírására. A tanár az adott munkához úgyszintén hozzáférhet (kiindulási pontként a tanulói értékelést használva fel) és eldöntheti, hogy megkéri-e a tanulót a munka javított változatának a beküldésére, avagy sem.</p>
+
+<p>Ha a tanár úgy véli, hogy a tanuló munkája javítható, akkor lehetőséget adhat neki arra, hogy újból leadhassa a munkát. Ebben az esetben a tanár újraértékeli a munkát azon az értékelő űrlapon, amely azokat a pontokat és megjegyzéseket tartalmazza, amelyeket a tanuló korábbi leadott munkájához fűztek. Ennek megfelelően az újraértékelés az űrlap frissítését jelenti a tanuló által felülvizsgált munka alapján, szemben a nulláról való értékeléssel.</p>
+
+<p>Amikor letelik a gyakorlathoz rendelkezésre álló határidő, a tanulók folytathatják a munkák leadását. A munka viszont ilyenkor "kései" megjelölést kap. A tanár szükség esetén pontozhatja a munkát és visszajelzést küldhet a tanulónak. A későn leadott munkára kapott pontokat a rendszer visszatartja és <b>nem</b> használja fel a végső pontszám kiszámítására. Ha viszont bármilyen okból a tanár egy kései munkát normál munkaként kíván elfogadni, eltörölheti mellőle a "kései" megjelölést, ha áttér az Adminisztrátor oldalra, kikeresi a leadott munkát és rákattint a megfelelő ugrópontra. Ekkor a munkára adott pont belekerül a végső pontszám kiszámításába.</p>
+
+<p>Amikor megtörtént az összes leadott munka pontozása, a gyakorlat átkerül a végső szakaszba. A tanulók ezt követően már nem adhatnak le munkát. A tanulók megtekinthetik végső pontszámaikat a leadott munkáikra kapott pontokkal együtt. A tanuló gyakorlatra kapott pontszáma a tanárnak az önértékelésre adott és a tanárnak a munkára adott pontszáma súlyozott kombinációjából áll elő. (A tanuló által adott pontszámot a rendszer <b>nem</b> használja fel.) Magukra a leadott munkákra a pontszám a tanári értékelésből alakul ki. A két ponthoz (az osztályozó pontszámhoz és az adott munkára vonatkozó tényleges pontszámhoz) tartozó súlyokat a feladat során bármikor lehet módosítani (a súlyok beállítása az Adminisztrátor oldalon történik).</p>
+
+<p>Amikor a tanár engedélyezi a tanulóknak a munka újbóli leadását, a tanárnak fontolóra kell vennie, hogy miként állítja be azt az opciót, amellyel szabályozza, miként történjék a tanuló végső pontszámának a kiszámítása a többszörösen leadott munka alapján. Ez az opció lehetővé teszi a tanár számára, hogy átlagpontszámot vegyen figyelembe a tanuló leadott munkájával kapcsolatban, illetve a legjobb leadott munkát. Ez az opció bármikor megváltoztatható, eredménye pedig azonnal megjelenik a pontokat tartalmazó képernyőn.</p>
+
+<p>A gyakorlat utolsó szakaszában a tanulók megtekinthetik a leadott munka "ligatáblázatát" is. Ez a táblázat azon leadott munkák rendezett jegyzékét tartalmazza, melyeket tekintve a legmagasabb pontszámot elért munka van legfölül. Ha több leadott munka van, a jegyzéken egy adott tanulónak csak a legjobb leadott munkája jelenik meg.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Megjegyzések, elemek, hibák vagy kritériumok száma</B></P>
+
+<P>Az itt megadott szám határozza meg azt, hogy hány tételt veszünk figyelembe az értékelés során. A pontozási stratégia típusától függően ez a szám adja meg a megjegyzések, értékelési elemek, hibák, kritériumok vagy kritériumkategóriák (készletek) rubrikában lévő számát. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5 - 15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ.
+
+<p>A gyakorlat létrehozása idején ez a szám biztonságosan módosítható. A szám megnövelése esetén üres elemek jelennek meg az űrlapon. A szám csökkentése esetén elemek törlődnek az értékelő űrlapról.</p>
+
+<P>Minden értékeléshez tartozik egy Általános megjegyzések elnevezésű mező. A "pontozás nélküli" feladat esetén az itt megadott érték határozza meg a kiegészítő megjegyzésekhez tartozó területek számát. Ez lehet nulla, ilyenkor az értékelés eredményei csak egyetlen általános megjegyzések területtel rendelkeznek. </P>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Értékelő űrlap mintája</b></p>
+
+<p>Ez az oldal a feladat pontozására használt tényleges űrlap részleteit mutatja. Ezt használja a tanár a munkánk pontozására. Emellett csoporttársi feladatértékelésnél magunk is ugyanezt az űrlapot használjuk a leadott munkák pontozására.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy bár módosíthatjuk az űrlapon lévő pontokat, ezeket a módosításokat a rendszer NEM menti el. Ez egyszerűen egy mintaűrlap, de mind a tanár, mind magunk egy ehhez hasonlót fogunk használni a feladat során.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Gyakorlatleírás leadása</B></P>
+
+<P>A tanárnak legalább egy gyakorlat- vagy feladatleírást le kell adnia. A leírás történhet Word-dokumentum vagy HTML-állomány formájában (illetve bármely egyéb, a böngészőben megfelelő módon megjelenített formában). Ezt az állományt a tanulók látják. Benne olyan utasításoknak kell szerepelni, amelyekre a gyakorlat sikeres teljesítéséhez szükség van.</p>
+
+<P>A tanár leadhat több leírást is a gyakorlathoz. Ezek felhasználása véletlenszerűen történik és a tanulók a gyakorlat más-más változatát fogják látni. A változatoknak hasonlóaknak kell lenni, mivel ugyanaz az értékelő űrlap használatos az utasítások alapján végrehajtott munkák értékelésére.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Gyakorlat birtokba vétele</B></P>
+
+<p>Ezzel az ugróponttal a tanár birtokba veheti a gyakorlathoz tartozó leadott munkáknak az adott együttesét. Erre olyankor van szükség, ha egy gyakorlatot egy másik kurzus mentett változatából importáltunk. Ezzel az ugróponttal "igényt tarthatunk" a gyakorlathoz tartozó összes leadott munkára. A jelenlegi kurzusban ezek az importált leadott munkák bárkiéi lehetnek, akár egy tanulóéi is. Ezzel az eljárással elkerülhetünk bármely ezzel összefüggő problémát, mivel a munkák a tulajdonunkba kerülnek.
+
+<p>A birtokláson túl maguk a leadott munkák az eljárás során egyéb szempontból nem módosulnak.</p>
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Több leadott munka kezelése</b></p>
+
+<p>Ez az opció határozza meg, hogy a gyakorlat miként számítsa ki a tanuló végső pontszámát. Több leadott munka esetén a tanár választhat: vagy a leadott munkák legjobb pontszámát használja, vagy az egyes tanulók munkáinak átlagpontszámát. Ez az opció bármikor módosítható a gyakorlat folyamán. Minden módosításnak azonnali hatása van a Pontok oldalra (feltéve, hogy több leadott munka áll rendelkezésre).</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Új üzenetek engedélyezése</B></P>
+
+<P>Ezzel az opcióval korlátozhatjuk a tanulókat az adott fórumra való új üzenetek küldésében.
+
+<P>A legtöbb fórum esetén a tanulókat nem korlátozzuk és az első opciót választva engedélyezzük új megvitatandó témák (gondolatmenetek) felvetését, valamint válaszok küldését ezen gondolatmenetekhez.
+
+<P>Esetenként azonban szükségessé válhat ezen lehetőség kikapcsolása. Jól jöhet például a Hírek fórum esetén, amikor csak tanároktól szeretnénk olyan új üzeneteket fogadni, amelyek megjelennek a kurzus címoldalán. Ilyen esetben választhatjuk a harmadik, "Nincs megbeszélés, nincs válasz" opciót.
+
+<P>Esetenként előfordulhat, hogy csak tanárok számára kívánjuk lehetővé tenni új megbeszélések kezdeményezését, ugyanakkor a tanulók számára engedélyezni szeretnénk, hogy válaszolhassanak az adott gondolatmenetekre (például a Hírek fórumon belül az adott portál honlapján). Ebben az esetben a második, "Nincs megbeszélés, de válasz lehetséges" opciót választjuk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Üzenetekhez csatolt állományok </B></P>
+
+<P>Opcionálisan lehetőség van arra, hogy számítógépünkről EGY állományt a fórum bármely üzenetéhez csatoljunk. Ezt az állományt feltölthetjük a szerverre és az üzenetekkel együtt tárolhatjuk.
+
+<P>Ez hasznos lehetőség olyankor, amikor például egy képet vagy egy Word-dokumentumot kívánunk másokkal megosztani.
+
+<P>Ez az állomány tetszőleges típusú lehet, ugyanakkor ajánlatos azt a szokásos 3 betűs internetes kiterjesztéssel ellátni, vagyis ".doc" Word-dokumentum esetén, ".jpg" vagy ".png" képek esetén stb. Ez megkönnyíti mások számára a letöltést és a csatolt állomány megtekintését a böngészőben.
+
+<P>Egy üzenet újraszerkesztése és új állomány hozzácsatolása esetén az adott üzenethez csatolt bármely korábbi állományt a rendszer lecseréli.
+<P>Ha egy csatolt állományos üzenetet újraszerkesztünk és ezt a helyet üresen hagyjuk, akkor megmarad az eredeti csatolt állomány.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Fórumfajták</B></P>
+
+<P>Különféle fórumfajták közül választhatunk:
+
+<P><B>Egyszeri egyszerű megbeszélés</B> - mindössze egyetlen téma, az egész egyetlen oldalon. Hasznos rövid, célratörő megbeszélések esetén.
+
+<P><B>Standard fórum általános használatra</B> - olyan nyitott fórum, ahol bárki bármikor új témát kezdeményezhet. Ez a legjobb általános célú fórum.
+
+<P><B>Mindenki egy megbeszélendőt küld</B> - Mindenki pontosan egy új megvitatandó témát küldhet (jóllehet, bárki válaszolhat rájuk). Ez akkor hasznos, ha azt szeretnénk, hogy minden egyes tanuló megbeszélést kezdeményezzen, mondjuk, a heti témával kapcsolatos véleményének közreadásával, és arra mindenki válaszol.
+
+<P>(További kiegészítések várhatók a Moodle későbbi változataiban.)
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p>Fórumok</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=forum&file=allowdiscussions.html">Megbeszélés engedélyezése</a>
+ <li><a href="help.php?module=forum&file=attachment.html">Csatolt állomány</a>
+ <li><a href="help.php?module=forum&file=forumtype.html">Fórum típusa</a>
+ <li><a href="help.php?module=forum&file=maxattachmentsize.html">Csatolt állomány maximális mérete</a>
+ <li><a href="help.php?module=forum&file=ratings.html">Osztályozások</a>
+ <li><a href="help.php?module=forum&file=subscription.html">Jelentkezés</a>
+</ul>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Csatolt állomány maximális mérete</B></P>
+
+<P>A csatolt állományok mérete bizonyos értékre mérsékelhető, melyet a fórumot létrehozó személy választhat ki.
+
+<P>Esetenként ennél nagyobb állomány is feltölthető, de az adott állomány nem tárolódik a szerveren és esetlegesen hibajelzés jelenhet meg.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/forum/icon.gif"> <B>Fórum</B></P>
+<UL>
+<P>A tevékenység lehet akár a legfontosabb is - ez az a hely, ahol a megbeszélés túlnyomó része zajlik. A fórum különféle módokon strukturálható, emellett szerepelhet benne az egyes üzenetek csoporttársi értékelése is. Az üzenetek számos változatban megjeleníthetők és tartalmazhatnak csatolt állományt is. A fórumra való felíratkozással a részvevők minden egyes üzenetből kapnak egy-egy példányt a levelesládájukba. A tanár adott esetben mindenki számára előírhatja a felíratkozást.
+</UL>
--- /dev/null
+Az egyes üzenetek osztályozhatók egy skála alapján, amely a <strong>különálló és összekapcsolt tudás</strong> elméletén alapul. Ezen elmélet szerint az emberi interakciókat újfajta megközelítésben szemlélhetjük. Két különböző módot ír le, melyeket értékelhetünk és ismereteket szerezhetünk az általunk hallott és látott dolgokról. Jóllehet, a két módszert mindegyikünk más-más időpontokban eltérő mennyiségben alkalmazhatja, érdemes példaként összevetni két embert, akik közül az egyik (A) alapvetően különálló tudással, másikuk (B) többnyire összekapcsolt tudással rendelkezik.
+<ul>
+ <li>'A' igyekszik lehetőleg objektív maradni, érzelmeit kirekeszteni. Más, eltérő nézeteket valló emberekkel folytatott megbeszélései során szereti megvédeni gondolatait, a logika bevetésével keresi partnere elgondolásaiban a hézagokat. Kritikusan viszonyul az új ötletekhez, hacsak azok nem elismert tankönyvekből, tiszteletnek örvendő oktatóktól vagy saját közvetlenül tapasztalásából nem származnak. 'A' egy igen <strong>különálló tudással </strong> rendelkező személy. </li>
+ <li>'B' érzékenyebben viszonyul az emberekhez. Nagy empátiával rendelkezik, odafigyel és addig próbál kérdéseket feltenni, amíg rá nem tud kapcsolódni a gondolkodás menetére és "más szempontból nem tudja látni a dolgokat". Úgy tesz szert ismeretekre, hogy megosztja másokkal azt a tapasztalatot, amely a náluk felfedezett tudáshoz vezetett. Másokkal beszélve igyekszik elkerülni a konfrontációt és gyakran próbál logikus javaslatokkal segítséget nyújtani másoknak. 'B' egy igen <strong>összekapcsolt tudással</strong> rendelkező személy.</li>
+</ul>
+A példákban a különálló tudással rendelkező személy tipikusan férfi, míg az összekapcsolt tudás inkább nőkre jellemző. Ezt egyes vizsgálódások statisztikailag alátámasztják ugyan, a valóságban az emberek valahol ezen két szélsőség között foglalnak helyet. Egy együttműködő és hatékony tanulócsoport esetén a legjobb, ha mindkét tudást mindenki hasznosítani tudja. On-line fórum esetén egy üzenetben ezen ismérvek külön-külön, de egyszerre is megjelenhetnek. Az, aki általában erősen összekapcsolt tudásról tesz tanúbizonyságot, közzétehet egy igen különállást sugalló üzenetet, és megfordítva. Az üzenetek jelen skála felhasználásán alapuló osztályozásának a célja:
+<blockquote>
+a) elősegíteni az ilyen kérdéseken való eltöprengést mások üzeneteinek az olvasása közben; b) visszajelzést adni a szerzőknek arról, hogyan látják őket mások.
+</blockquote>
+Az eredmény a tanulói értékelésben semmilyen szerepet nem játszik, szerepe mindössze a kommunikáció és a tanulás elősegítése.
+<hr>
+Annak, akit érdekelnek a részletek, alább közreadunk néhány hivatkozást az adott elképzeléseket kidolgozó szerzők munkáira vonatkozóan: <ul>
+ <li>Belenky, M.F., Clinchy, B.M., Goldberger, N.R., & Tarule, J.M. (1986). Women's ways of knowing: the development of self, voice, and mind. New York, NY: Basic Books.</li>
+ <li>Clinchy, B.M. (1989a). The development of thoughtfulness in college women: Integrating reason and care. American Behavioural Scientist, 32(6), 647-657.</li>
+ <li>Clinchy, B.M. (1989b). On critical thinking & connected knowing. Liberal education, 75(5), 14-19.</li>
+ <li>Clinchy, B.M. (1996). Connected and separate knowing; Toward a marriage of two minds. In N.R. Goldberger, Tarule, J.M., Clinchy, B.M. &</li>
+ <li>Belenky, M.F. (Eds.), Knowledge, Difference, and Power; Essays inspired by “Women’s Ways of Knowing” (pp. 205-247). New York, NY: Basic Books.</li>
+ <li>Galotti, K. M., Clinchy, B. M., Ainsworth, K., Lavin, B., & Mansfield, A. F. (1999). A New Way of Assessing Ways of Knowing: The Attitudes Towards Thinking and Learning Survey (ATTLS). Sex Roles, 40(9/10), 745-766.</li>
+ <li>Galotti, K. M., Reimer, R. L., & Drebus, D. W. (2001). Ways of knowing as learning styles: Learning MAGIC with a partner. Sex Roles, 44(7/8), 419-436. <br>
+ </li>
+</ul>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Újabb RSS-cikkek száma</B></P>
+
+<P>Ezzel az opcióval kiválaszthatjuk, hogy hány cikk kerüljön az RSS-adagba.
+
+<P>A legtöbb fogalomtár esetén egy 5 és 20 közötti szám megadása elegendő. Növeljük meg a számot, ha a fogalomtárat sűrűn használjuk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>RSS-adag ehhez a fórumhoz</B></P>
+
+<P>Ezzel az opcióval RSS-adagokat küldhetünk ebbe a fórumba.
+
+<P>Kétféle fórum közül választhatunk:
+
+<UL>
+<LI><B>Megbeszélések:</B> Ennek a használatakor az előállított adagok a fórum új megbeszéléseit fogják tartalmazni azok kezdeti üzeneteivel.
+
+<LI><B>Üzenetek:</B> Ennek a használatakor az előállított adagok a fórum minden új üzenetét fogják tartalmazni.
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Fórumra való jelentkezés</B></P>
+
+<P>Ha valaki felíratkozik egy fórumra, akkor e-mailben minden fórumra küldött üzenetből kap egy-egy példányt (az üzenetek kiküldése az első üzenet megírásától számítva mintegy <?PHP echo $CFG->maximálisszerkesztési idő /60 ?> perccel később történik).
+
+<P>A fórumra való felíratkozás saját döntés kérdése.
+
+<P>Ha viszont a tanár előírja a bejelentkezést valamely fórumra, akkor ez a választási lehetőség már nem áll rendelkezésre, és az osztályban mindenki kap másolatot az e-mailből.
+
+<P>Ez különösen hasznos a hírfórum esetén és olyan fórumoknál, amelyeket a kurzus kezdetéig indítanak el (mielőtt bárki rájönne, miként tud saját maga felíratkozni az e-mailes fórumokra).
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kulcsszavak</B></P>
+
+<p>A fogalomtárban minden egyes fogalomhoz tartozhatnak kulcsszavak (vagy szinonimák).
+
+<p>Ezeket a szavakat az adott fogalomra való utalás alternatívájaként használhatjuk. Például ezeket a szinonimákat használjuk majd automatikus kapcsolatok létrehozására.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Fogalmakhoz fűzött megjegyzések engedélyezése</b></p>
+
+<p>Lehetővé tehetjük mások számára, hogy megjegyzéseket fűzzenek a fogalomtárban szereplő fogalmakhoz.</p>
+
+<p>Ezt az opciót be-, illetve kikapcsolhatjuk.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Új üzenetek engedélyezése</B></P>
+
+<P>Ezzel az opcióval korlátozhatjuk a tanulókat az adott fórumra való új üzenetek küldésében.
+
+<P>A legtöbb fórum esetén a tanulókat nem korlátozzuk és az első opciót választva engedélyezzük új megvitatandó témák (gondolatmenetek) felvetését, valamint válaszok küldését ezen gondolatmenetekhez.
+
+<P>Esetenként azonban szükségessé válhat ezen lehetőség kikapcsolása. Jól jöhet például a Hírek fórum esetén, amikor csak tanároktól szeretnénk olyan új üzeneteket fogadni, amelyek megjelennek a kurzus címoldalán. Ilyen esetben választhatjuk a harmadik, "Nincs megbeszélés, nincs válasz" opciót.
+
+<P>Esetenként előfordulhat, hogy csak tanárok számára kívánjuk lehetővé tenni új megbeszélések kezdeményezését, ugyanakkor a tanulók számára engedélyezni szeretnénk, hogy válaszolhassanak az adott gondolatmenetekre (például a Hírek fórumon belül az adott portál honlapján). Ebben az esetben a második, "Nincs megbeszélés, de válasz lehetséges" opciót választjuk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align=center><b>Fogalmak többszörözésének engedélyezése</b></p>
+
+<p>Ha bekapcsoljuk ezt az opciót, egyszerre több fogalmat használhatunk ugyanazon fogalmi elnevezés alatt.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kis- és nagybetűk megkülönböztetése</B></P>
+
+<P>Ez a beállítás azt határozza meg, hogy a kizárólag nagy- vagy kizárólag kisbetűk szerinti egyezés szükséges-e ezen fogalmak automatikus összekapcsolása során.</p>
+
+<p>Ha például ez az opció be van kapcsolva, akkor a "html" szó egy fórumra küldött üzenetben NEM kapcsolódik össze a fogalomtárban szereplő "HTML" elnevezésű fogalmakkal.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Alapbeállítás szerinti jóváhagyási állapot</B></P>
+
+<p>Ezzel a beállítással a tanár meghatározhatja, hogy mi történjen a tanulók által hozzáadott új fogalmakkal. Lehetőség van arra, hogy automatikusan bárki elérje, ellenkező esetben a tanárnak egyenként kell elvégezni a jóváhagyást.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Leírás</B></P>
+
+<P>Ebben a mezőben leírhatjuk a fogalomtár célját, esetlegesen utasításokat és háttér-információkat adhatunk meg, hivatkozásokat tehetünk stb.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Importált fogalmak fogalomtárának meghatározása</B></P>
+
+<P>Itt adhatjuk meg, hová kívánjuk importálni a fogalmakat:</p>
+<ul>
+<li><strong>Jelenlegi fogalomtár:</strong> A fogalmakat a jelenleg nyitott fogalomtárba importálja.</li>
+<li><strong>Új fogalomtár:</strong> A kiválasztott importálási állományban talált információ alapján létrehoz egy új fogalomtárat és az új fogalmakat ebbe rakja.</li>
+</ul>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kijelzés formája</B></P>
+
+<P>Ez a beállítás határozza meg az egyes fogalmak megjelenését a fogalomtárban. Az alapbeállítás szerinti formák a következők:</p>
+<blockquote>
+<dl>
+<dt><b>Egyszerű szótár</b>:</dt>
+<dd>hagyományos szótári forma különálló fogalmakkal. Szerző nincs megjelenítve és a csatolt állományok hivatkozásokként láthatók.</dd>
+<dt><b>Folyamatos</b>:</dt>
+<dd>a fogalmak egymást követik, csak a szerkesztő ikonok választják el őket egymástól.</dd>
+<dt><b>Teljes, szerzővel együtt</b>:</dt>
+<dd>Fórumszerű kijelzési forma, tartalmazza a szerző adatait is. A csatolt állományok hivatkozásokként láthatók.</dd>
+<dt><b>Teljes, szerző nélkül</b>:</dt>
+<dd>Fórumszerű kijelzési forma, mely nem tartalmazza a szerző adatait. A csatolt állományok hivatkozásokként láthatók.</dd>
+<dt><b>Enciklopédia</b>:</dt>
+<dd>Akárcsak a teljes forma szerzővel együtt, de a csatolt képek a sorba beszúrva láthatók.</dd>
+<dt><b>GYIK</b>:</dt>
+<dd>Gyakran feltett kérdések megjelenítésére használható. Automatikusan beszúrja a KÉRDÉS és VÁLASZ szavakat a fogalom, ill. a meghatározás helyére.</dd>
+</dl>
+</blockquote>
+
+<hr>
+<p>A Moodle adminisztrátora az alábbiak szerint hozhat létre új formákat:
+<ol>
+<li> Keresés a mod/glossary/formats között... az egyes létező formák számmal azonosított állománya látható.
+<li> Másoljuk át ezek egyikét és nevezzük el egy másik számmal (ne feledjük, hogy a 0 és az 1 fenntartott azonosítók).
+<li> Szerkesszük meg ezt az állományt a saját formánknak megfelelően (némi jártasság a PHP területén szükséges).
+<li> Végezetül szúrjunk be egy új fogalmat az egyes használatban lévő nyelvi csomagokba <b>displayformatN</b> néven és adjunk neki egy rövid, de értelmezhető nevet.
+</ol>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Oldalanként kijelzett fogalmak számának meghatározása</B></P>
+
+<P>A fogalomtár beállítható úgy, hogy szűkítjük az oldalanként kijelzett fogalmak számát.</p>
+
+<p>Ha nagyszámú automatikusan összekapcsolt fogalommal rendelkezünk, akkor célszerű ezt a számot csökkenteni a hosszú letöltési idő elkerülése érdekében.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Importálandó állomány</B></P>
+
+<P>Válasszuk ki a gépünkről azt az XML-állományt, amely tartalmazza az importálandó fogalmakat.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Teljes szavas illesztés</B></P>
+
+<p>Ha be van kapcsolva az automatikus összekapcsolás, akkor ezen beállítás alkalmazásával csak egész szavak összekapcsolására van mód.
+
+<p>Például a fogalomtárban szereplő "construct" fogalom esetén nem jön létre kapcsolat a "constructivism" szó belsejében.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Globális fogalomtár meghatározása</B></P>
+
+<p>Az adminisztrátor egy adott fogalomtárat globálisként definiálhat.</p>
+
+<p>Az ilyen fogalomtárak bármely kurzus részét képezhetik (de különösen a címoldalon lévőt).</p>
+
+<p>A szokásos helyi fogalomtártól abban tér el, hogy a fogalmak az egész portált átfogó automatikus kapcsolatokat hoznak létre (és nem csupán azon kurzust ölelik fel, amelyhez a fogalomtár tartozik).</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kategóriák importálása</B></P>
+
+<P>Alaphelyzetben a rendszer minden fogalmat importál. Ha kívánjuk, meghatározhatjuk, mely kategóriák importálása történjen meg (az új fogalmak ezekhez adódnak hozzá).</p>
--- /dev/null
+<p>Fogalomtár</p>
+
+<blockquote>
+Fogalomtárszintű súgóállományok:
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=description.html">Fogalomtár leírása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=globalglossary.html">Globális fogalomtár meghatározása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=mainglossary.html">Kurzus fő fogalomtárának meghatározása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=defaultapproval.html">Fogalmak jóváhagyása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=allowduplicatedentries.html">Kettőzött fogalmak a fogalomtárakban</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=studentcanpost.html">Tanulói fogalmak továbbítása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=allowcomments.html">Megjegyzések a fogalmakhoz</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=displayformat.html">Fogalmak megjelenítési formái</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=entbypage.html">Oldalanként megjelenített fogalmak száma</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=shows.html">Opciók böngészése ábécé szerinti keretben</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=linkcategories.html">Automatikusan kapcsolt kategóriák</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=filetoimport.html">Fogalmak importálása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=importcategories.html">Kategóriák importálása</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=destination.html">Importálandó fogalmak célállomása</a>
+</ul>
+</blockquote>
+
+<blockquote>
+Fogalomszintű súgóállományok:
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=usedynalink.html">Fogalmak automatikus összekapcsolása </a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=aliases.html">Kulcsszavak: Mik azok a kulcsszavak?</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=casesensitive.html">Betűérzékeny automatikus kapcsolás</a>
+ <li><a href="help.php?module=glossary&file=fullmatch.html">Egészszavas automatikus kapcsolás</a>
+</ul>
+</blockquote>
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kategóriák automatikus kapcsolása </B></P>
+
+<P>Eldönthetjük, hogy egy-egy kategória automatikusan legyen-e kapcsolva, vagy sem.</p>
+
+<p>Megjegyzés: A kategóriák között a különbségtétel betűérzékeny, teljes illesztés alapján történik.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kurzus fő fogalomtárának meghatározása</B></P>
+
+<P>A fogalomtárak rendszere lehetővé teszi, hogy fogalmakat exportáljunk bármely másodlagos fogalomtárból a kurzus fő fogalomtárába.</p>
+
+<p>Ehhez meg kell határoznunk, melyik fogalomtár a fő fogalomtár.</p>
+
+<p>Megjegyzés: Kurzusonként csak egy fő fogalomtárat használhatunk, és azt csakis tanár frissítheti.</p>
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/glossary/icon.gif"> <B>Fogalomtár</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a tevékenység meghatározások szótárszerű létrehozását és karbantartását teszi lehetővé a résztvevők számára.
+<P>A fogalmak különféle formában kereshetők és böngészhetők.
+<P>A fogalomtárban lévő fogalmakat a tanár azonos kurzuson belül átviheti egy másik fogalomtárba (a fő fogalomtárba).
+<P>Végezetül pedig lehetőség van ezen fogalmakra mutató hivatkozások automatikus létrehozására a kurzus egész folyamán.</p>
+</UL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Újabb RSS-cikkek száma</B></P>
+
+<P>Ezzel az opcióval kiválaszthatjuk, hogy hány cikk kerüljön az RSS-adagba.
+
+<P>A legtöbb fogalomtár esetén egy 5 és 20 közötti szám megadása elegendő. Növeljük meg a számot, ha a fogalomtárat sűrűn használjuk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>RSS-adag ehhez a fogalomtárhoz</B></P>
+
+<P>Ezzel az opcióval RSS-adagokat küldhetünk ebbe a fogalomtárba.
+
+<P>Kétféle feltöltési mód közül választhatunk:
+
+<UL>
+<LI><B>Szerzővel:</B> Ilyenkor az előállított feltöltések minden cikk esetén tartalmazni fogják a szerző nevét.
+
+<LI><B>Szerző nélkül:</B> Ez esetben az előállított feltöltések nem fogják minden cikk esetén tartalmazni a szerző nevét.
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Böngészési opciók betűrendes megjelenítés esetén</B></P>
+
+<P>Azt, hogy egy felhasználó miként böngészhet a fogalomtárban, magunk módosíthatjuk. A böngészés és a keresés mindig elérhető, de három további opciót határozhatunk meg:</p>
+
+<p><b>SHOW SPECIAL [Speciális megjelenítés]</b> Be- és kikapcsolja a speciális karakterekkel, például @, # stb. való böngészést.</p>
+
+<p><b>SHOW ALPHABET [Betűrend megjelenítése]</b> Be- és kikapcsolja az ábécé betűivel való böngészést.</p>
+
+<p><b>SHOW ALL [Összes megjelenítése]</b> Be- és kikapcsolja az összes fogalom egyszerre való megjelenítését.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanulói fogalmak továbbítása</B></P>
+
+<P>Meghatározhatjuk, hogy a tanulók kiegészíthetik-e, szerkeszthetik-e, illetve törölhetik-e saját fogalmaikat. A fő fogalomtárba exportált fogalmakat csak a tanárok frissíthetnek és törölhetnek, ezért ez a beállítás csak a másodlagos fogalomtárakra érvényes.</p>
+
+<p><b>Megjegyzés:</b> A tanár bármely fogalmat bármikor szerkeszthet vagy törölhet.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Fogalomtárban szereplő fogalmak automatikus összekapcsolása</B></P>
+
+<P>Ennek a funkciónak a bekapcsolása révén az adott fogalomtárban lévő fogalmak automatikusan összekapcsolódnak, amikor a szavak vagy kifejezések ugyanezen kurzusban bárhol előfordulnak. Ebbe beletartoznak a fórumüzenetek, a belső források, a heti összegzések, naplók stb. </p>
+
+<p>Ha egy konkrét szöveget nem kívánunk összekapcsolni (mondjuk egy fórumüzenet esetén), akkor a szöveget <nolink> és </nolink> jelekkel kell közrefogni.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy a kategórianevek úgyszintén össze vannak kapcsolva.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Csoportos részvétel</b></p>
+
+<p>A kurzusban való csoportos részvétel három szinten történhet: <ul>
+ <li>Nincsenek csoportok - nincsenek alcsoportok, mindenki egyetlen nagy közösséghez tartozik</li>
+ <li>Különálló csoportok - az egyes csoportok csak a saját csoportjukat látják, a többi csoport számukra láthatatlan</li>
+ <li>Látható csoportok - az egyes csoportok saját csoportjukon belül tevékenykednek, de láthatják a többi csoportot is</li>
+ </ul>
+</p>
+
+<P>A kurzusban való csoportos részvétel két szinten határozható meg:</p>
+
+<dl>
+ <dt><b>1. Kurzusszint</b></dt>
+ <dd>A kurzusszinten kialakított csoportos részvétel az adott kurzuson belül meghatározott összes tevékenység alapvető részvételi módja<br /><br /></dd>
+ <dt><b>2. Tevékenységszint</b></dt>
+ <dd>A csoportokat támogató egyes tevékenységek meghatározhatják saját csoportosítási módjaikat. Ha a kurzus beállítása "<a href="help.php?module=moodle&file=groupmodeforce.html">csoportos részvétel alkalmazása</a>", akkor a rendszer figyelmen kívül hagyja az egyes tevékenységek beállítását.</dd>
+</dl>
+
+<P>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Csoportos részvétel alkalmazása</b></p>
+
+<P>Ha kurzusszinten a csoportos részvételt "érvényesítjük"l, akkor az adott kurzushoz tartozó összes tevékenység esetén kurzusszintű csoportos részvételre kerül sor. Ilyenkor az egyedi csoportbeállításokat a rendszer minden tevékenység esetén figyelmen kívül hagyja. </p>
+
+<p>Ez például olyankor lehet hasznos, amikor egymástól teljesen különálló csoportok részére alakítunk ki egy kurzust.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Vendégek bekapcsolódása</B></P>
+
+<P>Lehetőség van arra, hogy kurzusunkba "vendégek" kapcsolódjanak be.
+
+<P>Vendégként a bejelentkező képernyőn lévő "Bejelentkezés vendégként" gombbal lehet a kurzusba bekapcsolódni.
+
+<P>A vendégek MINDIG "kizárólag olvasási" joggal léphetnek be - vagyis nincs lehetőségük arra, hogy üzenetet hagyjanak vagy egyéb módon kavarodást idézzenek elő a tényleges tanulók kurzusának.
+
+<P>Ez kapóra jöhet olyankor, amikor lehetővé kívánjuk tenni egy kolléga számára, hogy körülnézzen munkánk tájékán, illetve ha lehetővé kívánjuk tenni a tanulók számára, hogy megtekintsenek egy kurzust, mielőtt eldöntik, beíratkoznak, avagy sem.
+
+<P>Ne feledjük, hogy a vendég kétféleképpen kapcsolódhat be: beíratkozási kulccsal vagy anélkül. Ha kulccsal rendelkező vendégeket kívánunk beengedni a rendszerbe, nekik a bejelentkezésnél MINDEN ALKALOMMAL meg kell adni a beíratkozási kulcsot (a tanulóktól eltérően, akiknek ezt csak egyszer kell megtenni). Ily módon korlátozhatjuk a vendégek belépését. Ha lehetővé tesszük, hogy a vendégek kulcs nélkül léphessenek be, akkor bárki akadálytalanul beléphet a kurzusunkba.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Súgó HTML-szövegek írásához</B></P>
+
+<P>Ha Moodle-ban HTML-szövegeket szerkesztünk, szabadon használhatjuk csaknem az összes HTML-elemet a kívánt hatások eléréséhez.</p>
+
+<P>Ne feledjük, hogy parancsnyelvi kódokat (pl. Javascript vagy VB Script) nem használhatunk, ezeket a rendszer automatikusan eltávolítja.</P>
+
+<P>A kód alapesetben az oldalon egy táblázatcellában jelenik meg, ezért: <UL>
+ <LI>semmilyen <HEAD> vagy <BODY> elemre nincs szükség <LI>ügyeljünk a táblázatok megfelelő </TABLE> elemmel való lezárására, ellenkező esetben a megjelenés torzra sikeredhet. </UL>
+
+<p>Az emotikonok átalakulnak grafikus megfelelőikké, az üres urgópontok pedig hivatkozásokká alakulnak át.</p>
+
+</p>
--- /dev/null
+
+<p><b>Mutató a súgóállományokhoz</b></p>
+
+<p>Általános</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?file=cookies.html">Sütik</a>
+</ul>
+
+<p>Adminisztráció</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?file=langedit.html">Nyelv szerkesztése</a> <li><a href="help.php?file=uploadusers.html">Felhasználók feltöltése</a>
+</ul>
+
+<p>Kurzusok beállítása</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?file=mods.html">Tevékenységmodulok</a> <li><a href="help.php?file=coursereports.html">Tevékenységekről szóló jelentések</a>
+ <li><a href="help.php?file=courseavailability.html">Kurzus elérhetősége</a> <li><a href="help.php?file=coursecategory.html">Kurzuskategóriák</a> <li><a href="help.php?file=courseformats.html">Kurzusformák</a> <li><a href="help.php?file=coursefullname.html">Kurzus teljes neve</a> <li><a href="help.php?file=courseidnumber.html">Kurzus azonosítószáma</a> <li><a href="help.php?file=coursenewsitems.html">Kurzushírek</a> <li><a href="help.php?file=coursenumsections.html">Kurzusok heti/témánkénti száma</a> <li><a href="help.php?file=courseshortname.html">Rövid kurzusnév</a> <li><a href="help.php?file=coursestartdate.html">Kurzus kezdő időpontja</a> <li><a href="help.php?file=courseuploadsize.html">Feltöltendő kurzus mérete</a> <li><a href="help.php?file=enrolmentkey.html">Beíratkozási kulcsok</a> <li><a href="help.php?file=coursegrades.html">Pontok</a> <li><a href="help.php?file=groupmode.html">Csoportos részvétel</a> <li><a href="help.php?file=groupmodeforce.html">Csoportos részvétel (elemzés erőltetésével)</a> <li><a href="help.php?file=guestaccess.html">Vendégek bekapcsolódása</a> <li><a href="help.php?file=courserecent.html">Utóbbi tevékenységek</a> <li><a href="help.php?file=scales.html">Skálák</a> <li><a href="help.php?file=summaries.html">Részek összegzései</a> <li><a href="help.php?file=teachers.html">Tanárok</a> <li><a href="help.php?file=picture.html">Kép feltöltése</a>
+</ul>
+
+<p>Olvasás és írás</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?file=questions.html">Kérdések feltevése</a> <li><a href="help.php?file=reading.html">Olvasás</a> <li><a href="help.php?file=writing.html">Írás</a> <li><a href="help.php?file=textformat.html">Szöveg formázása</a> <li><a href="help.php?file=html.html">HTML-forma szerkesztése</a> <li><a href="help.php?file=text.html">Szövegforma szerkesztése</a> <li><a href="help.php?file=wiki.html">Wiki-forma szerkesztése</a> <li><a href="help.php?file=richtext.html">A Richtext HTML szerkesztő használata</a> <li><a href="help.php?file=emoticons.html">Emotikonok használata</a>
+</ul>
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/journal/icon.gif"> <B>Napló</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a modul egy rendkívül fontos elem a tevékenységek nyomon követéséhez. A tanár megkéri a tanulót, hogy reflektáljon egy témára, a tanuló pedig megszerkesztheti és idővel finomíthatja válaszát. Ez a válasz magánjellegű és csak az a tanár láthatja, aki visszajelzést adhat és pontszámmal láthatja el a napló minden egyes bejegyzését. Rendszerint célszerű hetente egy naplózási tevékenységet végrehajtani.</P>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/label/icon.gif"> <B>Címkék</B></P>
+<UL>
+<P>Ez nem igazából tevékenység - inkább afféle "tartalék" tevékenység, amely lehetővé teszi szöveg vagy grafika beszúrását a kurzusoldalon lévő egyéb tevékenységek közé.</p>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Nyelv szerkesztése</B></P>
+
+<P>Ahhoz, hogy ezen az oldalon nyelveket tudjunk szerkeszteni, a webszerver folyamatában az állományoknak írhatónak kell lenni.
+
+<P>Egyes betűsorokban <B>$a</B> és <B>$a->valami</B> jelekkel fogunk találkozni.
+
+<P>Ezek olyan változókat jelentenek, amelyeket a Moodle nevekkel vagy egyéb szavakkal cserél majd fel.
+
+<P>Ha csak egy változó használatos, annak formája: $a. Két vagy több változó használata esetén mindegyiknek külön neve van.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>A leckére adott pontszám</b></p>
+
+<p>Ez az érték határozza meg azt a maximális pontszámot, amely a leckére adható. A tartomány 0 és 100% között változhat 100%. Ez az érték a lecke alatt bármikor módosíthat. Bármely változás azonnal megjelenik a Pontok oldalon és a különféle listákban a tanulók számára megjelenő pontokban. Ha a pontszám 0-ra van állítva, a lecke nem jelenik meg egy Pontok oldalon sem.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Leckeismétlés kezelése</b></p>
+
+<p>Ha a tanulók megismételhetnek egy leckét, ezzel az opcióval a tanár megjelenítheti a leckére adott pontok számát például a Pontok oldalon, vagy úgy, mint a különféle próbálkozások pontjainak <b>átlagát</b>, vagy úgy, mint a tanulók <b>legjobb</b> próbálkozásaira adott pontszámot.</p>
+
+<p>Ez az opció bármikor módosítható.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Új kérdések importálása</B></P>
+
+<P>Ezzel a funkcióval külső, űrlapon keresztül feltöltött szöveges állományból importálhatunk kérdéseket.
+
+<P>A rendszer egy sor állományformát támogat:
+
+<P><B>GIFT-forma</B></P>
+<ul>
+<p>A GIFT a legkiterjedtebb importálási forma, mellyel a Moodle szöveges állományokból tesztkérdéseket képes beolvasni. Eredetileg egy könnyű módszert kínált arra, hogy a tanárok a kérdéseket szöveges állományként írhassák meg. Támogatja a feleletválasztós, igaz-hamis, kiegészítő, párosító és számjegyes kérdések használatát, továbbá az _____ beszúrását a "szókitöltő" forma esetén. A különféle kérdésfajták egyetlen szöveges állományban vegyesen használhatók, emellett a formátum támogatja egysoros megjegyzések, kérdésnevek, visszajelzés és százaléksúlyozású pontok használatát. Íme néhány példa:</p>
+<pre>
+Ki fekszik Grant sírjában?{~Grant ~Jefferson =senki}
+
+Grant {~temetett =elhantolt ~él} Grant sírjában.
+
+Grant van eltemetve Grant sírjába.{FALSE}
+
+Ki fekszik Grant sírjában?{=senki =senki sem}
+
+ Grant?{#1822}
+</pre>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatgift.html&module=quiz">További információk a "GIFT" formával kapcsolatosan</a></p>
+</ul>
+
+<P><B>Aiken forma</B></P>
+<ul>
+<p>Az Aiken forma feleletválasztós kérdések készítéséhez használt igen egyszerű, olvasható forma. Íme egy példa erre a formára:</p>
+<pre>
+Mi az elsősegély célja?
+A. Élet megmentése, további sérülés megelőzése, egészség megőrzése
+B. Sérült vagy sebesült személy részére orvosi ellátás biztosítása
+C. További sérülés megelőzése
+D. VÁLASZOK: A
+</pre>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formataiken.html&module=quiz">További információk az "Aiken" formával kapcsolatosan</a></p>
+</ul>
+
+
+<P><B>szókitöltő</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a forma csak a feleletválasztós kérdéseket támogatja. Az egyes válaszokat hullámjel (~) választja el egymástól, a helyes válasz előtt egyenlőségjel (=) áll. Íme egy példa:
+
+<BLOCKQUOTE>Amikor kisgyermekként elkezdjük felfedezni testünk részeit, az {{=anatómia és fiziológia ~reflexológia ~tudomány ~kísérlet} tanulóivá válunk, és bizonyos értelemben tanulók is maradunk egész életünkben. </BLOCKQUOTE>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatmissingword.html&module=quiz">További információk a "szókitöltő" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+<P><B>AON</B></P>
+<UL>
+<P>Ez azonos a szókitöltő formával, azzal a különbséggel, hogy a kérdések importálása után az összes kiegészítő kérdéseket a rendszer négyesével párosító kérdésekké alakítja át.</P>
+<p>Emellett az importálás során a feleletválasztós kérdésekre adandó válaszokat a rendszer véletlenszerűen rendezi el.
+<p>Nevét egy olyan szervezetről kapta, amely számos tesztjellemző kifejlesztéséhez adott támogatást</p>
+</UL>
+
+
+<P><B>Blackboard</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a modul a Blackboard exportálási formájának megfelelő kérdéseket képes importálni. A modul a PHP-ben lefordított XML-függvényekre támaszkodik.</P>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatblackboard.html&module=quiz">További információk a "Blackboard" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Kurzusok feladatkezelője</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a modul Course Test Manager feladatbanki formában mentett kérdéseket képes importálni. A Microsoft Access adatbázisban tárolt feladatbankhoz különféle hozzáférési módokat támogat attól függően, hogy a Moodle Windows vagy Linux webszerveren fut.</P>
+<p>Windows alatt az Access adatbázist bármely egyéb adatállományhoz hasonlóan importálhatjuk.</p>
+<p>Linux esetén egy Windows gépet kell létrehoznunk a Course Test Manager adatbázissal azonos hálózaton egy ODBC Socket Server nevű porgrammal együtt, amely XML segítségével adja át az adatokat a Moodle számára a Linux szerveren.</p> <p>Az ilyen importálási lehetőség használata előtt olvassa el az egész súgót.</p>
+
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatctm.html&module=quiz">További információk a "CTM" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Saját</B></P>
+<UL>
+<P>Ha saját importálási formával rendelkezünk, szerkesszük meg ennek megfelelően a mod/quiz/format/custom.php állományt.
+
+<P>Az újonnan írandó kód igen csekély - az adott szövegből mindössze egy kérdés beolvasását kell megírni.
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatcustom.html&module=quiz">További információk a "Saját" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+<P>További formák kerülnek a rendszerbe a későbbiek folyamán, ideértve a WebCT-t, az IMS QTI-t és bármely egyebet, amelyet a Moodle felhasználói rendelkezésre bocsátanak! </p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Az ugrópont</b></p>
+
+<p>Minden válaszhoz hozzátartozik egy ugrópont. Az adott válasz kiválasztásakor a tanuló előtt megjelenik a válaszhoz kapcsolódó válasz. Ezután a tanuló előtt megjelenik az ugrópontban megadott oldal. Ez a hivatkozás lehet relatív vagy abszolút. A relatív hivatkozások az <b>Ez az oldal </b> és a <b>Következő oldal</b>. Az <b>Ez az oldal </b> azt jelenti, hogy a tanuló ismét az adott oldalt fogja látni. A <b>Következő oldal</b> az oldalak logikai sorrendjében következő oldalnak felel meg. Az abszolút oldalhivatkozást az oldal <b>címének </b> a kiválasztása határozza meg.</p>
+<p>Ne feledjük, hogy egy (relatív) <b>Következő oldal</b> ugrópont oldalak áthelyezése után más oldalra mutathat. Ugyanakkor az oldalak <b>címén</b>
+ keresztüli hivatkozások az oldalak eltávolítása után is mindig ugyanara az oldalra fognak mutatni.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Adott leckéhez tartozó válaszok maximális száma</b></p>
+
+<p>Ez az érték határozza meg azon válaszok maximális számát, amelyeket a tanár használhat. Alapértelmezésben ez az érték 4. Ha egy leckében, mondjuk, mindvégig csak IGAZ vagy HAMIS kérdések szerepelnek, akkor célszerű ezt az értéket 2-re állítani.</p>
+
+<p>Ugyancsak ez a paraméter határozza meg az adott elágazási táblázatban használható elágazások maximális számát.</p>
+
+<p>Ezt a paramétert olyan lecke esetén célszerű megváltoztatni, amely már rendelkezik tartalommal. Ha számos választási lehetőséget kínáló kérdést vagy egy terjedelmes elágazási táblázatot kívánunk hozzáadni, akkor ezt a paramétert módosítanunk kell. Miután sikerült a (szokatlan) kérdést vagy elágazási táblázatot hozzáadnunk, ezt a paramétert lecsökkenthetjük egy "szokásosabb" értékre.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>(Tanulói) Próbálkozások maximális száma</b></p>
+
+<p>Ez az érték határozza meg, hogy egy tanuló legfeljebb hányszor próbálkozhat a leckéhez tartozó <b>bármely</b> kérdés megválaszolása során. Az olyan kérdéseknél, amelyekhez nem tartozik válasz, például a kiegészítő és a számjegyes kérdések esetén, ez az érték egy szükséges <i>kilépési eljárást</i> tesz lehetővé a lecke következő oldalára való ugráshoz. </p>
+
+<p>Alapértelmezésben ez az érték 5. A kisebb értékek arra ösztönözhetik a tanulót, hogy ne töprengjen a kérdésen. A nagyobb értékek ugyanakkor több csalódás előtt nyitják meg az utat.</p>
+
+<p>Ennek az értéknek 1-re állítása esetén a tanuló minden kérdést csakis egyszer válaszolhat meg. Ez a tesztmodulhoz hasonló típusú feladatot ad hozzá azzal a különbséggel, hogy a kérdések külön oldalakon jelennek meg.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy ez az érték globális paraméter és minden kérdésre vonatkozik, függetlenül azok típusától.</p>
+
+<p>Ne feledjük továbbá, hogy ez a paraméter <b>nem</b> érvényes a kérdések tanár általi ellenőrzésére vagy a leckén való végighaladásra. A próbálkozások számának az ellenőrzése azon értékeken alapszik, amelyek az adatbázisban vannak tárolva, ugyanakkor a tanári kérdéspróbálkozások nem tárolódnak. Elvégre a tanárnak ismernie kell az összes választ!</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Megjelenítendő oldalak (kártyák) száma</b></p>
+
+<p>Ez a paraméter kizárólag Flash Card típusú leckékre érvényes. Az alapérték nulla, ami azt jelenti, hogy egy leckében minden oldal/kártya megjelenik. Ha ezt a paramétert nem nullának megfelelő valamilyen értékre állítjuk, akkor az adott számú oldal fog megjelenni. Ha az adott számú oldat/kártyát a rendszer megmutatta, a lecke véget ér és a tanuló előtt láthatóvá válik az elért pontszám.</p>
+
+<p>Ha a paramétert a leckében lévő oldalak számánál nagyobb értékre állítjuk, akkor a lecke akkor ér véget, ha megtörtént minden oldal megjelenítése.</p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Adott leckéhez tartozó kérdések minimális száma</b></p>
+
+<p>Ha egy lecke egy vagy több elágazási táblázatot tartalmaz, a tanárnak általában be kell állítania azt a paramétert. Ennek az értéke egy alsó határt állít be a kérdések számára vonatkozóan egy pontszám kiszámításához. Ugyanakkor <b>nem</b> kényszeríti a tanulókat arra, hogy a leckében ennyi kérdést meg is válaszoljanak.</p>
+
+<p>Ha például ezt a paramétert 20-ra állítjuk be, akkor azzal biztosíthatjuk, hogy a pontok megállapítása úgy történjék, mintha a tanulók <b>legalább</b> ennyi kérdéssel foglalkoztak volna. Vegyük alapul azt az esetet, amikor egy tanuló egy leckének csak egyetlen - mondjuk, 5 oldalt tartalmazó - ágával foglalkozik, és minden ehhez kapcsolódó kérdést helyesen válaszol meg. Ilyen esetben ezután úgy dönt, hogy befejezi a leckét (feltételezve, hogy ez a lehetőség rendelkezésére áll a "felső szintű" elágazási táblázatban, ami célszerű feltételezésnek mondható). Ha ez a paraméter nem volna beállítva, pontszáma 5-ből 5, azaz 100% lenne. Mivel viszont a beállítás ez esetben 20, pontszáma 20-ból 5-re, vagyis 25%-ra lenne csökkentve. Egy másik tanuló esetén, aki az összes elágazást bejárja és - mondjuk - 25 oldalra ellátogat -, és kettő kivételével az összes kérdésre helyes választ ad, a pontszáma 25-ből 23 lenne, tehát 92%.</p>
+
+<p>Ezen paraméter használata esetén a lecke nyitó oldalán valami alábbihoz hasonló szöveg szerepelhet:<p>
+
+<p><blockquote>Ebben a leckében legalább n kérdéssel meg kell próbálkoznia. Ha kívánja, többel is próbálkozhat. Ha viszont n kérdésnél kevesebbel próbálkozik, pontszámának a kiszámításakor a rendszer abból indul ki, hogy Ön n próbálkozást vett igénybe. </blockquote></p>
+
+<p>Az "n" a paraméter tényleges értékét jelenti.</p>
+
+<p>Ha ez a paraméter be van állítva, a tanulók értesülnek arról, hogy hány kérdéssel próbálkoztak és hánnyal kell még próbálkozniuk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/lesson/icon.gif"> <B>Lecke</B>
+
+<UL>
+<P>A lecke tartalom érdekes és rugalmas módon való közvetítésére használható. Több oldalból tevődik össze. Minden oldal általában egy kérdéssel és hozzá egy sor lehetséges válasszal zárul. A tanuló a válaszadási lehetőségektől függően vagy tovább lép a következő oldalra, vagy visszajut az előzőre. A leckén való végighaladás a közreadandó anyag struktúrájától függően lehet egyszerű és bonyolult.</p>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Helyes válasz utáni lépés</b></p>
+
+<p>A szokásos lépés a válaszokban megadott ugrópont követése. Ez az esetek többségében a lecke következő oldalának a megjelenítését jelenti. A tanuló a leckén annak logikai rendje szerint halad végig, kezdi az elején és befejezi annak a végén.</p>
+
+<p>Ugyanakkor a leckemodul használható <i>Flash Card</i> típusú feladatként is. A tanuló valamennyi információt lát (opció) és egy alapvetően véletlenszerűen kiválasztott kérdést. Itt nincs beállított kezdet és beállított befejezés. Csupán egy sor <i>kártya</i> egymás utáni bemutatására kerül sor konkrét sorrend előírása nélkül.</p>
+
+<p>Ez az opció a Flash Card két igen hasonló viselkedését engedi meg. A "Show an unseen page" [Még nem látott oldal megjelenítése] opció sohasem mutatja ugyanazt az oldalt kétszer (még akkor sem, ha a tanuló <b>nem</b> válaszolt helyesen a kártyához/oldalhoz kapcsolódó kérdésre). A másik, nem alapbeállítás szerinti "Show an unanswered page" [Megválaszolatlan oldal megjelenítése] opció révén a tanuló megtekintheti azokat az oldalakat, amelyeket esetleg korábban látott, de csakis akkor, ha azok kérdéseire rosszul válaszolt.</p>
+
+<p>Mindkét Flash típusú lecke esetén a tanár eldöntheti, hogy az adott lecke összes kártyáját/oldalát használja-e, vagy azoknak csak egy (véletlenszerűen kiválasztott) részhalmazát. Ezt a "Number of Pages (Cards) to show" [Megjelenítendő oldalak (kártyák) száma] paraméterrel állítjuk be.</p>
+
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Áttekintés</b></p>
+
+<ol>
+<li>Egy-egy lecke néhány <b>oldalból</b> és esetlegesen <b>elágazási táblázatból</b> épül föl.
+<li>Egy oldalon valamilyen <b>tartalom </b> jelenik meg, és általában egy <b>kérdéssel</b> végződik. Innen származik a <b>Kérdésoldal</b> elnevezés.
+<li>Az egyes oldalak általában tartalmaznak egy sor <b>választ</b>.
+<li>A válaszokhoz hozzá tartozhat egy rövid szöveg, amely megjelenik, ha az adott válaszra esik a választás. Ennek a szövegnek a neve a <b>viszontválasz</b>.
+<li>Emellett a válaszokhoz hozzá tartozik egy <b>ugrópont</b>. Az ugrópont lehet relatív - adott oldalhoz, következő oldalhoz való ugrás - vagy abszolút - a lecke bármely oldalát vagy a lecke végét megjelölő ugrás.
+<li>Alaphelyzetben az első válasszal a lecke <b>következő oldalára</b> jutunk. A többi válasszal ugyanarra az oldalra ugrunk. Vagyis a tanuló ismét a lecke azonos oldalát látja, ha nem az első választ választotta.
+<li>Azt, hogy melyik lesz a következő oldal, a lecke <b>logikai sorrendje</b> határozza meg. Ez az oldalaknak azon sorrendje, amelyet a tanár lát. Ez a sorrend az oldalak leckén belüli áthelyezésével módosítható. <li>A lecke emellett rendelkezik <b>navigálási sorrenddel </b>is. Ez az oldalaknak azon sorrendje, amelyet a tanuló lát. A navigálás sorrendjét az egyes válaszokhoz megadott ugrópontok határozzák meg, így az számottevően eltérhet a logikai sorrendtől. (Noha az ugrópontok alapértékei <i>nem</i> módosulnak, a kettő szorosan összefügg egymással.) A tanárnak lehetősége van a navigálási sorrend ellenőrzésére.
+<li>A tanulók számára való megjelenítés során a válaszok rendszerint összekeverten láthatók. Ennek megfelelően a tanár szempontjából elsőnek minősülő válasz nem feltétlenül látszik a tanuló által látott listán is az első helyen. (Továbbmenve, ugyanazon válaszok megjelenésekor ezek feltételezhetően eltérő sorrendben jelennek majd meg.) Kivételt képeznek a párosító kérdésekre adott válaszok, melyek esetén a válaszok sorrendje megegyezik a tanár által megadott sorrenddel.
+<li>A válaszok száma oldalról oldalra változhat. Például egyes oldalak végződhetnek igaz-hamis kérdéssel, míg más oldalak végén egy helyes választ és, mondjuk, három eltérítőt tartalmazó kérdés szerepelhet. <li>Olyan oldal is kialakítható, amelyen egyáltalán nincsenek válaszok. A tanulók ilyenkor egy <b>Tovább</b> menüpontot látnak az összekevert válaszok helyett.
+<li>A lecke pontozása érdekében a <b>helyes</b> válaszokkal olyan oldalra ugorhatunk, amely az adott oldalhoz viszonyítva a logikai sorrendben <i>lejjebb</i> található. A <b>hibás</b> válaszokkal vagy ugyanarra az oldalra ugorhatunk, vagy pedig olyanra, amely az adott oldalhoz viszonyítva a logikai sorrendben <i>feljebb</i> található. Így ha az ugrópontok <i>nem </i> változnak, akkor az első válasz a helyes válasz, a többi pedig hibás válasz.
+<li>Egy-egy kérdéshez több helyes válasz is tartozhat. Ha például a válaszok közül kettővel a következő oldalra jutunk, akkor mindkét választ helyes válasznak tekintjük. (Habár a tanulók ugyanazt a céloldalt látják, az adott oldalhoz vezető kapcsolódó válaszok eltérőek lehetnek a két válasz esetén.)
+<li>A lecke tanári megjelenítésénél a helyes válaszoknál aláhúzott válaszcímke szerepel. <li>Az <b>elágazási táblázatok</b> olyan egyszerű oldalak, amelyeken a lecke más oldalaira vonatkozó hivatkozások jelennek meg. Jellemző esetben a lecke egy elágazási táblázattal indul, amely afféle <b>Tartalomjegyzék</b> szerepét tölti be.
+<li>Az elágazási táblázat minden hivatkozása két összetevőt tartalmaz, a leírást és azon oldal címét, ahová a rendszer ugrani fog.
+<li>Az elágazási táblázattal hatékonyan <b>elágazásokra </b> (vagy szekciókra) oszthatunk föl egy leckét. Egy-egy elágazáshoz egy sor oldal tartozhat (melyek mindegyike feltehetőleg ugyanarra a témára vonatkozik). Az elágazás végét rendszerint egy <b>elágazás vége </b> oldal jelöli. Ez egy különleges oldal, amely alaphelyzetben visszajuttatja a tanulót az előző elágazási táblázathoz. (Az elágazás végét jelölő oldalon a "visszatérő" ugrópontot szükség esetén az oldal szerkesztésével megváltoztathatjuk.)
+<li>Egy lecke több elágazási táblázatot is tartalmazhat. Egy lecke például szervezhető úgy, hogy a speciális kérdések a téma fő elágazásain belül azok részágait jelentsék.
+<li>Fontos, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a lecke befejezésére. Erre a célra beiktathatunk egy "Lecke befejezése" elnevezésű pontot a fő elágazási táblázatba. Ezzel a <b>Lecke vége</b> nevű (képzeletbeli) oldalra ugorhatunk. Másik lehetőség, ha a lecke utolsó elágazását (az "utolsó" ez esetben a logikai elrendezés szerinti értelemben szerepel) a lecke végéig folytatjuk, vagyis <i>nem</i> zárjuk le egy Elágazás vége nevű oldallal. <li>Ha a lecke egy vagy több elágazási táblázatot tartalmaz, ajánlatos a "minimális kérdésszám" paramétert valamilyen ésszerű értékre beállítani. Ezzel alacsonyabb értéket adunk meg a pontszám kiszámítása alatt látható oldalak számát illetően. Ezen paraméter nélkül előfordulhat, hogy a tanuló megtekinti a lecke egyik elágazását, annak minden kérdésére helyesen válaszol, majd maximális pontszámmal kilép a leckéből.
+<li>Emellett egy elágazási táblázat esetén a tanulónak módjában áll ugyanazt az ágat többször is bejárni. A pontszám kiszámítása azonban a megválaszolt <i>egyedi</i> kérdések alapján történik. Ennek megfelelően ugyanannak a kérdéssornak az ismételt megválaszolásával <i>nem</i> növekszik a pontszám. (Éppen ellenkezőleg: maga a pontszám csökkenni fog, mivel a látott oldalak száma a nevezőbe kerül, ha a pontok kiszámítása ismétléseket tartalmaz.) A tanulók adott leckében való tényleges haladásának ábrázolásához az egyes elágazási táblázatok oldalán megjelenik, hogy hány kérdést válaszoltak meg helyesen, hány oldalra látogattak el és mennyi a pillanatnyi pontszámuk. <li>A <b>lecke végét</b> vagy az adott helyre való konkrét ugrással, vagy a lecke utolsó (logikai) oldaláról a következő oldalra való ugrással érik el. A lecke végének elérésekor a tanuló kap egy gratulációt tartalmazó üzenetet, és megjelenik előtte az elért pontszám. A pontszám a (helyesen megválaszolt kérdések száma / megtekintett oldalak száma) * a leckére adható pontszám.
+<li>Ha a tanuló <i>nem </i> éri el a lecke végét és távozik, akkor a legközelebbi visszatérésekor lehetősége van a lecke elejétől az újrakezdésre, vagy onnan folytathatja, ahol az utolsó helyes választ adta a lecke során.
+<li> Az ismétlést lehetővé tevő lecke esetén a tanár a lecke "végső" pontszámát illetően választhat a legjobb pontszám használata és a pontok átlagának a figyelembevétele közül . Ez a pontszám például a Pontok oldalon jelenik meg.
+</ol>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Kérdésváltozat</b></p>
+
+<p>A kérdésfajták egy részéhez változat tartozik, amelyet a jelölőnégyzetre kattintva érhetünk el. Ezeket a kérdésfajtákat és a változatok jelentését alább soroljuk föl.
+
+<ol>
+<li><p><b>Feleletválasztós</b> A feleletválasztós kérdéseknek van egy <b>"feleletválasztós válaszválasztós"</b> kérdésváltozata. A kérdésváltozat kiválasztása esetén a tanulónak a megadott válaszok közül az összes helyes választ ki kell választania. A kérdés vagy jelzi a tanuló számára, hogy <i>hány</i> helyes válasz adható, vagy nem. Például egy "Az alábbiak közül kik voltak az USA elnökei?" kérdés ezt nem jelöli, míg a "Válassza ki az alábbi felsorolásból a két USA-elnököt." igen. A helyes válaszok száma <b>egytől</b> az összes lehetséges válasz számáig terjedhet. (Az egy helyes választ tartalmazó feleletválasztós válaszválasztós kérdés <b>eltér</b> a feleletválasztós kérdéstől, mivel az előbbi lehetővé teszi a tanuló számára, hogy egynél több választ válasszon ki, míg az utóbbi erre nem ad lehetőséget.)</p></li>
+
+<li><p><b>Kiegészítő</b> Alaphelyzetben az összehasonlítás figyelmen kívül hagyja a kis- és nagybetűk közötti különbséget. A kérdésváltozat kiválasztásakor az összehasonlítás érzékeny lesz a kis- és nagybetűk közötti különbségre.</p></li>
+
+<p>A többi kérdésfajta esetén nincsenek kérdésváltozatok.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Kérdésfajták</b></p>
+
+<p>A leckemodul jelenleg a következő kérdésfajtákat támogatja:
+
+<ol>
+<li><p><b>Feleletválasztós</b> Ez az alapértelmezés szerinti kérdésfajta. A feleletválasztós kérdés olyankor közkedvelt kérdésfajta, amikor a tanulónak egy sor alternatív megoldás közül kell kiválasztania a megfelelőt. Helyes válasz esetén a tanuló továbblép a leckében, míg rossz válaszokkal nem léphet tovább. A rossz válaszokat gyakran hívják "eltérítőknek". Ezen kérdések hasznossága sokszor az eltérítők minőségén múlik, mint akár magán a kérdésen vagy az arra adandó helyes válaszon.</p>
+
+<p> Az egyes válaszokhoz opcionálisan tartozhatnak viszontválaszok. Ha valamely válaszhoz nem adunk meg viszontválaszt, akkor a rendszer alapesetben "Helyes a válasz" vagy "Helytelen a válasz" visszajelzést ad a tanulónak. </p>
+
+<p>Egy feleletválasztós kérdéshez egynél több helyes válasz is tartozhat. A különféle helyes válaszokhoz a tanuló más-más viszontválaszt kaphat és más-más (előre lépő) oldalra ugorhat a leckén belül, de nincs eltérés a rájuk adott pontszámok tekintetében (vagyis nincsenek a másiknál <b>helyesebb</b> válaszok, legalábbis pontszám tekintetében.) Előfordulhat, hogy az összes válasz helyes, és mindegyikük a lecke más-más (előre lépő) részére juttathatja a tanulót a kiválasztott választól függően.</p>
+
+<p>A feleletválasztós kérdésnek létezik egy <b>"feleletválasztós válaszválasztós"</b> kérdésfajtája is. Ez esetén a tanulónak a megadott válaszok közül az összes helyes választ kell kiválasztania. A kérdés vagy elárulja a tanuló számára a helyes válaszok számát, vagy nem. Például "Az alábbiak közül ki volt az USA elnöke?" nem árulkodik erről, míg a "Válassza ki az alábbi felsorolásból a két USA-elnököt." igen. A helyes válaszok száma <b>egytől</b> a válaszok összes számáig terjedhet. ( (Az egy helyes választ tartalmazó feleletválasztós válaszválasztós kérdés <b>eltér </b> a feleletválasztós kérdéstől, mivel az előbbi lehetővé teszi a tanuló számára, hogy egynél több választ válasszon ki, míg az utóbbi erre nem ad lehetőséget.)</p>
+
+<p>Itt a helyes választ ismét egy előre mutató ugrópont jelzi, míg a helytelen válaszok ugyanazon oldalra vagy visszafelé mutató ugrópontot jelentenek. Egynél több helyes válasz esetén az ugrópontok mindegyikének ugyanarra az oldalra kell mutatnia, hasonlóan a rossz válaszokhoz. <b>Ellenkező </b> esetben a lecke tanári nézetében figyelmeztetés jelenik meg. A helyes viszontválaszt - ha szükséges - az első helyes válaszhoz kell megadni, míg a helytelen válaszokhoz tartozó viszontválaszt adott esetben az első rossz válasznál kell megadni. A többi válaszra adott viszontválaszt a rendszer (figyelmeztetés nélkül) figyelmen kívül hagyja. </p></li>
+
+<li><p><b>Kiegészítő</b> A tanulónak egy rövid szöveget kell beírnia. Ezt a szöveget hasonlítja a rendszer egy vagy több válaszhoz. A válaszok helyesek vagy helytelenek lehetnek. Az egyes válaszokhoz opcionálisan tartozhatnak viszontválaszok. Ha valamely válaszhoz nem adunk meg viszontválaszt, akkor a rendszer alapesetben "Helyes a válasz" vagy "Helytelen a válasz" visszajelzést ad a tanulónak. Ha a beírt szöveg egyik válasznak sem felel meg, akkor a kérdés rossz és a tanuló az alapértelmezés szerinti rossz válaszhoz tartozó viszontválaszt kapja. </p>
+
+<p>Alaphelyzetben a hasonlítás nem tesz különbséget kis- és nagybetűk között. A betűérzékenység beállítására külön opció áll rendelkezésre.</p>
+
+<p>A csillag (*) karakter a válaszokban "helyettesítő" karakterként használható. Jelentése tetszőleges számú karakter (beleértve a karakter hiányát is). Ha például a válaszban a "hossz*" alak szerepel, akkor az megfelel mind a "hosszú", a "hosszabb", mind pedig a "hossz" alaknak. Ha a válaszok egyikének csak a "*" (egyetlen *) van megadva, akkor ez a válasz bármilyen válasznak megfelel, így általában egy utolsó, "mindent magában foglaló" válaszként használatos. (Amennyiben a válaszban a csillagnak (*) ténylegesen szerepelnie kell, akkor azt \* alakban, azaz visszaperjel csillag alakban kell megadni.)<p></li>
+
+<li><b>Igaz/hamis</b> A válaszadó itt csak két lehetséges válasz közül választhat: igaz vagy hamis. A tanulónak a helyes változatot kell kiválasztania. Az effajta kérdések alapvetően olyan feleletválasztós kérdések, amelyekhez csak két választási lehetőség kapcsolódik.</p></li>
+
+<li><p><b>Párosító</b> Ezek igen hasznos és sokoldalú kérdések. Egy sor megnevezésből vagy állításból állnak, melyeket helyesen kell összepárosítani egy másik sor megnevezéssel vagy állítással. Például: "Párosítsa az országot a fővárosával!", melyhez két felsorolás párosul: Japán, Kanada, Olaszország, illetve Tokió, Ottawa, Róma. AZ egyik felsorolásban szerepelhetnek ismételt fogalmak, de ügyelni kell arra, hogy az ismétlődések azonosak legyenek. Például: "Azonosítsa az alábbi élőlények típusát!", és a felsorolások: veréb, tehén, hangya, kutya és madár, állat, rovar, állat. </p>
+
+<p>Az effajta kérdés létrehozásakor az első felsorolás elemei a Válasz négyzetekbe kerülnek, míg a második lista elemei a Viszontválasz négyzetekbe. Létrehozásuk után a címkék egyértelműbben látszanak. Ha a tanuló sikeresen párosítja az elemeket, akkor az első válaszhoz megadott ugrópont lép működésbe. A sikertelen válasz a második válasz szerinti ugrópontra viszi a tanulót. A kérdés <b>nem</b> teszi lehetővé egyéni viszontválaszok kialakítását, a tanuló értesül arról, hogy hány párosítása volt helyes, vagy hogy az összes párosítás helyes volt-e.</p>
+
+<p>A feleletválasztós kérdéstől eltérően, ahol a választási lehetőségek véletlenszerűen jelennek meg, az elemek első listája <b>nincs</b> összekeverve, hanem a megadott sorrend szerint jelenik meg. Ennek köszönhetően <b>"rendezett"</b> kérdések megalkotására nyílik lehetőség. Vegyük az alábbi kérdést: "Rendezze az alábbiakat születésük szerint növekvő sorrendbe!", a lista pedig: 1., 2., 3., 4. és Longfellow, Lawrence, Lowell, Larkin. Természetesen a második felsorolás elemein a kérdésben való felhasználásukat megelőzően megtörténik az összekeverés.</p></li>
+
+<li><p><b>Számjegyes:</b> Ezen kérdéstípus esetén a válasz egy szám. Legegyszerűbb alakjában mindössze egyetlen választ kell meghatároznunk. Például: "Mennyi 2 meg 2?", melyhez ha a válasz 4, akkor működésbe lép az előre mutató ugrópont. Szerencsésebb ugyanakkor egy tartományt megadni, mert a számértékek belső kerekítése a számjegyes összehasonlítások esetén teret enged a vakszerencsének. Ennek megfelelően a "Mennyi 10 osztva 3-mal" kérdésre a válasz <b>"minimum:maximum"</b> volna, azaz <b>két</b>, egymástól kettősponttal elválasztott érték (:). Így ha 3,33:3,34 van megadva mint a válaszok elfogadható tartománya, akkor a 3,33, 3,333, 3,3333... válaszok mindegyikét helyes válaszként kezelnénk. A "rossz" válaszok között szerepelne mind a 3,3 (a minimumnál kevesebb), mind a 3,4 (a maximumnál nagyobb érték).</p>
+
+<p>Lehetőség van egynél több helyes válasz megadására, és a válaszok lehetnek egyedi vagy páros értékek. Ne feledjük, hogy a válaszok ellenőrzése 1. válasz, 2. válasz sorrendben történik, ezért figyelni kell, hogy adott esetben a megfelelő viszontválasz jelenjen meg. Például a "Mikor született Larkin?" kérdéshez hozzátartozhat az 1922 mint egyedi, pontos választ adó érték, vagy az 1920:1929 értékpár mint az 1920-as évek, azaz egy kevésbé pontos érték. Ezen értékek értékelési sorrendje természetesen 1922, majd 1920:1929. Az első válaszhoz esetleg adható ilyen viszontválasz: "Pontosan!", a másik válasz viszontválasza lehetne a "Úgy van, eltalálta az évtizedet!".</p>
+
+<p>Megadhatunk rossz válaszokat is, de a tartománytól függően ügyelni kell arra, hogy ezek a helyes válaszok után szerepeljenek. Például ha a 3:4 rossz választ adjuk meg a "Mennyi 10 osztva 3-mal" kérdéshez, akkor annak a helyes válasz után kell következnie. Vagyis a válaszok sorrendje: 3,33:3,34 (a "helyes" válasz), majd a 3:4 (a "rossz", de azért nem kiugróan rossz válasz!).</p></li>
+</ul>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Lecke újbóli elvégzésének engedélyezése</b></p>
+
+<p>Ez a beállítás határozza meg, hogy a tanulók egynél többször is elvégezhetnek-e egy leckét. A tanár vélekedhet úgy, hogy a leckében szerepelnek olyan anyagok, amelyeket a tanulóknak alaposan ismerniük kell. Ilyen esetben lehetővé kell tenni a lecke ismételt megtekintését. Ha viszont a tananyag inkább afféle vizsga szerepét tölti be, azt a tanulók csak egyszer vehetik végig.</p>
+
+<p>Ha engedélyezzük a lecke újbóli elvégzését, akkor a pontokat tartalmazó oldalon lévő <b>pontok</b> vagy az ismétlések <b>átlagos</b> pontszámát, vagy a tanulóknak a leckére kapott <b></b> pontszámát jelzik. A következő paraméter azt határozza meg, hogy a két pontozási lehetőség közül melyiket fogjuk használni.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy a <b>kérdéselemzés</b> mindig a leckén végrehajtott első próbálkozásból kapott válaszokra vonatkozik, a tanulók későbbi próbálkozásait figyelmen kívül hagyja.</p>
+
+<p>Alaphelyzetben ez az opció <b>Igen</b>-re van beállítva, vagyis a tanulók újból elvégezhetik a leckét. Ezt az opciót feltehetőleg csak kivételes esetekben kell <b>Nem</b>-re állítani.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>A HTML-szerkesztő használata</b></p>
+
+<p>Ez az opció oldalak szerkesztése közben bekapcsolja a HTML-szerkesztő (a továbbiakban: szerkesztő) használatát az egyszerű szövegbeviteli mezők helyett. A szerkesztővel egyszerűen formázhatjuk a szöveget és könnyen beszúrhatunk olyan "magasabb szintű" elemeket, mint a hivatkozások (ugrópontok).</p>
+
+<p>A szerkesztőt a <b>Szerkesztő használata</b> melletti négyzetre kattintva kapcsolhatjuk be. A szerkesztő az egyes összetevőkhöz egyedi módon kapcsolódik. Ha például bekapcsoljuk a szerkesztőt az <b>1. viszontválasz</b>hoz, a szerkesztő csak ezzel az összetevővel lesz használható, és <i>nem</i> az összes viszontválasszal.</p>
+
+<p>Ha a szerkesztőt egy oldalon több összetevővel kívánjuk használni, először kattintsunk a <b>Szerkesztő használata</b> négyzetekre (ezekben ilyenkor pipának kell megjelenni.) Ezután az oldal ismét megjelenik a szerkesztő használatának bekapcsolásához. Ehhez kattintsunk a lap alján lévő <b>Redisplay Page [Oldal újbóli megjelenítése]</b> gombra.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy a szerkesztő használatához körültekintésre van szükség. A legtöbb esetben ez nem okozhat gondot. Ugyanakkor <i>nem</i> ajánlott a használata <b>kiegészítő és számjegyes kérdésekre adott válaszok esetén</b>. A szerkesztő külön "láthatatlan" HTML-elemeket szúrhat be, amelyek miatt az összehasonlítás <b>nem a várt módon</b> működhet. Ezen túlmenően a <b>leírások</b> az elágazási táblázatokban a gombokon használatosak, és ha ezekben HTML-kód szerepel, az szintén gondokat okozhat. Nincs ilyen gond azokkal a válaszokkal, amelyek csak megjelenítésre használatosak, mint amilyen a feleletválasztós típusú kérdések esete. A szerkesztő használata viszontválaszok esetén úgyszintén nem jelenthet gondot.</p>
+
+<p>Ha gondra gyanakszunk bármely szöveges elem esetén, a biztonságos megoldás, ha kikapcsoljuk a szerkesztőt (a <b>Szerkesztő használata</b> négyzetben lévő pipa eltávolításával). Az oldal újbóli megjelenítésekor a szövegbeviteli mezőben a "nyers" szöveg látható. A szöveget tetszés szerint szerkeszthetjük. Ha a szerkesztőt egy elem esetén többször ki- és bekapcsoljuk, az a szöveget <i>nem</i>
+ módosítja.</p>
+
+<p>A <b>Szerkesztő használata</b> opció "állapotát" a rendszer minden elemmel együtt elmenti. Így ha egy oldalt újból szerkesztünk, a szerkesztőt korábban használó elemek ismét a szerkesztőben jelennek meg.</p>
+
+<p>Végezetül a szerkesztő meglehetősen "igényes" a böngésző erőforrásai tekintetében. Ha nincs szükség valamely tétel esetén a szerkesztő használatára, gyorsabb és biztonságosabb, ha csak a szokásos szövegbeviteli mezőket használjuk.</p>
+
-<P ALIGN=CENTER><B>Bejelentkezés</B></P>\r
-\r
-<P>Belépéskor mind a felhasználónevet, mind a jelszót ki kell tölteni, a kis- és nagybetûk különbözõnek számítanak!</P>\r
-\r
-<P>Ha a helyes név és jelszó után mégis az jelenik meg, hogy "Nincs bejelentkezve, akkor valószínûleg a biztonsági beállítások miatt a felhasználó gépe nem fogadja a "cookie"-kat ("süti"-ket).<P>\r
-\r
-<P>Ennek beállítása Internet Explorerrel:\r
-</P> \r
-<P>A program ablakának jobb alsó sarkában egy kis piros stop-tábla jelzi, hogy a cookie-k le vannak tiltva. Ekkor:\r
-\r
-Az Eszközök->Beállítások menüpontra kattintva az Adatbiztonság fülön állíthatjuk ezt be a Weblapok blokk Szerkesztés gomjára kattintva.\r
-A weblap cím beírása: www.fve.gau.hu/agora, majd az engedélyezés gombra kattintva.\r
-</P>\r
+<P ALIGN=CENTER><B>Bejelentkezés</B></P>
+
+<P>Belépéskor mind a felhasználónevet, mind a jelszót ki kell tölteni, a kis- és nagybetűk különbözőnek számítanak!</P>
+
+<P>Ha a helyes név és jelszó után mégis az jelenik meg, hogy "Nincs bejelentkezve.", akkor valószínűleg a biztonsági beállítások miatt a felhasználó gépe nem fogadja a sütiket.<P>
+
+<P>Ennek a beállítása az Internet Explorerrel:
+</P>
+<P>A program ablakának jobb alsó sarkában egy kis piros stoptábla jelzi, hogy a sütik tiltva vannak. Ekkor: az Eszközök->Beállítások menüpontra kattintva az Adatbiztonság fülön állíthatjuk ezt be a Weblapok blokk Szerkesztés gombjára kattintva. A weblap cím beírása: www.u-szeged.hu/distedu/moodle, majd kattintson az Engedélyezés gombra.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tevékenységmodulok</B></P>
+
+<P>A Moodle számos tevékenységmodult tartalmaz, melyek alapján tetszőleges típusú kurzus hozható létre.</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kép feltöltése</B></P>
+
+<P>Egy képet feltölthetünk erre a szerverre. Ezt a képet aztán különféle helyeken használhatjuk azonosításunk céljára.
+<P>Erre a célra a legmegfelelőbb egy közeli arcfelvétel, de bármilyen egyéb képet használhatunk.
+<P>A képet JPG vagy PNG formátumban kell elkészíteni (tehát a nevek .jpg vagy .png kiterjesztéssel végződnek).
+<P>A kép az alábbi négy módszer valamelyikével készíthető el:
+
+<OL>
+<LI>Digitális fényképezőgéppel, mely esetben a fénykép a számítógépen feltehetőleg megfelelő formában már rendelkezésre áll.
+<LI>Lapolvasóval rögzíthetünk egy meglévő fényképet. Ez esetben ügyeljünk arra, hogy JPG vagy PNG formában mentsük el a képet.
+<LI>Akinek a művészi hajlama lehetővé teszi, rajzolhat képet egy képszerkesztő programmal.
+<LI>Végezetül az Internetről is "elcsenhetünk" képeket. A <A TARGET=google HREF="http://images.google.com/">http://images.google.com</A> honlapról kiindulva számos képet vadászhatunk le az Internetről. Ha megtaláltuk a nekünk szimpatikusat, a jobb egérgombra kattintva elmenthetjük a képet a "Save this image..." [Kép mentése] parancs segítségével a megjelenő menüpontra kattintva (ennek módja számítógépenként némileg eltérő lehet). </OL>
+
+<P>A kép feltöltéséhez kattintsunk ezen a szerkesztő oldalon a "Browse" [Tallózás] gombra és válasszuk ki a merevlemezről a képet.
+<P>MEGJEGYZÉS: Ügyeljünk arra, hogy a kép ne legyen nagyobb, mint a megadott maximális méret, ellenkező esetben a feltöltés elmarad.
+<P>Ezután kattintsunk a lenti "Update my Profile" [Profil frissítése] gombra. A kép négyzet alakú és 100x100 képernyőpont méretű lesz.
+<P>Ha visszakerülünk a profilunkat tartalmazó oldalra, előfordulhat, hogy a kép módosítása még nem lesz látható. Ilyen esetben kattintsunk a böngésző "Reload" [Frissítés] gombjára.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kérdések</B></P>
+
+<P>Egy téma alapos átgondolásának megfelelő eszköze, ha kérdéseket teszünk fel vele kapcsolatosan. Ha jó kérdéseket kapunk, az elősegíti, hogy az információkat összerendezzük, értékeljük meglévő elképzeléseinket és új ötleteket fogalmazzunk meg.</P>
+
+<P>Az olyan kérdések technikáját, amelyek kifejezetten mások tanulásának elősegítését célozzák, <I>szókratészi kérdezésnek</I> nevezzük.</P>
+
+<P>A szókratészi kérdések arra késztetnek, hogy alaposan odafigyeljünk a másikra és a kérdést támogató, konstruktív és lehetőleg szembeállítást nélkülöző módon fogalmazzuk meg.
+
+<P>Íme néhány példa az ilyen kérdésekre:</P>
+
+
+<h3>Tisztázó kérdés</h3>
+<ul>
+ <li>Mit ért azon, hogy ______?</li>
+ <li>Gondolatmenetének mi e lényege?</li>
+ <li>Hogyan kapcsolódik a _____ a _____-hoz?</li>
+ <li>Meg tudná fogalmazni ezt más módon?</li>
+ <li>Lássuk, jól értem-e Önt; arra gondol, hogy _____, vagy hogy _____?</li>
+ <li>Hogyan függ ez össze a problémánkkal/megbeszélésünkkel/témánkkal?</li>
+ <li>Tudna mondani egy példát?</li>
+</ul>
+<h3>Feltételezéseket ellenőrző kérdések</h3>
+<ul>
+ <li>Miből indul ki?</li>
+ <li>Mire gondolhatnánk ehelyett?</li>
+ <li>Érvelése teljesen azon az elképzelésen alapszik, hogy _____. </li>
+ <li>Hogyan igazolná ennek a helyességét?</li>
+ <li>Ez minden esetben igaz? </li>
+</ul>
+<h3>Okokra és bizonyítékokra kérdező kérdések</h3>
+<ul>
+ <li>Elmondaná ezzel kapcsolatos érveit?</li>
+ <li>Hogyan vonatkozik ez az adott esetre?</li>
+ <li>Van-e okunk kételkedni ebben?</li>
+ <li>Ki mondhatja meg, hogy ez igaz-e?</li>
+ <li>Milyen érvek alapján jutott erre a megállapításra?</li>
+ <li>Hogyan állapíthatnánk meg azt, hogy ez igaz-e? </li>
+</ul>
+<h3>Szempontokra és nézőpontokra irányuló kérdések </h3>
+<ul>
+ <li>Mit ért ezen?</li>
+ <li>Mi volna ennek a következménye?</li>
+ <li>Milyen másik lehetőség merül itt föl?</li>
+</ul>
+<h3>Implikációkat és következményeket firtató kérdések </h3>
+<ul>
+ <li>Hogyan deríthetnénk ezt ki?</li>
+ <li>Mire vonatkozik ez a kérdés?</li>
+ <li>Hogyan oldhatnánk meg ezt a kérdést?</li>
+ <li>Egyáltalán, lebontható ez a kérdés?</li>
+ <li>Világos-e ez a kérdés? Értjük ezt?</li>
+ <li>Könnyű vagy nehéz megválaszolni ezt a kérdést? Miért?</li>
+</ul>
+
+<HR>
+<FONT SIZE=1><I>A kérdések Paul, R. (1993). Critical Thinking: How To Prepare Students for a Rapidly Changing World: Foundation for Critical Thinking, Santa Rosa, CA. munkájából származnak. </I></FONT>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=writing.html">További információ az írásról</a></p>
+<p align=right><a href="help.php?file=reading.html">További információ az olvasásról</a></p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tesztek újrapróbálása</B></P>
+
+<P>A tanulók számára engedélyezhetjük tesztek újbóli kitöltését.
+
+<P>Ennek köszönhetően a teszt megoldási folyamata az egyszerű értékelés helyett az oktatási tevékenység részévé tehető.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kérdéskategóriák</B></P>
+
+<P>Az összes kérdés egyetlen hosszú listában tárolása helyett kategóriákat hozhatunk létre ezek tárolására.
+
+<P>Az egyes kategóriák egy névből és egy rövid leírásból állnak.
+
+<P>Minden kategóriát "publikálhatunk", ami azt jelenti, hogy az adott kategóriát (és az alatta lévő összes kérdés) a szerveren lévő összes kurzus számára hozzáférhetővé tesszük, így egyéb kurzusok is felhasználhatják tesztjeikben az adott kérdéseket.
+
+<P>A kategóriákat szabadon hozhatjuk létre, illetve törölhetjük. Ha olyan kategóriát akarunk törölni, amely alatt kérdések vannak, akkor a rendszer arra kér, válasszunk egy másik kategóriát, ahová az itteni kérdéseket áthelyezhetjük.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Helyes válaszok megjelenítése</B></P>
+
+<P>Ha bekapcsoljuk a helyes válaszok megjelenítését, akkor a visszajelzés tartalmazni fogja az egyes kérdésekhez tartozó helyes választ is (szembeötlő színnel).
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Több kérdés létrehozása</B></P>
+
+<P>Ezen az oldalon egyszerre több kérdést hozhatunk létre.</P>
+
+<P>Jelenleg egy sor véletlenszerűen kiválasztott kérdést készíthetünk vele és (opcionálisan) hozzáadhatjuk őket az adott teszthez.</P>
+
+<P>A későbbiek során ez az oldal egy nagyobb varázslóvá növi ki magát, amely több opcióval rendelkezik majd.</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Leírás</B></P>
+
+<P>Ez a kérdéstípus igazából nem is kérdést takar. </p>
+
+<p>Mindössze annyi a szerepe, hogy valamennyi szöveget kinyomtat, de választ nem vár rá.</p>
+
+<P>Használhatjuk leíró jellegű szöveg nyomtatására, amelyet majd egy kérdéscsoport követ.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Diszkriminációs mutató</B></P>
+
+<P>Ez az egyes kérdésekre vonatkozó teljesítményről ad egy durva mutatót. Kiszámítása az adott teszt minden kérdésére a legtöbb jó választ adó tanulók felső harmadába tartozók számának azon tanulók számával való elosztásával történik, akik az alsó harmadot alkotják. </p>
+
+<p>Például ha 30 tanuló csinálta meg a tesztet, akkor mind a felső, mind az alsó harmadban 10-10 tanuló szerepel. Ha az első kérdés esetén a legjobb tanulók közül kilenc adott jó választ, míg a leggyöngébbek közül csak három, akkor a diszkriminációs mutató 9/3 = 3,0 lesz. A zárójelben lévő számok: (felső harmad jó válasza/alsó harmad jó válasza). </P>
+
+<P>Ha a mutató 1,0 alá csökken, az azt jelenti, hogy a gyöngébb tanulók közül többen válaszoltak helyesen, mint az erősebbek közül. Az ilyen kérdéseket mint értékteleneket el kell dobni. Ezek valójában rontják a teszttel szerezhető összpontszám pontosságát. </P>
+
+<P>Ha egy kérdésre egy gyönge tanuló sem ad jó választ, akkor a nevező 0, ami végtelen eredményt adna. A program az ilyen kérdések esetén '10'-es pontozást ad. </P>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kérdések exportálása egy kategóriából</B></P>
+
+<P>Ezzel a funkcióval kérdések egész kategóriáját exportálhatjuk egy szöveges állományba.
+
+<p>Ne feledjük, hogy egy sor fájlforma esetén bizonyos információk elvesznek, ha exportáljuk a kérdéseket. Ennek az az oka, hogy számos forma nem rendelkezik az összes olyan jellemzővel, amellyel a Moodle kérdései fel vannak ruházva. Nem várhatjuk el, hogy a kérdések exportálása és importálása után azok majd azonosak is lesznek. Ráadásul előfordulhat, hogy egyes kérdéstípusokat egyáltalán nem lehet exportálni. Ajánlatos az exportált adatokat ellenőrizni, mielőtt konkrét előállítási környezetben használnánk őket.</p>
+
+<P>A jelenleg támogatott forma (formák) a következők:</p>
+
+<P><B>GIFT-forma</B></P>
+<ul>
+<p>Moodle-ban a tesztkérdések szöveges állományba exportálására a GIFT a legáltalánosabb rendelkezésre álló forma. Eredetileg egy könnyű módszert kínált arra, hogy a tanárok a kérdéseket szöveges állományként írhassák meg. Támogatja a feleletválasztós, igaz-hamis, kiegészítő, párosító és számjegyes kérdések használatát, továbbá az _____ beszúrását a "szókitöltő" forma esetén. Ne feledjük, hogy jelenleg a kitöltő kérdések használatát a rendszer jelenleg nem támogatja. A különféle kérdéstípusokat egy szöveges állományon belül vegyesen is használhatjuk, emellett a forma támogatja egysoros megjegyzések, kérdésnevek, visszajelzés és százalékosan súlyozott pontok alkalmazását. Íme néhány példa:</p>
+<pre>
+Ki fekszik Grant sírjában?{~Grant ~Jefferson =senki}\r\rGrant {~temetett =elhantolt ~él} Grant sírjában.\r\rGrant van eltemetve Grant sírjába.{FALSE}\r\rKi fekszik Grant sírjában?{=senki =senki sem}\r\rMikor született Ulysses S. Grant?{#1822}
+</pre>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatgift.html&module=quiz">További információk a "GIFT" formával kapcsolatosan</a></p>
+</ul>
+
+<P>További formák kerülnek a rendszer a későbbiekben, ideértve a WebCT-t, az IMS QTI-t és bármely egyebet, amelyet a Moodle felhasználói rendelkezésre bocsátanak! </p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Visszajelzés</B></P>
+
+<P>Ha bekapcsoljuk a tesztekre adott visszajelzést, akkor a tanulók minden (jó és rossz) válaszra visszajelzést kapnak.</P>
+
--- /dev/null
+<p align=center><b>"Aiken" formájú állományok importálása</b></p>
+
+<p>Az Aiken forma feleletválasztós kérdések készítéséhez használt igen egyszerű, olvasható forma. Íme egy példa erre a formára:</p>
+<pre>
+Melyik a helyes válasz erre a kérdésre?
+A. Ez?
+B. Netán ez?
+C. Esetleg ez?
+D. Mindenképpen ez!
+VÁLASZ: D
+
+Mely tanulási környezet rendelkezik a legtöbb tesztimportálási formával?
+A) A Moodle
+B) Az ATutor
+C) A Claroline
+D) A Blackboard
+E) A WebCT
+F) Az Ilias
+VÁLASZ: A
+</pre>
+
+<p>A kérdésnek egyetlen sorban kell elférnie.</p>
+<p>Minden válasznak egyetlen betűvel kell kezdődnie, melyet '.' vagy ')', majd egy szóköz követ.</p>
+<p>A választ tartalmazó sor közvetlenül ez alatt következik és az "ANSWER:" ["VÁLASZ:"] kulcsszóval kezdődik, melyet a megfelelő betű követ.</p>
--- /dev/null
+<p align=center><b>Blackboard tesztformájó állományok importálása</b></p>
+
+<p>A leírás még nem készült el.</p>
--- /dev/null
+<p align=center><b>"Course Test Manager" formájú állományok importálása</b></p>
+
+<p>A Course Test Manager a Course Technology vállalat ma már nem használt szoftvercsomagja. A magyar modulban ennek importálásától eltekintünk.</p>
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align=center><b>Egyéni formájú állományok importálása</b></p>
+
+<p>A leírás még nem készült el.</p>
--- /dev/null
+<p align=center><b>"GIFT" formájú állományok importálása</b></p>
+<p>A GIFT a legkiterjedtebb importálási forma, mellyel a Moodle szöveges állományokból tesztkérdéseket képes beolvasni. Támogatja a feleletválasztós, igaz-hamis, kiegészítő, párosító és számjegyes kérdések használatát, továbbá az _____ beszúrását a "szókitöltő" forma esetén. A különféle kérdésfajták egyetlen szöveges állományban vegyesen használhatók, emellett a formátum támogatja egysoros megjegyzések, kérdésnevek, visszajelzés és százaléksúlyozású pontok használatát.</p>
+
+ <p>A szöveges állomány kódolásának meg kell egyeznie a Moodle telepítése során alkalmazott kódolással. Példát találunk a kérdést tartalmazó szöveges állományokra ezen a helyen: <a href="../../../../mod/quiz/format/gift/examples.txt">gift/examples.txt</a>.</p>
+
+
+<h3>KÉRDÉSFAJTÁK</h3>
+
+<p><u>Feleletválasztós:</u><br />
+ Feleletválasztós kérdések esetén a helytelen válaszok előtt hullámjel (~) áll, a helyes válaszokat az egyenlőségjel (=) előzi meg.</p>
+ <pre> Hányat lép a veréb egy évben? {~egyet ~sokat =egyet sem}</pre>
+ <p>A <b>szókitöltő</b> forma automatikusan beszúr egy kitöltendő üres részt (például így: _____) a mondat közepébe. A szókitöltő forma használata esetén tegyük a válaszokat oda, ahol az aláhúzás a mondatban megjelenik.</p>
+ <pre> A veréb {~egyet =egyet sem ~sokat} lép egy évben.</pre>
+ <p>Ha a válaszok a lezáró írásjel előtt jönnek, akkor a szókitöltő formához az adott helyen megjelenik a kitöltés helyét jelző vonal. Minden kérdésfajta megfogalmazható szókitöltő formában.</p>
+ <p>A kérdések elválasztása üres sorral (kettős kocsi-vissza jel beszúrásával) történik. Az egyértelműség érdekében a válaszok megadhatók külön sorokban, sőt, a sorban beljebb kezdhetők. Például:</p>
+ <pre> Amerikában a hálaadás ünnepét november {
+ ~második
+ ~harmadik
+ =negyedik
+ } csütörtökén ünneplik.
+
+ A japán betűk eredetileg mely országból származnak? {
+ ~India
+ =Kína
+ ~Korea
+ ~Egyiptom}</pre>
+
+<p><u>Kiegészítő kérdésfajta:</u><br />
+ Kiegészítő kérdésfajta esetén a válaszok mindegyike előtt egyenlőségjel (=) szerepel, ezzel jelöljük, hogy mindegyik válasz helyes válasz. A válaszokban nem szerepelhet hullámjel.</p>
+ <pre> Hányat lép a veréb egy évben?{=egyet sem =semennyit}
+
+ Kétszer kettő egyenlő {=négy =4}.</pre>
+ <p>Amennyiben csak <u>egyetlen</u> helyes kiegészítő válasz van, akkor azt megadhatjuk a megelőző egyenlőségjel nélkül is, feltéve, hogy nem keverhető össze az igaz-hamis fajtával.
+
+<p><u>Igaz-hamis:</u><br />
+ Ennél a kérdésfajtánál a válasz azt jelzi, hogy az adott megállapítás igaz, avagy hamis. A választ {TRUE} vagy {FALSE}, rövidítve {T} vagy {F} [igaz, illetve hamis] formában adhatjuk meg.</p>
+ <pre> A veréb hármat lép egy évben.{F}
+
+ A nap keleten kel fel.{T}</pre>
+
+<p><u>Párosító:</u><br />
+ A párosító párjai egyenlőségjellel (=) kezdődnek, elválasztónak a "->" jelet használjuk. Legalább három párosítandó párt kell létrehoznunk.</p>
+ <pre> Párosító kérdés {
+ =1. alkérdés -> 1. alválasz
+ =2. alkérdés -> 2. alválasz
+ =3. alkérdés -> 3. alválasz
+ }
+
+ Párosítsa az alábbi országokat és fővárosukat. {
+ =Kanada -> Ottawa
+ =Olaszország -> Róma
+ =Japán -> Tokió
+ =India -> Új-Delhi
+ }</pre>
+ <p>A párosító kérdések nem támogatják a visszajelzést és a százalékosan súlyozott válaszokat.</p>
+
+<p><u>Számjegyes:</u><br />
+ A számjegyes kérdések válaszokat tartalmazó részének számjegyjellel (#) kell kezdődni. A számjegyes válaszokban megadhatunk egy hibahatárt, melyet kettősponttal elválasztva a helyes válasz után írunk. Ha például a helyes válasz 1,5 és 2,5 közé eshet, akkor azt így adjuk meg: <u>{#2:0,5}</u>. Ez azt jelenti, hogy egy 0,5-ös (azaz 1,5-től 2,5-ig terjedő) hibahatárt megengedő 2 eredmény helyesnek tekintendő. Ha nem adunk meg hibahatárt, akkor a rendszer azt nullának tekinti.</p>
+ <pre> Mikor született Ulysses S. Grant? {#1822}
+
+ Milyen értéke van a pi-nek (3 tizedes értékig)? {#3,1415:0,0005}.</pre>
+ <p>Opcionálisan a számjegyes válaszok megadhatók tartományként az alábbi formában: {#<i>MinimálisÉrtéke</i>..<i>MaximálisÉrték</i>}.</p>
+ <pre> Milyen értéke van a pi-nek (3 tizedes értékig)? {#3,141..3.142}.</pre>
+ <p>A Moodle böngésző felülete nem támogatja a többszörös számjegyes válasz használatát, ugyanakkor a Moodle kódja és a GIFT támogatja ezt. Ily módon többszörös számjegyes tartományt adhatunk meg, ami különösen hasznos lehet akkor, ha százalékosan súlyozott pontozással kombináljuk. Ha többszörös válaszadást használunk, ezek elé - a kiegészítő kérdéshez hasonlóan - egyenlőségjelet kell beszúrni.</p>
+ <pre> Mikor született Ulysses S. Grant? {#
+ =1822:0
+ =%50%1822:2}</pre>
+ <p>Ne feledjük, hogy mivel a Moodle böngészőjének grafikus felülete nem támogatja a többszörös válaszadást számjegyes kérdések esetén, ezért ezeket nem lehet a Moodle-ban megtekinteni vagy szerkeszteni. Az első utáni számjegyes válaszok módosítására az egyetlen lehetőség, ha kitöröljük az adott kérdést és újraimportáljuk (vagy valami phpMyAdmin-hoz hasonló megoldást használunk).</p>
+
+
+<h3>OPCIÓK</h3>
+ <p>Ezen alapvető kérdésfajtákon túl ez a szűrő a következő opciókat teszi lehetővé: egysoros megjegyzés, kérdés neve, visszajelzés, valamint százalékosan súlyozott válaszok.</p>
+
+<p><u>Egysoros megjegyzés:</u><br />
+ A szöveges állományba olyan megjegyzéseket írhatunk, amelyeket a Moodle nem importál. Ezzel fejléceket vagy további információkat adhatunk meg a kérdésekkel kapcsolatosan. Minden kettős visszaperjellel kezdődő sort (a tabulátorokat vagy szóközöket nem számítva) a szűrő nem vesz figyelembe.</p>
+ <pre> // Alcím: Számjegyes kérdések alább
+ Mennyi 2 meg 2? {#4}</pre>
+
+<p><u>Kérdés neve:</u><br />
+ A kérdésnek úgy adhatunk nevet, hogy először megírjuk, majd dupla kettőspontok közé illesztjük.</p>
+ <pre> ::A kanji eredete::A japán betűk eredetileg mely országból származnak? {=Kína} ::Hálaadás ünnepe::Amerikában a hálaadás ünnepét november {
+ ~második ~harmadik =negyedik} csütörtökén ünneplik.</pre>
+ <p>Ha nem adunk nevet a kérdésnek, akkor alaphelyzetben az egész kérdést névnek tekinti a rendszer.</p>
+
+<p><u>Visszajelzés:</u><br />
+ Az egyes válaszokhoz visszajelzést adhatunk meg a válaszok után egy számjel (#) majd a visszajelzés begépelésével.</p>
+ <pre> Mi a válasz erre a feleletválasztós kérdésre?{
+ ~rossz válasz#visszajelzésként hozzáfűzött megjegyzés a rossz válaszhoz
+ ~egy másik rossz válasz#visszajelzésként hozzáfűzött megjegyzés ehhez a rossz válaszhoz
+ =jó válasz#Nagyon jó!}
+
+ Hányat lép a veréb egy évben?{
+ =egyet sem#kitűnő válasz!
+ =semennyit#kitűnő válasz!}
+
+ A veréb sokat lép egy évben.{FALSE#A veréb egyet sem lép, mert ugrik.}</pre>
+ <p>Feleletválasztós kérdéseknél csak a tanuló által kiválasztott válaszra vonatkozó visszajelzés jelenik meg. Kiegészítő kérdéseknél a visszajelzés csak akkor jelenik meg, amikor a tanulók helyes választ adnak. Igaz-hamis kérdéseknél az importált visszajelzést a rendszer elmenti, így az akkor jelez ki, ha a tanuló rossz választ választott. Ennek megfelelően a fenti utolsó példánál a tanuló csak akkor látja a visszajelzést, ha IGAZ volt a válasza.</p>
+
+<p><u>Válaszok százalékos súlyozása:</u><br />
+ Válaszok százalékos súlyozásával mind a feleletválasztós, mind a kiegészítő kérdések esetén élhetünk. A válaszok százalékos súlyozását úgy adhatjuk meg, hogy a hullámvonal (feleletválasztós kérdéseknél) vagy az egyenlőségjel (kiegészítő kérdéseknél) után százalékjelek között megadjuk a kívánt százalékos értéket (például így: %50%). Ezt az opciót kombinálhatjuk a visszajelzéshez fűzött megjegyzésekkel.</p>
+ <pre> Nehéz kérdés.{~rossz válasz ~%50%fél kreditpontos válasz = teljes kreditpontos válasz}
+
+ ::Jézus szülővárosa::Jézus Krisztus származási helye {
+ ~Jeruzsálem#Ez egy fontos város volt, de a válasz rossz.
+ ~%25%Betlehem#Ott született, de nem ott nevelkedett.
+ ~%50%Galilea#Adjon pontosabb választ.
+ =Názáret#Helyes! Jó válasz!}.
+
+ ::Jézus szülővárosa:: Jézus Krisztus származási helye {
+ =Názáret#Helyes! Jó válasz!
+ =%75%Názeret#Helyes, de hibás a helyesírása.
+ =%25%Betlehem#Ott született, de nem ott nevelkedett.}</pre>
+ <p>Ne feledjük, hogy a két utolsó példa alapvetően ugyanaz a kérdés, az első feleletválasztós, a második kiegészítő formában.</p>
+
+ <p><font size="-1">Figyeljük meg, hogy a válaszokhoz megadhatunk olyan százalékos súlyozást, amelyet a böngésző mint felület NEM tesz elérhetővé. Az ilyen válaszokhoz rendelt súlyok kiszámítása helyesen történik (az importálás során hozzárendelt értéknek megfelelően), a tesztet megoldó tanuló számára pedig a szokásos módon jelenik meg. Ugyanakkor ez ilyen válaszsúlyok nem jelennek meg helyesen a tanár számára, amikor a Moodle Kérdés szerkesztése menüjében végzi a szerkesztést. A legördülő menü mindössze bizonyos rögzített értékeket enged meg, és ha a válaszsúly nem pontosan egyezik meg az előre meghatározott értékek valamelyikével, akkor a kijelzés sem lesz pontos. Ha ilyen kérdést szerkesztünk a böngésző felületén keresztül, akkor a válaszhoz rendelt súly a kijelzettre fog módosulni.</font></p>
+
+<p><u>Több válasz:</u><br />
+ A több választ tartalmazó opció feleletválasztós kérdések esetén használatos, amikor a teljes kreditponthoz két vagy több választ kell kiválasztani. A több választ lehetővé tevő opciót úgy kapcsolhatjuk be, hogy a több válaszhoz részsúlyokat rendelünk, ugyanakkor egy válasznál sem engedjük meg teljes kreditpont hozzárendelését.</p>
+ <pre> Melyik két hónap következik egymás után? {
+ ~%-50%március és május
+ ~%50%május és június
+ ~%50%szeptember és október
+ ~%-50%február és április }</pre>
+
+<p><u>Speciális karakterek ~ = # { } :</u><br />
+ Ezek a szimbólumok <b> ~ = # { } </b> ennek a szűrőnek a működését szabályozzák, ezért nem használhatók kérdések szövegében. Mivel ezeknek a jeleknek speciális szerepe van ennek a szűrőnek a működését illetően, elnevezésük "vezérlőkarakter." Néha azonban szükségünk lehet arra, hogy valamelyiküket - például egy matematikai képletben - kérdésben használjuk. Ezt úgy oldhatjuk meg, hogy az adott vezérlőkaraktert speciális jellel együtt írjuk. Mindössze annyit kell tennünk, hogy a vezérlőkarakter elé egy visszaperjel karaktert (\) írunk. Így a szűrő tudni fogja, hogy mikor akarjuk az adott karaktert eredeti jelentésében használni, és mikor szerepel vezérlőkarakterként. Például:</p>
+ <pre> Melyik válasz eredménye 5? {
+ ~ \= 2 + 2
+ = \= 2 + 3
+ ~ \= 2 + 4 }
+
+ ::GIFT vezérlőkarakterek::
+ Az alábbiak közül melyik NEM vezérlőkarakter a GIFT importálási formátuma esetén? {
+ ~ \~ # \~ vezérlőkarakter.
+ ~ \= # \= vezérlőkarakter.
+ ~ \# # \# vezérlőkarakter.
+ ~ \{ # \{ vezérlőkarakter.
+ ~ \} # \} vezérlőkarakter.
+ = \ # Helyes! \ (visszaperjel) nem vezérlőkarakter. DE,
+ használhatjuk vezérlőkarakterek eredeti jelentésben való használatának jelzésére.
+ }</pre>
+ <p>A kérdés feldolgozása során a visszaperjel törlődik, a Moodle nem tárolja.</p>
+
+<p><u>Egyéb opciók:</u><br />
+ Kiegészítő kérdések esetén úgy különböztethetjük meg a kis- és nagybetűs írásmódot, ha az alábbi sorban a "0"-t "1"-re módosítjuk:<br />
+ <tt>$question->usecase = 0; // Kis-/nagybetű figyelmen kívül hagyva</tt></p>
+ <p>Egyéb opciókat érhetünk el, ha módosítjuk a <b>gift/format.php</b> importálási szűrő kódját. </p>
+<p></p>
+
+<h3>KREDITPONTOK</h3>
+ <p>Ennek a szűrőnek a kidolgozása a Moodle közösségének számos tagja által végzett erőfeszítés eredménye. Eredetileg szókitöltős formátumra épült Martin Dougiamas és Thomas Robb programkódja alapján. Paul Tsuchido Shew ezt a szűrőt 2003 decemberében írta meg. A szűrőbe beépítetta a közösség részéről egy robusztusabb kérdésformára vonatkozóan érkezett javaslatokat. Az elnevezés a "General Import Format Technology" [általános importálási formátum technológiája] kifejezésből alkotott mozaikszó: GIFT.</p>
+ <p><font size="-1">A GIFT-szűrő és annak dokumentációja Paul Tsuchido Shew munkája: http://ac.shew.jp. Utolsó frissítés dátuma: 2004. február 27.</font></p>
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align=center><b>"Szókitöltő" formában készült állományok importálása</b></p>
+
+<p>A leírás még nem készült el.</p>
--- /dev/null
+<p align=center><b>WebCT tesztformájó állományok importálása</b></p>
+
+<p>A WebCT-formájú importáló szűrő fejlesztése folyamatban van, most még nem támogatja az összes WebCT típusú kérdésfajtát.</p>
+
+<p>A jelen szöveg írásakor csak a feleletválasztós és a kiegészítő kérdések importálását támogatja.</p>
+
+<p>Íme néhány példa ezekre a kérdésekre:</p>
+
+<pre>
+# Kérdés kezdete: Kiegészítő kérdés
+:TYPE:S:
+:TITLE:Short Answer Question
+:QUESTION:H
+Mi a neve a WebCT tanulási központjának?
+<br />
+:IMAGE:dotcomLogoc.gif
+:ANSWERS:1
+:CASE:0
+:ANSWER1:WebCT.com:100:0:20:0
+:FEEDBACK1:H
+Mindenképpen látogassa meg a tanulási központot\: www.WebCT.com
+:CAT:Default
+# Kérdés : Kiegészítő kérdés
+
+
+
+# Kérdés kezdete: Feleletválasztós kérdés
+:TYPE:MC:1:0:C
+:TITLE:Feleletválasztós kérdés
+:VISSZAJELZÉS
+Darwin találta fel az evolúciós elméletet és ő alkotta meg a darwinizmust.
+:QUESTION:H
+Hol található a Darwin Kutatóközpont?
+:IMAGE:
+:LAYOUT:vertical
+:ANSWER1:0:H
+Menlo Park, Kalifornia
+:REASON1:H
+Sajnos nem!
+:VÁLASZOK:0:H
+Vancouver, Kanada
+:REASON2:H
+Pardon!
+:VÁLASZOK:100:H
+Galapagos szigetek, Ecuador
+:REASON3:H
+Helyes válasz!
+:ANSWER4:0:H
+London, Anglia
+:REASON4:H
+Pardon!
+:VÁLASZOK:0:H
+Sidney, Ausztrália
+:REASON5:H
+Pardon!
+:CAT:Default
+# Kérdés vége: Feleletválasztós kérdés
+
+</pre>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Pontozási módszer</B></P>
+
+<P>Ha többszöri próbálkozást engedünk meg, többféleképpen hasznosíthatjuk a pontokat a tanuló adott tesztben elért végső pontszámának a kiszámításához.
+
+<P><B>Legmagasabb pontszám</B><P>
+<UL>
+<P>A végső pontszám minden egyes próbálkozás esetén a legmagasabb (legjobb) pontszám.
+</UL>
+
+<P><B>Átlagpontszám</B><P>
+<UL>
+<P>A végső pontszám az összes próbálkozás alapján számított átlagos (egyszerű számtani középarányos) pontszám.
+</UL>
+
+<P><B>Első pontszám</B><P>
+<UL>
+<P>A végső pontszám az első próbálkozás során szerzett pontszám (a többi próbálkozást a rendszer figyelmen kívül hagyja).
+</UL>
+
+<P><B>Utolsó pontszám</B><P>
+<UL>
+<P>A végső pontszám kizárólag a legutóbbi próbálkozás során elért pontszámot tartalmazza.
+</UL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Új kérdések importálása</B></P>
+
+<P>Ezzel a funkcióval külső, űrlapon keresztül feltöltött szöveges állományból importálhatunk kérdéseket.
+
+<P>A rendszer egy sor állományformát támogat:
+
+<P><B>GIFT-forma</B></P>
+<ul>
+<p>A GIFT a legkiterjedtebb importálási forma, mellyel a Moodle szöveges állományokból tesztkérdéseket képes beolvasni. Eredetileg egy könnyű módszert kínált arra, hogy a tanárok a kérdéseket szöveges állományként írhassák meg. Támogatja a feleletválasztós, igaz-hamis, kiegészítő, párosító és számjegyes kérdések használatát, továbbá az _____ beszúrását a "szókitöltő" forma esetén. A különféle kérdésfajták egyetlen szöveges állományban vegyesen használhatók, emellett a formátum támogatja egysoros megjegyzések, kérdésnevek, visszajelzés és százaléksúlyozású pontok használatát. Íme néhány példa:</p>
+<pre>
+Ki fekszik Grant sírjában?{~Grant ~Jefferson =senki}
+
+Grant {~temetett =elhantolt ~él} Grant sírjában.
+
+Grant van eltemetve Grant sírjába.{FALSE}
+
+Ki fekszik Grant sírjában?{=senki =senki sem}
+
+</pre>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatgift.html&module=quiz">További információk a "GIFT" formával kapcsolatosan</a></p>
+</ul>
+
+<P><B>Aiken forma</B></P>
+<ul>
+<p>Az Aiken forma feleltválasztós kérdések készítéséhez használt igen egyszerű, olvasható forma. Íme egy példa erre a formára:</p>
+<pre>
+Mi az elsősegély célja?
+A. Élet megmentése, további sérülés megelőzése, egészség megőrzése
+B. Sérült vagy sebesült személy részére orvosi ellátás biztosítása
+C. További sérülés megelőzése
+D. Segítséget kereső áldozatok megsegítése
+VÁLASZ: A
+</pre>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formataiken.html&module=quiz">További információk az "Aiken" formával kapcsolatosan</a></p>
+</ul>
+
+
+<P><B>Szókitöltő</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a forma csak a feleletválasztós kérdéseket támogatja. Az egyes válaszokat hullámjel (~) választja el egymástól, a helyes válasz előtt egyenlőségjel (=) áll. Íme egy példa:
+
+<BLOCKQUOTE>Amikor kisgyermekként elkezdjük felfedezni testünk részeit, az {{=anatómia és fiziológia ~reflexológia ~tudomány ~kísérlet} tanulóivá válunk, és bizonyos értelemben tanulók is maradunk egész életünkben. </BLOCKQUOTE>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatmissingword.html&module=quiz">További információk a "szókitöltő" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+<P><B>AON</B></P>
+<UL>
+<P>Ez azonos a szókitöltő formával, azzal a különbséggel, hogy a kérdések importálása után az összes kiegészítő kérdéseket a rendszer négyesével párosító kérdésekké alakítja át.</P>
+<p>Emellett az importálás során a feleletválasztós kérdésekre adandó válaszokat a rendszer véletlenszerűen rendezi el.
+<p>Nevét egy olyan szervezetről kapta, amely számos tesztjellemző kifejlesztéséhez adott támogatást</p>
+</UL>
+
+
+<P><B>Blackboard</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a modul a Blackboard exportálási formájának megfelelő kérdéseket képes importálni. A modul a PHP-ben lefordított XML-függvényekre támaszkodik.</P>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatblackboard.html&module=quiz">További információk a "Blackboard" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+<P><B>WebCT</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a modul a WebCT exportálási formájának megfelelő kérdéseket képes importálni.</P>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatwebct.html&module=quiz">További információk a "WebCT" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+<P><B>Course Test Manager</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a modul Course Test Manager feladatbanki formában mentett kérdéseket képes importálni. A Microsoft Access adatbázisban tárolt feladatbankhoz különféle hozzáférési módokat támogat attól függően, hogy a Moodle Windows vagy Linux webszerveren fut.</P>
+<p>Windows alatt az Access adatbázist bármely egyéb adatállományhoz hasonlóan importálhatjuk.</p>
+<p>Linux esetén egy Windows gépet kell létrehoznunk a Course Test Manager adatbázissal azonos hálózaton egy ODBC Socket Server nevű porgrammal együtt, amely XML segítségével adja át az adatokat a Moodle számára a Linux szerveren.</p> <p>Az ilyen importálási lehetőség használata előtt olvassa el az egész súgót.</p>
+
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatctm.html&module=quiz">További információk a "CTM" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+
+<P><B>Beépített válaszok (Kitöltő)</B></P>
+<UL>
+<P>Ez a speciális forma csak egyfajta kérdés, a beépített válaszos (más néven kitöltős) forma importálására alkalmas.
+</p>
+
+<p align=right><a href="help.php?file=multianswer.html&module=quiz">További információk a "Kitöltős" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+
+<P><B>Saját</B></P>
+<UL>
+<P>Ha saját importálási formával rendelkezünk, szerkesszük meg ennek megfelelően a mod/quiz/format/custom.php állományt.
+
+<P>Az újonnan írandó kód igen csekély - az adott szövegből mindössze egy kérdés beolvasását kell megírni.
+
+<p align=right><a href="help.php?file=formatcustom.html&module=quiz">További információk a "Saját" formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+
+<P>További formák kerülnek a rendszerbe a későbbiek folyamán, ideértve a WebCT-t, az IMS QTI-t és bármely egyebet, amelyet a Moodle felhasználói rendelkezésre bocsátanak! </p>
--- /dev/null
+<p>Tesztek</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=review.html">Lezárt teszt felülvizsgálatának engedélyezése</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=attempts.html">Próbálkozások</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=categories.html">Kategóriák</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=correctanswers.html">Helyes válaszok</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=createmultiple.html">Több teszt létrehozása</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=description.html">Leírások</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=repeatattempts.html">Minden próbálkozás az utolsón alapszik</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=multianswer.html">Beépített válaszok (Kitöltő)</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=grademethod.html">Pontozási módszer</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=import.html">Kérdések importálása</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=formataiken.html"> Aiken formájú állományok importálása </a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=formatblackboard.html">Blackboard formájú tesztállományok importálása </a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=formatcustom.html">Saját formájú tesztállományok importálása </a>
+ <li>GIFT" formájú állományok importálása </a>
+<a href="help.php?module=quiz&file=formatgift.html"> <li><a href="help.php?module=quiz&file=formatmissingword.html">"Szókitöltő" tesztállományok importálása</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=formatwebct.html">WebCT formájú tesztállományok importálása </a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=match.html">Párosító kérdések</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=maxgrade.html">Maximum pontszám</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=multichoice.html">Feleletválasztós kérdések</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=numerical.html">Számjegyes kérdések</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=timeopen.html">A teszt megnyitása és bezárása</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=feedback.html">Kérdésre adott visszajelzés</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=questiontypes.html">Kérdésfajták - új kérdés létrehozása</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=random.html">Véletlenszerű kérdések</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=randomsamatch.html">Véletlenszerű kiegészítő párosító kérdések</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=shortanswer.html">Kiegészítő kérdések</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=shuffleanswers.html">Válaszok vegyítése</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=shufflequestions.html">Kérdések vegyítése</a>
+ <li><a href="help.php?module=quiz&file=truefalse.html">Igaz/hamis kérdések</a>
+</ul>
+
--- /dev/null
+<p align=center><b>Párosító kérdések</b></p>
+
+<p>Egy opció bemutatása után a válaszadó néhány részkérdést és néhány összekevert választ kap. Minden egyes kérdéshez egy helyes válasz tartozik.
+<p>A válaszadónak minden részkérdéshez ki kell választania egy-egy választ.
+
+<p>Az egyes részkérdések azonos súllyal esnek latba a teljes kérdés pontszámának a kiszámítása szempontjából.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Maximális pontszám</B></P>
+
+<P>Az adott teszthez beállított maximális pontszám az az érték, amelyet az összes adott pont együttesen ad ki.
+
+<P>Például ha ez a pontszám 20, akkor ezzel azt jelezzük, hogy az adott teszt 20%-ot tesz ki az egész kurzushoz viszonyítva.
+
+<P>Elképzelhető, hogy ha egy tesztben 10 kérdés szerepel, és ezek összértéke 50 pont, az 50-ből megszerzett pontszám úgy "értékelődik le", hogy a tesztre adható maximálisan 20 pontszámhoz viszonyított érték jöjjön ki.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/quiz/icon.gif"> <B>Tesztek</B></P>
+<UL>
+<P>Ezzel a modullal a tanár teszteket tervezhet és adhat ki, melyek lehetnek feleletválasztós, igaz-hamis, valamint kiegészítő kérdések. Ezek a kérdések egy kategorizált adatbázisban kapnak helyet, és lehetőség van kurzuson belüli újbóli felhasználásukra vagy akár kurzusok közötti kiaknázásukra. A tesztek lehetővé tehetik a többszöri próbálkozást. Minden egyes próbálkozás automatikusan pontozódik, a tanár pedig eldönti, hogy kíván-e visszajelzést adni, vagy inkább a helyes válaszok megjelenítése mellett dönt. A modulnak részét képezik a pontozási eszközök.</P>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Beépített válaszok (Kitöltő)</b></p>
+
+<p>Ez az igen rugalmas kérdésfajta hasonlít a közkedvelt kitöltős formához. <p>A kérdések egy (Moodle formájú) szövegrészből állnak, melyekbe különféle válaszok vannak beépítve, ideértve a feleletválasztós, a kiegészítő és a numerikus válaszokat. <p>Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan grafikus interfész, amellyel ezek a kérdések létrehozhatók - a kérdésformát magunknak kell meghatározni a szövegnégyzet segítségével, vagy külső állományokból kell importálni őket. <p>Íme egy példa az ilyen kérdés meghatározására használható bemeneti szövegre: <form>
+<center>
+<textarea rows=15 cols=60 wrap=virtual>Ez a kérdés némi szöveget tartalmaz, benne a válaszok közvetlenül ide vannak beillesztve {1:MULTICHOICE:Rossz válasz#Visszajelzés ehhez a rossz válaszhoz~Másik rossz válasz#Visszajelzés a másik rossz válaszhoz~=Helyes válasz#Visszajelzés a helyes válaszhoz~%50%Fél kreditet érő válasz#Visszajelzés a fél kreditet érő válaszhoz} majd közvetlenül ezt követően ezzel a kiegészítő kérdéssel foglalkozunk{1:SHORTANSWER:Rossz válasz#Visszajelzés ehhez a rossz válaszhoz~=Helyes válasz#Visszajelzés a helyes válaszhoz~%50%Fél kreditet érő válasz#Visszajelzés a fél kreditet érő válaszhoz}, majd végezetül egy lebegőpontos szám{2:NUMERICAL:=23,8:0,1#Visszajelzés a helyes 23,8 válaszhoz ~%50%N/A#Visszajelzés a fél kreditet érő válaszhoz a helyes válasz melletti régióban}. Ne feledjük, hogy a www.moodle.org jellegű címek és az :-) emotikonok továbbra is normális módon viselkednek: a) Mennyire jó ez? {:MULTICHOICE:=Yes#Helyes!~Nem#Más a véleményünk} b) Milyen pontszámot adna rá? {3:NUMERICAL:=3:2} Sok szerencsét! </textarea>
+</center>
+</form>
+
+<p>Ez a példa a tanulók számára a következő módon jelenik meg:</p>
+
+
+<form>
+<table align="CENTER" width="90%" class="generalbox" border="0" cellpadding="5" cellspacing="0"><tr><td bgcolor="#FFFFFF" class="generalboxcontent"><table width=100% cellspacing=10><tr><td nowrap width=100 valign=top><p align=center><b>3</b></p><p align=center><font size=1>8 jegy</font></p><img height="1" width="100" src="pix/spacer.gif" alt=""><br />
+</td><td valign=top><p>Ez a kérdés némi szöveget tartalmaz, benne a válaszok közvetlenül ide vannak beillesztve <select name="q4ma1" ><option></option><option value="4" >Rossz válasz</option><option value="5" >Másik rossz válasz</option><option value="6" >Helyes válasz</option><option value="7" >Fél kreditet érő válasz</option></select> majd közvetlenül ezt követően ezzel a kiegészítő kérdéssel foglalkozunk <input name="q4ma2" value="" type="TEXT" size="8"/> majd végezetül egy lebegőpontos szám <input name="q4ma3" value="" type="TEXT" size="8"/> .<br />
+<br />Ne feledjük, hogy a <a href="http://www.moodle.org" target="newpage">www.moodle.org</a> jellegű címek és az :-) emotikonok <img border="0" src="pix/s/smiley.gif" width="15" height="15">továbbra is normális módon viselkednek:<br />a) Mennyire jó ez? <select name="q4ma4" ><option></option><option value="13" >Igen</option><option value="14" >Nem</option></select> <br /> b) Milyen pontszámot adna rá? <input name="q4ma5" value="" type="TEXT" size="8"/> <br />
+<br /> Sok szerencsét! </p></TD></TR></TABLE></td></tr></table>
+</form>
+
+<br />
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feleletválasztós kérdések</B></P>
+
+<P>Egy (esetleg képet tartalmazó) kérdésre a válaszadó több válasz közül választ. Kétféle feleletválasztós kérdés létezik - egyetlen választ és több választ tartalmazó kérdés.
+
+<P>Az egyetlen válasz tartalmazó kérdés csakis egy válasz kiválasztására ad módot. Általában az ilyen kérdésre adandó pontoknak pozitívnak kell lenni.
+
+<P>A több választ lehetővé tevő kérdések esetén egy vagy több válasz jelölhető meg - mindegyik válasz pozitív vagy negatív pontszámmal értékelhető, ezért az ÖSSZES opció bejelölése nem feltétlenül eredményez jó pontszámot. Ha a teljes pontszám negatív, akkor a kérdésre adott teljes pontszám nulla lesz. Ügyelni kell arra, hogy létrehozhatunk olyan kérdéseket, amelyek pontszáma meghaladhatja a 100%-ot.
+
+<P>Végezetül az egyes válaszokhoz (jókhoz és rosszakhoz) visszajelzést kell hozzáfűzni - ez a visszajelzés megjelenik a válaszadónál az egyes válaszok mellett (ha a teszt úgy van beállítva, hogy kijelezze a visszajelzést).
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Számjegyes kérdések</B></P>
+
+<p>A tanuló szempontjából a számjegyes kérdések megegyeznek a rövid választ igénylő kérdésekkel.</P>
+
+<p>A különbség annyi közöttük, hogy a számjegyes válaszoknak lehet elfogadottan hibás tartományba eső része. Ezáltal a válaszok folyamatos tartományt képezhetnek.</P>
+
+<p>Ha például a válasz 30 és az elfogadott hibatartomány 5, akkor bármely 25 és 35 közötti szám helyesnek lesz elfogadva.</p>
+
+<p>A számjegyes kérdésekhez tartozhatnak betűtípus szempontjából közömbös szöveges válaszok. Ez akkor hasznos, ha a válaszok a számjegyes kérdések N/A, +inf, -inf, NaN stb. formát öltenek.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Új kérdés készítése</B></P>
+
+<P>Számos különféle típusú kérdést adhatunk hozzá egy kategóriához:</P>
+
+<P><B>Feleletválasztós</B></P>
+<UL>
+<P>Egy (esetleg képet tartalmazó) kérdésre a válaszadó több válasz közül választ. Kétféle feleletválasztós kérdés létezik - egyetlen választ és több választ tartalmazó kérdés.
+<p align=right><a href="help.php?file=multichoice.html&module=quiz">További tájékozódás a feleletválasztós kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Kiegészítő kérdésfajta</B></P>
+<UL>
+<P>Egy (esetleg képet tartalmazó) kérdésre a válaszadó beír egy szót vagy kifejezést. Több helyes válasz létezhet, melyekhez eltérő pontok rendelhetők. A válaszoknál beállítás szerint különbséget tehetünk kis- és nagybetűk között.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=shortanswer.html&module=quiz">További tájékozódás a kiegészítő kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Számjegyes</B></P>
+<UL>
+<P>A tanuló szempontjából a számjegyes kérdések megegyeznek a rövid választ igénylő kérdésekkel. A különbség annyi közöttük, hogy a számjegyes válaszoknak lehet elfogadottan hibás tartományba eső része. Ezáltal a válaszok folyamatos tartományt képezhetnek. </P>
+<p align=right><a href="help.php?file=numerical.html&module=quiz">További tájékozódás a számjegyes kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Igaz/hamis</B></P>
+<UL>
+<P>Egy (esetleg képet tartalmazó) kérdésre a válaszadó két lehetséges válasz közül választ: igaz vagy hamis.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=truefalse.html&module=quiz">További tájékozódás az igaz/hamis kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Párosító</B></P>
+<UL>
+<P>Alkérdések felsorolása, melyhez válaszok sora tartozik. A válaszadónak "párosítania kell" a helyes válaszokat az egyes kérdésekkel.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=match.html&module=quiz">További tájékozódás a párosító kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Beépített válaszok (Kitöltő)</B></P>
+<UL>
+<p>A kérdések egy (Moodle formájú) szövegrészből állnak, melyekbe különféle válaszok vannak beépítve, ideértve a feleletválasztós, a kiegészítő és a számjegyes válaszokat.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=multianswer.html&module=quiz">További tájékozódás a beépített válaszokat tartalmazó kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Véletlenszerű kiegészítéses párosítás</B></P>
+<UL>
+<P>A tanuló szempontjából ez megegyezik a párosító kérdéssel. A különbség annyi, hogy a részkérdések az adott kategórián belül szereplő kiegészítő kérdésekből véletlenszerűen állnak elő.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=randomsamatch.html&module=quiz">További tájékozódás a párosító kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Véletlen</B></P>
+<UL>
+<P>A véletlen kérdést adott teszten belül felváltja egy véletlenszerűen kiválasztott kérdés.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=random.html&module=quiz">További tájékozódás a véletlen kérdésekkel kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
+<P><B>Leírás</B></P>
+<UL>
+<P>Ez igazából nem kérdés. Ez esetben mindössze szöveg (és esetleg ábra) jelenik meg, amely nem igényel választ. Ez felhasználható például egy későbbi kérdéscsoporthoz adandó tájékoztatás céljára.
+</P>
+<p align=right><a href="help.php?file=description.html&module=quiz">További tájékozódás a leírásokkal kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Véletlenszerű kérdés</b></p>
+
+<p>A véletlenszerű kérdés egy speciális kérdésfajta.</p>
+
+<p>Ha véletlenszerű kérdést helyezünk el egy tesztben, akkor a kérdést a rendszer az egész kategóriából minden egyes próbálkozás alkalmával véletlenszerűen választja ki.</p>
+
+<p>A kérdés maximális pontszáma mindig a véletlenszerű kérdéshez megadott pontszám lesz.</p>
+
+<p>Ha például 10 véletlenszerű kérdést tartalmazó tesztet készítünk, akkor az egyes tanulók mindig más-más 10 kérdést kapnak a teszten végrehajtott egyes próbálkozások során.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy lehetőség van a véletlenszerű és a nem véletlenszerű kérdések elegyítésére, ha azt szeretnénk, hogy egyes kérdések mindig szerepeljenek a tesztben.</p>
+
+
--- /dev/null
+<p align=center><b>Véletlenszerű kiegészítő párosító kérdések</b></p>
+
+<p>Egy esetleges bevezető után a válaszadó néhány részkérdést és néhány összekevert választ kap. Minden egyes kérdéshez egy helyes válasz tartozik.
+<p>A válaszadónak minden részkérdéshez ki kell választania egy-egy választ.
+
+<p>Az egyes részkérdések azonos súllyal esnek latba a teljes kérdés pontszámának a kiszámítása szempontjából.
+
+<p>A kérdések és a válaszok véletlenszerűen kerülnek ki a "kiegészítő" kérdések adott kategóriájából. A teszten végrehajtott egyes próbálkozások során más-más kérdések és válaszok szerepelnek.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Minden próbálkozás az utolsón alapszik</b></p>
+
+<p>Ha többszöri próbálkozásra van lehetőség és ez a beállítás <B>Igen</B>-re van állítva, akkor minden egyes új próbálkozás a korábbi próbálkozás eredményét fogja tartalmazni. Ennek eredményeként a teszt több próbálkozással is teljesíthető.</p>
+
+<p>Ha ez a beállítás <B>Nem</B>, akkor minden próbálkozás esetén friss tesztet kapunk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Jelszó igénylése</b></p>
+
+<p>Ez a mező opcionális.</p>
+
+<p>Ha itt megadunk egy jelszót, akkor a résztvevőknek ugyanezt a jelszót kell megadniuk ahhoz, hogy megpróbálkozhassanak a teszttel.</p>
--- /dev/null
+<p align=center><b>Hálózati cím igénylése</b></p>
+
+<p>Ez a mező opcionális.</p>
+
+<p>Helyi hálózaton vagy az Interneten egy teszt elérhetőségét konkrét alhálózatokhoz köthetjük oly módon, hogy megadunk egy vesszőkkel határolt, részleges vagy teljes IP-címet tartalmazó listát.</p>
+
+<p>Ez különösen ellenőrzött teszt esetén hasznos, ahol biztosak akarunk lenni abban, hogy csakis egy meghatározott teremben lévők számára hozzáférhető a teszt.</p>
+
+<p>Például: <b>192,168. , 231.54.211.0/20, 231.3.56.211</b></p>
+
+<p>Háromféle számot használhatunk (nincs mód szöveges doménnevek használatára):
+<ol>
+<li>Teljes IP-címek, például <b>192.168.10.1</b>, amelyek egy konkrét számítógépet (vagy proxy-t) azonosítanak.</li>
+<li>Részleges címek, például <b>192,168</b>, amely bármely adott számokkal kezdődő helyet azonosít.</li>
+<li>CIDR-jelölés, például <b>231.54.211.0/20</b>, mellyel részletesebb alhálózatokat jelölhetünk.</li>
+</ol>
+</p>
+
+<p>A szóközöket a rendszer figyelmen kívül hagyja.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Lezárt teszt felülvizsgálatának engedélyezése</B></P>
+
+<P>Ha bekapcsoljuk ezt az opciót, akkor a tanulók felülvizsgálhatják az adott teszttel kapcsolatos korábbi próbálkozásaikat.</P>
+
+<P>Ennek a bekapcsolása csakis akkor lehetséges, ha a teszt le van zárva.</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kiegészítő kérdések</B></P>
+
+<P>A kérdésre (mely képet is tartalmazhat) adandó válaszként a válaszadó beír egy szót vagy egy rövid szöveget.
+
+<P>Előfordulhat több helyes válasz is, melyek mindegyikéhez más-más pontszámot adhatunk meg. Ha be van kapcsolva a "Case sensitive" [Kis-/nagybetű megkülönböztetése] opció, akkor más-más pontot adhatunk a "Szó" és a "szó" alak esetén.
+
+<P>Tetszőleges karaktersorozat elfogadásához megadhatjuk a csillag (*) karaktert mint <b>helyettesítő </b> karaktert. Ha például a szó*alak formát adjuk meg, akkor a rendszer elfogad minden olyan szöveget, amelynek az eleje "szó", a vége pedig "alak". Ha a csillag karaktert akarjuk használni, tegyünk elé visszaperjelt: \*
+
+<P>Helyettesítő karakterek nélkül a válaszoknak pontosan kell egyezni, ezért ügyelni kell a betűhasználatra!
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Válaszok vegyítése</B></P>
+
+<p>Ezzel az opcióval az egyes kérdéseken belüli válaszok sorrendje véletlenszerűen felcserélődik mindannyiszor, amikor a tanuló az adott teszttel próbálkozik.</p>
+
+<p>Természetesen ez csakis olyan kérdésekre érvényes, amelyeknél több válasz jelenik meg, mint amilyenek például a feleletválasztós vagy a párosító kérdések.</p>
+
+<p>Ennek az a célja, hogy kissé megnehezítse azt, hogy a tanulók egymástól átmásoljanak megoldásokat.</p>
+
+<p>Az opció nincs összefüggésben a véletlenszerű kérdések használatával.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kérdések vegyítése</B></P>
+
+<p>Ezzel az opcióval a teszten belüli kérdések sorrendje véletlenszerűen felcserélődik mindannyiszor, amikor a tanuló az adott teszttel próbálkozik.</p>
+
+<p>Az opció nincs összefüggésben a véletlenszerű kérdések használatával, csak a kérdések kijelzett sorrendjével kapcsolatos.</p>
+
+<p>Ennek az a célja, hogy kissé megnehezítse azt, hogy a tanulók egymástól átmásoljanak megoldásokat.</p>
--- /dev/null
+<p align="center"><strong>Időkorlát</strong></p>
+
+<p>Alaphelyzetben a teszteknek nincs időbeli korlátjuk, így a tanulók annyi időt fordítanak a teszt kitöltésére, amennyire csak szükségük van.
+
+<p>Ha viszont megadunk egy időkorlátot, egy sor dolog történik annak érdekében, hogy a teszteket ezen idő alatt kitöltsék:</p>
+
+<ul>
+ <li>a böngészőben a Javascript támogatása kötelezővé válik - ennek köszönhetően az időmérő helyesen fog működni.</li>
+ <li>Egy úszó, visszaszámláló időmérő ablak jelenik meg a képernyőn.</li>
+ <li>Ha az időmérő lejár, a teszt leadása automatikusan megtörténik, függetlenül attól, hogy mennyi válasz született meg akkorra.</li>
+ <li>Ha a tanuló csal és a kijelölt időnél 60 másodperccel többet tölt el, akkor a tesztre automatikusan nulla pontot kap.</li>
+</ul>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A teszt megnyitása és bezárása</B></P>
+
+<P>Lehetőség van arra, hogy megadjuk azt az időpontot, amikor a teszt próbálkozás céljára rendelkezésre áll.
+
+<P>A kezdési idő előtt és a befejezési idő után a teszt elérhetetlenné válik.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Igaz/hamis kérdések</B></P>
+
+
+<P>Egy (esetleg képet tartalmazó) kérdésre a válaszadó Igaz vagy Hamis válasz közül választ.
+
+<P>Ha a visszajelzés be van kapcsolva, a válaszadó a teszt megoldása után megfelelő visszajelzést kap. Ha például a helyes válasz a "Hamis", de a válasza az "Igaz" (nem jól oldja meg), akkor az "Igaz" visszajelzést látja.
+</P>
-<P ALIGN=CENTER><B>Olvasás</B></P>\r
-\r
-<P>Szöveg gyors olvasásakor gyakran nagyon könnyen félreérthetõ az szöveg írójának szándéka.</P>\r
-\r
-<P>A félreértés elkerülése érdekében olvasson figyelmesen és próbálja meg a dolgot az szerzõ szempontjából nézni.<P>\r
-\r
-<P>Az is segithet, ha megnézi, hogy a szerzõ mit NEM mondott vagy mi amaradt kérdéses\r
- - ezek segíthetnek kérdések megfogalmazásánál.</P> \r
-\r
-<P ALIGN=RIGHT><?php //helpbutton("questions", get_string("helpquestions"), "moodle", true, true) ?></P>\r
-<P ALIGN=RIGHT><?php //helpbutton("writing", get_string("helpwriting"), "moodle", true, true) ?></P>\r
+<P ALIGN=CENTER><B>Olvasás</B></P>
+
+<P>Szöveg gyors olvasásakor gyakran nagyon könnyen félreérthető a szöveg írójának a szándéka.</P>
+
+<P>A félreértés elkerülése érdekében olvassunk figyelmesen és próbáljuk meg a dolgot a szerző szempontjából nézni.<P>
+
+<P>Az is segíthet, ha megnézzük, hogy a szerző mit NEM mondott, vagy mi maradt kérdéses - ezek segíthetnek a kérdések megfogalmazásánál.</P>
+
+<P ALIGN=RIGHT><?php //helpbutton("questions", get_string("helpquestions"), "moodle", true, true) ?></P>
+<P ALIGN=RIGHT><?php //helpbutton("writing", get_string("helpwriting"), "moodle", true, true) ?></P>
--- /dev/null
+<p>Forrásmodul</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=resource&file=resourcetype.html">Forrás típusa</a>
+ <li><a href="help.php?module=resource&file=summary.html">Olvasmány összegzése</a>
+ <li><a href="help.php?module=resource&file=program.html">Programforrások</a>
+</ul>
+
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/resource/icon.gif"> <B>Források</B></P>
+<UL>
+<P>A források tartalmat jelölnek: olyan információt, amelyet a tanár a kurzusba kíván beiktatni. Ezek lehetnek a kurzusszerverre feltöltött állományok; a Moodle-ban szerkesztett oldalak; illetve olyan külső internetes oldalak, amelyeket az adott kurzus részeiként határozunk meg.</P>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Programforrások</B></P>
+
+<p>A programforrás olyan külső forrás, amely képes a Moodle-tól kapott adatok fogadására.</p>
+
+<p>Az adatok (az URL részeként megadott) HTTP GET módszerrel továbbítódnak, tartalmuk:</p>
+
+<ul>
+<li>extern_nav: az az URL, amelyről a forrást meghívják
+<li>extern_usr: az adott felhasználó felhasználói neve
+<li>extern_nam: az adott felhasználó teljes neve
+<li>extern_tim: az adott időpont
+<li>extern_pwd: egy egyedi jelszó
+</ul>
+
+<p>A fentiek a közeljövőben módosításra szorulnak.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Forrás típusa</B></P>
+
+<P>Forrás lehet bármely elképzelhető tartalom. Ide tartoznak mindazok a különféle típusok, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy a tartalom miképpen érhető el:
+
+<P><B>Egyszerű szöveg</B> - a legkönnyebb típus. Az oldalt egyszerű gépeléssel lehet a következő oldalon szereplő űrlapon megszerkeszteni. Egyes begépelt dolgok formázása automatikusan történik, ahogyan a fórumüzeneteké.
+<a href="help.php?file=text.html">További tájékoztatás az automatikusan formázott szövegről</a></p>
+
+<P><B>HTML-szöveg</B> - a nyelvet ismerő felhasználóknak ajánlott. Semmilyen automatikus formázás nem történik, mindent magának a felhasználónak kell megírni HTML-kódokkal.
+<a href="help.php?file=html.html">További tájékoztatás a HTML-szövegről</a></p>
+
+<P><B>Hivatkozás</B> - szakirodalmi hivatkozás egy folyóiratra vagy könyvre.
+
+<P><B>Feltöltött állomány </B> - azokat az állományokat jelzi, amelyeket a kurzusba a felhasználó feltöltött. Lásd az 'Állományok' c. részt.
+
+<p><b>Könyvtár</b> - a kurzusállományok területével kapcsolatosan megjeleníti a teljes könyvtár- (és alkönyvtár-) szerkezetet. Ennek alapján a tanulók végigböngészhetik és megtekinthetik az összes itt lévő állományt.</p>
+
+<P><B>Webes ugrópont</B> - Egy URL-mutató a web valamely helyére. Ha valaki erre a forrástevékenységre kattint, kikerül a kurzusból (a megadott oldal tölti be a böngésző ablakát, illetve - ha így adjuk meg - egy teljesen új ablakot indít el). <P><B>Weboldal</B> - Egy URL-mutató a web valamely helyére. Az előző típushoz hasonlóan ez is egy weboldalt jelenít meg. Az előző típustól annyiban azonban eltér, hogy az oldal
+<b>keretben jelenik meg</b>, mintha be lenne építve a kurzusba.
+
+<P><B>Program</B> - olyan külső program, amely információkat kér a jelenlegi Moodle-felhasználóról és -kurzusról. Ennek köszönhetően külső webalkalmazások működhetnek együtt a Moodle-lal.
+<a href="help.php?file=program.html&module=resource">További tájékoztatás a programforrásokról</a></p>
+
+<p><b>Wiki-szöveg</b> - több formázási lehetőséget kínál, mint az egyszerű szöveg, ugyanakkor nem igényli a HTML elsajátítását. Egyszerű szöveg beírása mellett egy sor formázó karaktert gépelhetünk (például: *this will be bold* /ez a rész vastag betűs lesz/), így könnyűszerrel összetett formázási utasításokat fogalmazhatunk meg.
+<a href="help.php?file=wiki.html">További tájékoztatás a Wiki-szövegről</a></p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Olvasmány összegzése</B></P>
+
+<P>Az összegzés a forrás igen rövid leírása.
+
+<P>Vigyázzunk, nehogy túl bőven írjunk e helyen, illetve nehogy magát a forrást illesszük be ide!
+
+<P>A tartalom kifejtésére a következő oldalon lesz lehetőségünk.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A richtext formájú HTML-szerkesztő használata</B></P>
+
+<P>Elérhetőség: <B>
+<?php if (!$CFG->htmleditor) { print_string("htmleditordisabledadmin"); } else if (!$USER->htmleditor) { print_string("htmleditordisabled"); } else if (!can_use_richtext_editor() { print_string("htmleditordisabledbrowser"); } else { print_string("htmleditoravailable"); } ?>
+</B></P>
+
+<P>A richtext formájú HTML-szerkesztő egy weboldalba beágyazott szövegszerkesztői felület, amely lehetővé teszi az adott szöveg intuitív módon való szerkesztését, eredményként pedig szokásos HTML-kódot ad vissza.
+
+<P>A szöveg formázása mellett ez a szerkesztő egy sor egyéb, hasznos jellemzővel rendelkezik.
+
+<P><B>Szöveg beszúrása más alkalmazásokból</B></P>
+<UL>
+<P>Egyéb Windows-alkalmazásokból, például Microsoft Wordből szúrhatunk be szöveget közvetlenül ebbe a szerkesztőbe, miközben annak a formázása megőrződik. Ehhez mindössze a webböngésző szokásos kivágási és beillesztési menüpontjait (vagy a Control-C és Control-V) billentyűkombinációkat kell használnunk.
+</UL>
+
+<P><B>Képek beszúrása <img border="0" hspace="10" src="lib/editor/images/ed_image.gif"></B></P>
+<UL>
+<P>Ha olyan képekkel rendelkezünk, amelyek már valamely honlapon elérhetők, ezeket az "Insert Image" [kép beszúrása] gombbal beilleszthetjük.
+</UL>
+
+<P><B>Táblázat beszúrása <img border="0" hspace="10" src="lib/editor/images/insert_table.gif"></B></P>
+<UL>
+<P>A szöveg elrendezése érdekében használhatjuk az eszköztáron lévő "Insert Tables" [táblázatok beszúrása] gombot.
+</UL>
+
+<P><B>Hivatkozások beszúrása <img border="0" hspace="10" src="lib/editor/images/ed_link.gif"></B></P>
+<UL>
+<P>Új ugrópont létrehozásához először írjuk be a hivatkozáshoz szánt szöveget. Utána jelöljük ki és kattintsunk az eszköztáron lévő ugrópont gombra. Gépeljük be a hivatkozás URL-jét, és ennyi az egész!
+</UL>
+
+
+<P><B>Emotikonok beszúrása <img border="0" hspace="10" src="pix/s/smiley.gif" width="15" height="15"></B></P>
+<UL>
+<P>Ezeknek a kis ikonoknak a szövegbe való beillesztéséhez kattintsunk az eszköztáron lévő, emotikont jelölő ikonra. A felbukkanó párbeszédablakból választhatunk az alábbi emotikonok közül. (Másik megoldásként egyszerűen beírhatjuk a megfelelő kódot a szövegbe, amely később, a szöveg megjelenítésekor átalakítva jelenik majd meg). <table border="1">
+ <tr valign="top">
+ <td>
+ <table border="0" align="center" cellpadding="10">
+ <tr>
+ <td><img border="0" hspace="10" src="pix/s/smiley.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>mosoly</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/biggrin.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>vigyor</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-D</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wink.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>kacsintás</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>;-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/mixed.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>vegyes</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-/</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/thoughtful.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>töprengés</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>V-.</FONT></td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/tongueout.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>nyelvnyújtás</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-P</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/cool.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>klassz</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>B-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/approve.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>rendben</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>^-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wideeyes.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>tágra nyílt szemek</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>8-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/surprise.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>meglepődés</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>8-o</td>
+ </tr>
+ </table>
+ </td>
+ <td>
+ <table border="0" align="center" cellpadding="10">
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sad.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>szomorúság</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-(</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/shy.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>félénkség</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>8-.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blush.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>elpirulás</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-I</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/kiss.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>puszi</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:-X</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/clown.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>bohóc</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>:o)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blackeye.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>fekete szem</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>P-|</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/angry.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>düh</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>8-[</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/dead.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>halott</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>xx-P</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sleepy.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>álmos</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>|-.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/evil.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>gonosz</td>
+ <td NOWRAP><FONT FACE=Courier>}-]</td>
+ </tr>
+ </table>
+ </table>
+
+</UL>
+
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Skálák</b></p>
+
+<p>A tanárok új saját skálákat hozhatnak létre a kurzus során végzendő bármely pontozási tevékenység céljára.</p>
+
+<p>A skála nevét úgy kell megválasztani, hogy az egyértelmű azonosítást tegyen lehetővé: ez meg fog jelenni a skálaválasztási listákon, valamint a környezetérzékeny súgó gombjain.</p>
+
+<p>Magát a skálát egymástól vesszővel elválasztott, negatívtól pozitívig terjedő értékek egy rendezett listája határozza meg. Például:</p>
+
+<blockquote><i>
+Kiábrándító, Nem elég jó, Átlagos, Jó, Nagyon jó, Kitűnő!
+</i></blockquote>
+
+<p>A skálákhoz rendelni kell egy megfelelő leírást is azok tartalmáról és használatának módjáról. Ez a leírás jelenik meg a tanár és a tanuló súgójának oldalain.</p>
+
+<p>Végezetül lehet egy vagy több "szokásos" skálánk is, amelyet a rendszeradminisztrátor az oldalunkon meghatároz. Ezek minden kurzus számára elérhetők.</p>
--- /dev/null
+<p><img valign=absmiddle src="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/scorm/icon.gif"> <b>SCORM-csomagok</b></p>
+<ul>
+<p>A SCORM-csomag olyan internetes tartalmak összerendezett együttese, amely a SCORM-szabvány tanulási objektumai szerint van összeállítva. Ezek a csomagok tartalmazhatnak internetes oldalakat, grafikát, Javascript programot, Flash bemutatót és minden egyebet, ami egy internetes böngészőben megjeleníthető. A SCORM-modullal bármilyen szabványos SCORM-csomagot könnyedén feltölthetünk és a kurzus részévé tehetünk.
+</p>
+</ul>
--- /dev/null
+<p align=center><b>Témák/hetek összegzése</b></p>
+
+<p>A téma összegzése olyan igen rövid szöveg, amellyel a tanulót felkészítjük az adott témán (vagy héten) belül elvégzendő tevékenységekre.</p>
+
+<p>Az összegzéseket nagyon rövidre kell fogni, nehogy a kurzusoldal túl hosszú legyen.</p>
+
+<p>Ha úgy látjuk, hogy egy-két mondatnál bővebben szeretnénk szólni, vegyük fontolóra inkább egy forrás hozzácsatolását a témához (például az első tevékenységgel kapcsolatos oldal neve lehet <b>A témáról</b>).</p>
--- /dev/null
+<p>Felmérő modul</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?file=surveys.html">Meglévő felmérések</a>
+</ul>
+
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/survey/icon.gif"> <B>Felmérések</B></P>
+<UL>
+<P>A felmérő modul egy sor olyan, felmérésre használt eszközt tartalmaz, amely hasznosnak bizonyult az értékelések elvégzése és online környezetben a tanulás ösztönzése terén. A tanár ezeket felhasználhatja arra, hogy adatokat gyűjtsön a tanulóktól, melyek segítségével tájékozódhat az osztályáról és visszajelzést kaphat saját tanítási folyamatára vonatkozóan.</P>
+</UL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Használható áttekintések</B></P>
+
+<P>Jelenleg a Moodle csak meghatározott típusú áttekintések használatát támogatja (a későbbi változatokban már saját áttekintéseket készíthetünk).</P>
+
+<P>A használható áttekintések kiválasztása annak alapján történt, hogy mennyire bizonyulnak hasznosnak azon online tanulási környezetek értékelése szempontjából, amelyek konstruktivista pedagógiára épülnek. Az áttekintések bizonyos olyan trendek megállapítása során bizonyulnak hasznosnak, amelyek a résztvevőink között zajlanak. (Egy példa az ilyen folyamatok részletes elemzésére elérhető itt:
+<A TARGET=paper HREF="http://dougiamas.com/writing/herdsa2002">http://dougiamas.com/writing/herdsa2002</A>)</P>
+
+<HR>
+<P><B>COLLES - Constructivist On-Line Learning Environment Survey [Konstruktivista online tanulási környezet áttekintése]</B></P>
+<UL>
+ <p>A COLLES 24, hat osztályba sorolt tömör megállapítást tartalmaz, amelyek az online tanulási környezet minőségével kapcsolatos valamely kardinális kérdést veszik célba: </p>
+
+<table BORDER="0" CELLSPACING="10" CELLPADDING="10">
+ <tr>
+ <td valign=top>Relevancia</td>
+ <td>Mennyire releváns az online tanulás a tanulók szakmai munkája szempontjából? </td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td valign=top>Reflexió </td>
+
+ <td>Az online tanulás ösztönzi-e a tanuló kritikai reflektív gondolkodását? </td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td valign=top>Interaktivitás </td>
+ <td>Milyen mértékben kapcsolódnak be a tanulók az online pedagógia jellegű párbeszédbe? </td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td valign=top>Tutortámogatás</td>
+
+ <td>Mennyire sikeresen vonják be a tutorok a tanulókat az online tanulásba való bekapcsolódásba? </td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td valign=top>Interpretáció </td>
+
+ <td>Hasznára válik-e a tanulóknak és a tutoroknak az egymással való online kommunikáció?</td>
+ </tr>
+</table>
+
+ <p>A tanulás dinamikus megközelítésének előtérbe helyezése a tudás újfajta elméletéhez vezet: a szociális konstruktivizmushoz, amelyben a tanuló aktív fogalomalkotóként tűnik föl egy szociálisan interaktív tanulási környezetben. A szociális konstruktivizmus egyfajta episztemológia vagy tudásmód, amelyben a tanulók reflektív módon működnek együtt annak érdekében, hogy együtt újszerű megértést alakítsanak ki, különösen a személyes tapasztalatukban gyökerező közös vizsgálódás kontextusában. </p>
+
+ <p>Ezen együttműködés központi eleme a tanuló kommunikatív kompetenciájának, vagyis azopn képességének a kifejlesztése, amellyel mind a tanárral, mind a csoporttársakkal nyílt és kritikai beszédbe elegyedhet. A beszélgetés a kölcsönös megértés empátiás orientációjára épül, melyhez a mögöttes megfontolások vizsgálatához való kritikus viszonyulás párosul. </p>
+
+ <p>A COLLES révén figyelemmel kísérhetjük azt, hogy mennyire vagyunk képesek kiaknázni a világháló interaktív kapacitását arra a célra, hogy a tanulók dinamikus tanulási készségeket sajátíthassanak el. </p>
+
+<P>
+(A fenti tájékoztatás a COLLES oldaláról lett adaptálva. További információ található a COLLES-ről és szerzőjéről itt:
+<A TARGET=paper HREF="http://surveylearning.com/colles/">http://surveylearning.com/colles/</A>)</P>
+</UL>
+
+
+<HR>
+<P><B>ATTLS - Attitudes to Thinking and Learning Survey [Megközelítések a gondolkodási és tanulási áttekintéshez]</B></P>
+<UL>
+
+<P>A 'tudásmódok' elmélete eredetileg a nemek kutatási területe volt (Belenky et al., 1986), és egy áttekintési eszközt nyújt ahhoz, hogy megvizsgálhassuk a beszélgetés minőségét egy együttműködő környezetben. <P>Az ATTLS nevű eszköz kifejlesztői Galotti és mtsai (1999); ezzel mérhető, hogy egy személy milyen mértékben rendelkezik 'összekapcsolt tudással' (CK) vagy 'különálló tudással' (SK).
+
+<P>A magasabb CK-ponttal rendelkezők a tanulást jobban élvezik, gyakran együttműködőbbek, kellemesebbek és hajlamosabbak arra, hogy mások gondolatait továbbfejlesszék, míg a magasabb SK-ponttal rendelkezők kritikusabban és vitatkozóbban viszonyulnak a tanuláshoz.
+
+<P>A vizsgálatok szerint ez a két tanulási stílus független egymástól (Galotti et al., 1999; Galotti et al., 2001). EMellett csupán visszatükröződései a tanuláshoz való viszonyulásnak, de nem jelzik a tanulás képességét vagy a szellem erejét.
+
+<P><I>Belenky, M. F., Clinchy, B. M., Goldberger, N. R., & Tarule, J. M. (1986). Women's Ways of Knowing: The Development of Self, Voice, and Mind. New York: Basic Books, Inc. </I></P>
+
+<P><I>Galotti, K. M., Clinchy, B. M., Ainsworth, K., Lavin, B., & Mansfield, A. F. (1999). A New Way of Assessing Ways of Knowing: The Attitudes Towards Thinking and Learning Survey (ATTLS). Sex Roles, 40(9/10), 745-766.</I></P>
+
+<P><I>Galotti, K. M., Reimer, R. L., & Drebus, D. W. (2001). Ways of knowing as learning styles: Learning MAGIC with a partner. Sex Roles, 44(7/8), 419-436.</I></P>
+
+
+</UL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanárok</B></P>
+
+<P>Ezen az oldalon azok az emberek vannak felsorolva, akiket a kurzusban (a rendszeradminisztrátor) "tanárnak" jelöl ki.
+
+<P>Ezen az űrlapon mindenkinek adhatunk titulust (szerepet) is, pl. "professzor", "tutor", "tanársegéd" stb. Ez megjelenik a portál kurzuslistáján és a kurzusunk résztvevőinek a felsorolásában is. Ha üresen hagyjuk a szerepet, akkor az alapbeállítás szerinti "tanár" lesz használatos (ahogyan azt a kurzusbeállítások oldalán megadtuk).
+
+<P>A listát sorba is rendezhetjük (például a vezető tanárt téve legfölülre). Ehhez a "Sorrend" oszlopból kell kiválasztanunk a megfelelő számokat. A "Save changes" [Változások mentése] lenyomását követően megjelenik az új sorrend.
+
+<P><B>MEGJEGYZÉS:</B> Ha egy tanár esetén a "Hide" [Elrejtés] opciót választjuk, sajátos esettel találjuk szemben magunkat. Ilyenkor ugyanis a tanár NEM JELENIK MEG a kurzuslistán vagy a résztvevők felsorolásában. Ezek a tanuló számára "rejtve" maradnak (hacsak üzeneteket nem küldenek a fórumra stb.).
\ No newline at end of file
-<P ALIGN=CENTER><B>Szöveg írása súgó</B></P>\r
-\r
-Szövegek írása körülbelül úgy mûködik, ahogyan az várható, de arra is megvan a lehetõség, hogy "smilie" -kat, "URL címeket" és néhány HTML formázó kódot elhelyezzen a szövegben.\r
-\r
-<P><B>Smilie - k (érzelmek)</B></P>\r
-<UL>\r
-<P>Az alábbi kis ikonok valamelyikét, a mellette lévõ kód beírásával jelenítheti meg. Ezek a kódok önmagukban is kis képek, amit megláthat, ha fejét balra fordítva nézi õket.</P>\r
-\r
- <table border="1">\r
- <tr valign="top">\r
- <td>\r
- <table border="0" align="center" cellpadding="10">\r
- <tr>\r
- <td><img border="0" hspace="10" src="pix/s/smiley.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>mosoly</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-)</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/biggrin.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>széles vigyor</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-D</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wink.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>kacsintás</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>;-)</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/mixed.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>vegyes</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-/</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/thoughtful.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>elgondolkodó</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>V-.</FONT></td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/tongueout.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>nyelvöltés</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-P</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/cool.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>dögös</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>B-)</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/approve.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>helyeslõ</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>^-)</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wideeyes.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>tágranyílt szemek</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>8-)</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/surprise.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>meglepett</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>8-o</td>\r
- </tr>\r
- </table>\r
- </td>\r
- <td>\r
- <table border="0" align="center" cellpadding="10">\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sad.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>bánatos</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-(</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/shy.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>félénk</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>8-.</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blush.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>piruló</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-I</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/kiss.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>puszi</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:-X</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/clown.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>bohóc</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>:o)</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blackeye.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>félszemû</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>P-|</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/angry.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>mérges</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>8-[</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/dead.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>kipurcant</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>xx-P</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sleepy.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>álmos</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>|-.</td>\r
- </tr>\r
- <tr>\r
- <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/evil.gif" width="15" height="15"></td>\r
- <td>ördög</td>\r
- <td><FONT FACE=Courier>}-]</td>\r
- </tr>\r
- </table>\r
- </table>\r
-\r
-</UL>\r
-\r
-<P><B>Hivatkozások</B></P>\r
-<UL>\r
-<P>Minden <B>www.</B> -vel vagy <B>http://</B> -vel kezdõdõ "szó" automatikusan hivatkozássá konvertálódik. \r
-<P>Például: <A HREF="http://www.fve.gau.hu">www.fve.gau.hu</A> or <A HREF="http://gondola.hu">http://gondola.hu</A>\r
-</UL>\r
-\r
-<P><B>HTML kódok</B></P>\r
-<UL>\r
-<P>A HTML kódoknak csak egy korlátozott készlete használható szövegformázásra.\r
-<TABLE BORDER=0 CELLPADDING=5 CELLSPACING=5>\r
-<TR><TH>HTML kód<TH>Eredménye</TR>\r
-<TR><TD><B> vastag </B> <TD> <B>vastagbetûs szöveg</B> </TR>\r
-<TR><TD><I> döntés </I> <TD> <I>dõl betûs szöveg</I> </TR>\r
-<TR><TD><U> aláhúzás </U> <TD> <U>aláhúzott szöveg</U> </TR>\r
-<TR><TD><FONT SIZE=1> kisbetû </FONT> <TD> <FONT SIZE=1>kis betûk</FONT> </TR>\r
-<TR><TD><FONT SIZE=4> nagy </FONT> <TD> <FONT SIZE=4>nagy betûk</FONT> </TR>\r
-<TR><TD><FONT COLOR=green> példa </FONT> <TD> <FONT color=green>példa</FONT> </TR>\r
-<TR><TD valign=top><UL><LI>egy <LI>kettõ </UL> <TD valign=top> <UL><LI>egy<LI>kettõ</UL> </TR>\r
-<TR><TD><HR><TD> <HR> </TR>\r
-</TABLE>\r
-</UL>\r
-\r
-\r
+<P ALIGN=CENTER><B>Súgó szöveg írásához </B></P>
+
+Szövegek írása körülbelül úgy működik, ahogyan az várható, de arra is megvan a lehetőség, hogy emotikonokat, "URL-címeket" és néhány HTML formázó kódot helyezzünk el a szövegben.
+
+<P><B>Emotikonok</B></P>
+<UL>
+<P>Az alábbi kis ikonok valamelyikét a mellette lévő kód beírásával jeleníthetjük meg. Ezek a kódok önmagukban kis képeket szimbolizálnak, amelyet megláthatunk, ha fejünket balra fordítva nézünk rájuk.</P>
+
+ <table border="1">
+ <tr valign="top">
+ <td>
+ <table border="0" align="center" cellpadding="10">
+ <tr>
+ <td><img border="0" hspace="10" src="pix/s/smiley.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>mosoly</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/biggrin.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>széles vigyor</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-D</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wink.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>kacsintás</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>;-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/mixed.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>vegyes</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-/</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/thoughtful.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>elgondolkodó</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>V-.</FONT></td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/tongueout.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>nyelvöltés</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-P</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/cool.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>dögös</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>B-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/approve.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>helyeslő</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>^-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/wideeyes.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>tágra nyílt szemek</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>8-)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/surprise.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>meglepett</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>8-o</td>
+ </tr>
+ </table>
+ </td>
+ <td>
+ <table border="0" align="center" cellpadding="10">
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sad.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>bánatos</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-(</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/shy.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>félénk</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>8-.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blush.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>piruló</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-I</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/kiss.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>puszi</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:-X</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/clown.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>bohóc</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>:o)</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/blackeye.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>félszemű</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>P-|</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/angry.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>mérges</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>8-[</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/dead.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>kipurcant</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>xx-P</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/sleepy.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>álmos</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>|-.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td><img alt border="0" hspace="10" src="pix/s/evil.gif" width="15" height="15"></td>
+ <td>ördög</td>
+ <td><FONT FACE=Courier>}-]</td>
+ </tr>
+ </table>
+ </table>
+
+</UL>
+
+<P><B>Hivatkozások</B></P>
+<UL>
+<P>Minden <B>www.</B> -vel vagy <B>http://</B> -vel kezdődő "szó" automatikusan hivatkozássá konvertálódik.
+<P>Például: <A HREF="http://www.fve.gau.hu">www.u-szeged.hu</A> vagy <A HREF="http://gondola.hu">http://www.u-szeged.hu/distedu</A>
+</UL>
+
+<P><B>HTML-kódok</B></P>
+<UL>
+<P>A HTML-kódoknak csak egy korlátozott készlete használható szövegformázásra.
+<TABLE BORDER=0 CELLPADDING=5 CELLSPACING=5>
+<TR><TH>HTML-kód<TH>Eredménye</TR>
+<TR><TD><B> vastag </B> <TD> <B>vastag betűs szöveg</B> </TR>
+<TR><TD><I> döntés </I> <TD> <I>dőlt betűs szöveg</I> </TR>
+<TR><TD><U> aláhúzás </U> <TD> <U>aláhúzott szöveg</U> </TR>
+<TR><TD><FONT SIZE=1> kis betű </FONT> <TD> <FONT SIZE=1>kis betűk</FONT> </TR>
+<TR><TD><FONT SIZE=4> nagy betű</FONT> <TD> <FONT SIZE=4>nagy betűk</FONT> </TR>
+<TR><TD><FONT COLOR=green> példa </FONT> <TD> <FONT color=green>példa</FONT> </TR>
+<TR><TD valign=top><UL><LI>egy <LI>kettő </UL> <TD valign=top> <UL><LI>egy<LI>kettő</UL> </TR>
+<TR><TD><HR><TD> <HR> </TR>
+</TABLE>
+</UL>
+
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Szöveg formázása </B></P>
+
+<P>Ha szöveget írunk Moodle-ban, ehhez többféle forma közül választhatunk jártasságunknak és a használt böngésző típusának megfelelően.
+
+<P><B>Rendszerint ezt a beállítást alapértéken hagyhatjuk, így a dolgok a várható módon fognak majd működni</B>.
+
+<P><B>1. A Moodle automatikus formája</B></P>
+
+<UL>
+<P>Ezt a formát akkor a legjobb választani, ha adatbevitelre szokásos űrlapokat használunk (a Richtext HTML-szerkesztő helyett). Ez esetben ugyanúgy gépelhetünk, mint ha egy e-mailt készülnénk elküldeni.
+
+<P>A szöveg elmentésekor a Moodle egy sor dolgot végrehajt ahhoz, hogy automatikusan megformázza számunkra a szöveget.
+<P>Például az olyan URL-címeket, mint a <A HREF="http://yahoo.com/">http://yahoo.com</A> vagy akár a <A HREF="http://www.yahoo.com/">www.yahoo.com</A>, átalakítja hivatkozásokká.
+<P>A sortöréseket megőrzi, az üres sorok pedig új bekezdéseket fognak jelölni.
+<P>Az emotikonokat, például a ":-)" jelet, automatikusan átalakítja grafikus megfelelőjükké.
+<P>Ha akarjuk, beágyazhatunk HTML-kódot is a szövegbe, amely megőrződik. <p align=right><a href="help.php?file=text.html">További tájékoztatás a Moodle automatikus formázásáról</a></p>
+</UL>
+
+
+<P><B>2. HTML-forma</B></P>
+
+<UL>
+<P>Ez a forma feltételezi, hogy szövegünk kizárólag HTML-t tartalmaz. Ha HTML-szerkesztővel dolgozunk, ez lesz az alapértelmezett forma - az eszköztáron szereplő összes parancs HTML-t állít elő.
+
+<P>Ha nem a Richtext HTML-szerkesztőt használjuk, akkor is helyezhetünk el HTML-kódot a szövegben, melynek pontosan szándékunk szerint kell megjelennie.
+
+<P>A Moodle automatikus formázásával ellentétben itt semmilyen automatikus formázásra nem kerül sor.
+<p align=right><a href="help.php?file=html.html">További tájékoztatás a HTML Moodle-ban való használatáról</a></p>
+<p align=right><a href="help.php?file=richtext.html">További tájékoztatás a Richtext HTML-szerkesztőről</a></p>
+</UL>
+
+
+<P><B>3. Egyszerű szöveges forma</B></P>
+
+<UL>
+<P>Ez a forma hasznos, ha nagyon sok olyan kódot vagy HTML-t akarunk használni, amelyet a megírt módon szeretnénk megjeleníteni.
+
+<P>Itt is megőrződnek a szókörök és a sortörések, de egyéb tekintetben a szöveg érintetlen marad. </UL>
+
+
+<P><B>4. Wiki szövegforma</B></P>
+<UL>
+<P>Ennél a formánál a wiki néven ismert szöveggépelési módot használjuk.
+<P>Ezzel még olvasható formában gépelhetünk, de a szöveg automatikusan átalakítható HTML-szöveggé, a hozzá tartozó fejlécekkel, listákkal és bonyolult formázási megoldásokkal.
+
+<p align=right><a href="help.php?file=wiki.html">További információk a wiki formával kapcsolatosan</a></p>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Felhasználók feltöltése</b></p>
+
+<p>Először is ne feledjük, hogy <strong>rendszerint nincs szükség felhasználók tömeges importálására</strong> - a karbantartási munka mérséklése érdekében először azokat a hitelesítési formákat kell felderítenünk, amelyekhez nincs szükség kézzel végzett karbantartásra, mint amilyen a meglévő külső adatbázisokhoz kapcsolás vagy a felhasználói hozzáférés létrehozásának a felhasználókra bízása. Lásd a hitelesítésről szóló részt az adminisztrátori menükben.</p>
+<p>Ha biztosak vagyunk abban, hogy egyszerre több felhasználói hozzáférést akarunk egy szöveges állományból importálni, akkor a szöveges állományt az alábbi módon kell megformázni:</p>
+
+<ul>
+ <li>Az állomány minden egyes sora egy rekordot tartalmazzon</li>
+ <li>Minden rekord egymástól vesszővel elválasztott adatsort tartalmazzon</li>
+ <li>Az állomány első rekordja speciális bejegyzés, amely a mezőneveket tartalmazza. Ez határozza meg az állomány fennmaradó részének a formáját. <blockquote>
+ <p><strong>Szükséges mezőnevek:</strong> ezeket a mezőket az első rekordnak kell tartalmaznia - minden egyes felhasználóra vonatkozóan</p>
+ <p></p>
+ <font color="#990000" face="Courier New, Courier, mono">felhasználónév, jelszó, utónév, családi név, e-mail</font></p>
+</p>
+ <p><strong>Alapbeállítás szerinti mezőnevek:</strong> ezek opcionálisak - ha nem szerepelnek, értékeiket az elsődleges adminisztrátor adja</p>
+ <p><font color="#990000" face="Courier New, Courier, mono">intézmény, tanszék, város, ország, nyelv, időzóna</font> </p>
+ <p><strong>Opcionális mezőnevek: </strong>ezek mindegyike teljesen opcionális. A kurzusnevek a kurzusok "rövid nevei" - ha meg van adva, a felhasználó tanulóként kerül bele az adott kurzusba. A csoportneveket társítani kell a megfelelő kurzussal, vagyis a csoport-1-et a kurzus-1-gyel stb.</p>
+ <p> <font color="#990000" face="Courier New, Courier, mono">azonosítószám, icq, telefon-1, telefon-2, cím, url, leírás, levélforma, levélkijelzés, html-szerkesztő, automatikus-felíratkozás, kurzus-1, kurzus-2, kurzus-3, kurzus-4, kurzus-5, csoport-1, csoport-2, csoport-3, csoport-4, csoport-5</font></p>
+ </blockquote>
+ </li>
+ <li>Az adatok közötti vesszőket &#44 formában kell megadni - a parancssor ezt automatikusan visszaírja vesszővé. </li>
+ <li>Igen-nem típusú mezők esetén 0-val jelöljük a hamis, 1-gyel az igaz értéket. </li>
+ <li>Megjegyzés: Ha egy felhasználó már regisztrálva van a Moodle felhasználói adatbázisában, akkor ez a parancssor visszaadja a felhasználói azonosítószámot (adatbázisbeli mutatót) az adott felhasználóhoz, és tanulóként fogja regisztrálni a megadott kurzusok bármelyikébe ANÉLKÜL, hogy frissíteni a többi megadott adatot.</li>
+</ul>
+
+
+<p>Íme egy példa egy érvényes importálási állományra:</p>
+<p><font size="-1" face="Courier New, Courier, mono">felhasználónév, jelszó, utónév, családi név, e-mail, nyelv, azonosítószám, levélkijelzés, kurzus-1, csoport-1<br>
+jonest, verysecret, Tom, Jones, jonest@someplace.edu, en, 3663737, 1, Intro101, Section 1<br>
+reznort, somesecret, Trent, Reznor, reznort@someplace.edu, en_us, 6736733, 0, Advanced202, Section 3</font></p>
+
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Súgó wiki formájú oldalak készítéséhez</b></p>
+
+<p>
+ A wiki formájú oldalakkal egyszerű szöveget egészíthetünk ki intuitív, emberi olvasásra alkalmas formázással, mely megjelenítés során XHTML alakúvá változik. Ennek előnye, hogy nem kell megtanulni a HTML-t ahhoz, hogy bonyolultabb eredményeket érjünk el, miközben a megírt szöveg <em>jól olvasható</em> még közvetlenül az <em>átalakítás előtt </em>is. Így valóságos alternatívához jutunk a Word HTML formában való elmentésével szemben, miközben a forrást on-line szerkeszthetjük.
+</p>
+
+<p>Alapvetően egyszerű szöveget kell beírnunk. Létezik egy sor <em>speciális</em> karakter, amelyek beszúrásával formázást alkalmazhatunk.</p>
+
+<h3>Bekezdések formázása</h3>
+
+<p>
+ A bekezdéseket egymástól legalább egy üres sor választja el. Egy bekezdés speciális formázásához az alábbi karakterek valamelyikét kell beszúrni a bekezdés első sorának első karakteréhez egy szóközzel...
+</p>
+
+<table>
+ <tr><th>Karakter</th><th>Bekezdés jellege</th></tr>
+ <tr><td>Nincs karakter</td><td>Szokásos bekezdés</td></tr>
+ <tr><td>></td><td>Idézet</td></tr>
+ <tr><td>Szóköz</td><td>Előreformázott (egyes sortávú) szöveg</td></tr>
+ <tr><td>%</td><td>Az előreformázott <em>é a </em> wiki formázású szöveg figyelmen kívül hagyva</td></tr>
+ <tr><td>!#</td><td>Címsor - ahol a # 1-6 között lehet, az 1-es címsor a legnagyobb</td></tr>
+ <tr><td>Q.</td><td>Kérdés - a stílussal kapcsolatos információval a bekezdés egészül ki a kérdés/válasz megjelenítésének javításához (témán belül)</td></tr>
+ <tr><td>A.</td><td>Válasz - mint fent, csak válasz</td></tr>
+</table>
+
+<h3>Felsorolás formázása</h3>
+
+<p>Egyszerű felsorolásokat könnyen hozhatunk létre úgy, hogy a felsorolás minden sorának elején speciális karaktert használunk, melyet szóköz követ. A felsorolást üres sor zárja. A listák szabadon egymásba ágyazhatók - az egymásba ágyazott felsorolások pedig módosulhatnak típus szerint. A kellő hatás érdekében a meghatározások és a szövegtípusok szabadon vegyíthetők. A speciális karakterek a következők...</p>
+
+<table>
+ <tr><th>Karakter</th><th>Felsorolás elemének típusa</th></tr>
+ <tr><td>*</td><td>Rendezetlen lista (pontokba szedve)</td></tr>
+ <tr><td>#</td><td>Rendezett lista (1, 2, 3 stb.)</td></tr>
+ <tr><td>:</td><td>Meghatározások felsorolása, meghatározás</td></tr>
+ <tr><td>;</td><td>Meghatározások felsorolása, szöveg</td></tr>
+</table>
+
+<p>Példa egymásba ágyazott felsorolásokra:</p>
+<p><pre>
+ * Első pont
+ * Második pont
+ ## 1. beágyazott sor
+ ## beágyazott sor 2
+ * Harmadik pont
+</pre></p>
+<p>Eredménye:
+<ul><li>Első pont</li>
+ <li>Második pont</li>
+ <ol><li>beágyazott sor 1</li>
+ <li>2. beágyazott sor </li></ol>
+ <li>Harmadik pont
+</ul></p>
+
+<h3>Soron belüli formázás</h3>
+
+<p>Soron belüli formázással egy sor egy részét jelölhetjük ki valamilyen formázás számára. A speciális karakterek a sorban bárhol megjelenhetnek, de a formázás nem terjedhet ki több sorra. A kódok a következők...</p>
+
+<table>
+ <tr><th>Példa</th><th>Példa</th><th>Formázás</th></tr>
+ <tr><td>*hello, világ*</td><td><strong>hello, világ</strong></td><td>Vastag</td></tr>
+ <tr><td>/hello, világ/</td><td><em>hello, világ</em></td><td>Dőlt</td></tr>
+ <tr><td>+hello, világ+</td><td><ins>hello, világ</ins></td><td>Beszúrt szöveg</td></tr>
+ <tr><td>-hello, világ-</td><td><del>hello, világ</del></td><td>Törölt vagy áthúzott</td></tr>
+ <tr><td>hello ~világ~</td><td>hello <sub>világ</sub></td><td>Alsó index</td></tr>
+ <tr><td>hello ^világ^</td><td>hello <sup>világ</sup></td><td>Felső index</td></tr>
+ <tr><td>"hello, világ"</td><td>“hello, világ”</td><td>Idézet</td></tr>
+ <tr><td>%hello, világ%</td><td><code>hello, világ</code></td><td>Kód vagy nem proporcionális</td></tr>
+ <tr><td>@hello, világ@</td><td><cite>hello, világ</cite></td><td>Idézet</td></tr>
+</table>
+
+<h3>Rövidítés</h3>
+
+<p>A rövidítés jelölése nagybetűs írásmód, melyet zárójelben követ a meghatározás. A rövidítés és a zárójel között nincs szóköz. Példa...</p>
+
+<p>HTML (Hypertext Markup Language) <br /> <acronym title="Hypertext Markup Language">HTML</acronym></p>
+
+<h3>Ugrópontok</h3>
+
+<p>A hivatkozásokat a szövegbe beszúrjuk, majd (szóköz nélkül) utána írjuk a megjelenítendő szöveget. Példa: A </em>http://www.google.com/(Keresés)</em> átalakítás után:
+<a href="http://www.google.com/">Keresés</a>.</p>
+
+<p>Ugyanígy érhetők el a levelezési hivatkozások, pl.</p>
+<p>senki@pelda.com(Felhasználó) átalakítva
+<a href="mailto:nobody@example.com">Felhasználó</a>.</p>
+
+<h3>A Moodle moduljaira való hivatkozások</h3>
+
+<p>Ha ismerjük a Moodle azonosítószámot (ez a modulcím alján látható ?id=nn alakban) és a modul nevét, akkor közvetlenül kapcsolódhatunk az adott forrásra az alábbi szabály alkalmazásával:</p>
+
+<p>ModuleName:nn(Leírás szövege)</p>
+<p>pl., <em>forrás:36(Új oldalam)</em> <em>fórum:10(Ugrópont a fórumhoz)</em></p>
+
+<h3>A Moodle képes hivatkozásai</h3>
+
+<p>Wiki-oldalakon elhelyezhetünk soron belüli képet is. Ehhez töltsük föl a képet és jegyezzük meg a feltöltés szerinti útvonalát. A szintaxisa:</p>
+
+<p>/<em>..útvonal az ..állományhoz</em>(alternatív szöveg)</p>
+
+<p>például, /mypics/graphic.jpg(Személyzetről készült kép)</p>
+
+<h3>A Moodle állományaira való hivatkozások</h3>
+
+<p>A fenti képhivatkozásokhoz hasonlóan (l. fent) ezzel a funkcióval korábban feltöltött, wiki-oldalra szánt állományokra hivatkozhatunk. A szintaxis:</p>
+
+<p><b>állomány:</b><em>..útvonal</em>(hivatkozási szöveg)</p>
+
+<p>például, állomány:/pdfs/moodle.pdf(Tájékoztató a Moodle-ról)</p>
+
+<h3>Automatikus újraformázás</h3>
+
+<p>Számos általánosan használt funkció automatikusan XHTML-beli megfelelőjévé alakul át. A főbb típusok a következők...</p>
+
+<ul>
+ <li>A HTTP-hivatkozások aktív hivatkozásokká alakulnak át <li> ..., (R), (TM), (C), 1/4, 1/2, 3/4 mind átalakul a helyes karakterré <li> számjegy x számjegy átalakul a megfelelő szorzási szimbólummá <li>A legalább négy kötőjellel kezdődő sorból vízszintes vonal lesz
+</ul>
+
+<h3>Helyesírás-ellenőrző (kísérleti)</h3>
+
+<p>A wiki-formázó átkapcsolható helyesírás-ellenőrző üzemmódba. Szúrjuk be az alábbiakat egy külön sorba a szövegbe. Ezt követően mindent ellenőriz a rendszer... <pre>
+!SPELL:language_code:language_variant
+
+Pl.:
+!SPELL:en:british
+!SPELL:sp
+</pre>
+
+<p>a "language_code" [nyelvi kód] a megfelelő alakban írandó be (pl. EN, FR stb.), a "language_variant" [nyelvi változat] (a kettősponttal együtt) opcionális, és az EN nyelvi kód esetén lehet akár "american", akár "british", akár "canadian".</p>
+
+<p>Az ismeretlen szavak kijelölve jelennek meg, a szó fölé helyezett egérrel javaslatokat kapunk.</p>
+
+<p><em>MEGJEGYZÉS: a helyesírást a <strong>pspell</strong> könyvtárak alapján végzi a rendszer. Ezeknek és a szükséges szótárnak a működéshez a szerverünkön kell lenni. Az ellenőrzés Windows platformon nincs támogatva.
+</em></p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Hivatkozások ellenőrzése</B></P>
+<P>Ez a segédeszköz ellenőrzi az összes http:// hivatkozás érvényességét, majd ismét elmenti a wiki-oldalt, bejelölve bennük az érvénytelen hivatkozásokat a könnyebb szerkeszthetőség érdekében.</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Bináris állományok engedélyezése</B></P>
+
+<P>Ha engedélyezzük bináris tartalom (például képek) használatát, két lehetőség közül választhatunk:<BR>
+<OL>
+ <LI>Feltölthetjük és wiki-oldalakon képként használhatjuk őket. Az oldal szerkesztése során egy feltöltési űrlap jelenik meg, melyet képek feltöltéséhez használhatunk. Sikeres feltöltés után egy képkód jelenik meg, amelyet szögletes zárójeleket használva építhetünk be az oldalainkba. Például: [internal://myimage.gif].</LI>
+
+ <LI>Csatolhatunk állományokat wiki-oldalhoz is, amelyet a <i>csatolt állományok</i> paranccsal jeleníthetünk meg. A méretet a Moodle-ban eszközölt beállítás határozza meg.</LI>
+</OL>
+</P>
--- /dev/null
+<h2>A wiki használata</h2>
+<p>
+A Moodle wikije az
+<a href="http://erfurtwiki.sourceforge.net/?id=ErfurtWiki" target="_blank">ErfurtWiki</a>-re épül, amely a
+<a href="http://c2.com/cgi/wiki?WikiWikiWeb" target="_blank">WikiWikiWeb</a>
+ hipertextes rendszer implementációja. A wiki weboldalak egyszerű közös szerkesztését és létrehozását teszi lehetővé.</p>
+<p>
+<ul>
+<li><a href="#createpages">Lapszerkesztés</a> oldalak szerkesztésének elsajátítása</li>
+<li>valamely oldal tartalmának a szerkesztéséhez kattintsunk a <img src="pix/t/edit.gif"> pontra vagy a legördülő menüből válasszuk az "Oldal szerkesztése" pontot</li>
+<li>az oldalak formázása <a href="#wikimarkup">Wiki jelölőnyelvvel</a> vagy (ha a wiki rendelkezik ezzel az opcióval) HTML-lel történik</li>
+<li>oldalakat kereshetünk vagy áttérhetünk az új oldalak listájára</li>
+<li>emellett léteznek listák a leggyakrabban látogatott, a leggyakrabban módosított és a legutóbb frissített oldalakról</li>
+</ul>
+</p>
+<p>
+<a name="createpages"></a><b>Lapszerkesztés</b>:<br />
+Egy-egy lapot úgy hozhatunk létre, hogy egy meglévő oldal szövegében megnevezzük az új lapot. Általában wiki-oldalakat ún.
+<a href="#camelcase">CamelCase</a> formátumban vagy szögletes zárójelek ( [] ) közé írva nevezhetünk meg.</p>
+<p>
+Például:
+<ul>
+<li>MyWikiPage (Camel Case)</li>
+<li>[My Wiki Page] (szögletes zárójelek között)</li>
+</ul></p>
+<p>
+Az a szöveg, amely wiki-oldalas elnevezést tartalmaz, '?'-lel végződik. A '?'-re kattintással kezdhetünk neki az adott oldal szerkesztésének. A szöveg megírása, elmentése után máris kész az új wiki-oldal.</p>
+<p><a name="wikimarkup"></a><b>Wiki jelölőnyelv</b>:<br />
+Egy-egy wikin belül az oldalak könnyen szerkeszthetők a wiki jelölőnyelv segítségével.
+</p>
+<h4> Bekezdések</h4>
+ <ul type="circle">
+ <li> ezzel választhatók el egymástól üres sorokkal a szövegen belüli bekezdések </li>
+ <li> sortöréshez használjunk három %%<em></em>% jelet</li>
+ <li> ha a szöveg elé szóközöket vagy tabulátorokat írunk, a sorok behúzással jelennek meg </li>
+ </ul>
+
+<h4> !! Címsorok</h4>
+ <ul type="circle">
+ <li> A sor elején egy ! segítségével hozhatunk létre egy kis címsort</li>
+ <li> !! jellel közepeset</li>
+ <li> !!! jellel nagy címsorokat </li>
+ </ul>
+
+<h4> szövegformázás</h4>
+ <ul type="circle">
+ <li> <em>szöveg kiemelése</em> két aposztróf [''] segítségével történik, a közötte lévő szöveg rendszerint dőlten jelenik meg</li>
+ <li> <strong>szöveg vastagítása</strong> két aláhúzásjellel [__] történik (vagy két csillag között: **)</li>
+ <li> <big>szövegméret növelése</big> kettőskeresztek közé [##] illesztéssel</li>
+ <li> <small> szövegméret csökkentése </small> két "55" jel közé illesztéssel</li>
+ <li> azonos szélességű betűkkel <tt>írógép írásmintájára</tt> hasonlító szerkesztéssel a szöveget két egyenlőségjel közé [==] illesztve szerkeszthetünk </li>
+ </ul>
+
+<h4> Listák</h4>
+
+ <ul type="circle">
+ <li> lista kezdése * jellel történik</li>
+ <li> számozott lista elején #-t használunk <ol>
+ <li> további listákat hozhatunk létre</li>
+ <li> ehhez az alpontokat ugyanúgy a * és a # jelek megfelelő variálásával alakíthatjuk ki </li>
+ </ol>
+ </li>
+ </ul>
+
+<h4> HyperLinks</h4>
+
+ <ul type="circle">
+ <li> új ugrópont létrehozásához illesszünk a szövegbe egy CamelCase formátumú wikiszót </li>
+ <li> vagy vegyük körbe az ugrópontot két <b>szögletes zárójellel</b></li>
+ <li> az érvényes internetes (<a href="http://">http://</a>-vel kezdődő) címek, például a http://www.example.com/ webcím szövegét a rendszer automatikusan kattinthatóvá alakítja</li>
+ <li> ha a www-címet vagy a wiki-ugrópontot szögletes zárójelek közé tesszük [<a href="http://www.moodle.org/">Moodle</a>], idézőjelekkel vagy a | jellel címkét ragaszthatunk rá <ul type="circle">
+ <li> [title | http://példa.com]</li>
+ <li> [WikiWord "cím"] vagy ["cím" WikiLink] </li>
+ </ul>
+
+ </li>
+ <li> ha egy wikiszót, !http://www-címet (vagy [bármit], ami szögletes zárójelben van) nem szeretnénk ugróponttá alakíttatni, mindössze egy felkiáltójelet vagy egy hullámvonalat kell elé írnunk <ul type="circle">
+ <li> !NemUgróPont, ~NemUgróPont</li>
+ <li> ![NemUgróPont], !!http://nolink.org/ </li>
+ </ul>
+ </li>
+ </ul>
+
+<h4> Táblázatok a | jellel</h4>
+<table cellpadding="2" border="1" cellspacing="0">
+<tr>
+<td> az egyes elemeket </td>
+<td> fogjuk közre egy </td>
+<td> | jellel, </td>
+</tr><tr>
+<td> és kész is a </td>
+<td> táblázat szerkezete </td>
+</tr><tr>
+<td> a böngészők általában </td>
+<td> üresen hagyják a hiányzó </td>
+<td> cellákat </td>
+</tr>
+</table>
+
+
+<p>
+A táblázat elé és után mindig szúrjunk be egy üres sort, hogy bekezdésén belül elkülönüljön a többi szövegtől.
+</p>
+
+<h4> Ábrák</h4>
+
+ <ul type="circle">
+ <li> kép beszúrásához illesszük annak teljes elérési útvonalát szögletes zárójelek közé, pl.: [http://www.példa.com/pics/image.png] </li>
+ <li> másik megoldás a képfeltöltő funkció használata</li>
+ </ul>
+
+<h4>További olvasmányok</h4>
+A Wiki jelölőnyelv egy sor egyéb lehetőséget tartalmaz. További információk az <a href="http://erfurtwiki.sourceforge.net" target=_new>Erfurt Wiki honlapon</a>.
+
+<p>
+<a name="camelcase"></a><b>Camel Case</b>:<br />
+A CamelCase a wikiszavak írásmódja. A több szóból álló összetétel szóköz nélkül, a szókezdeteknél nagybetűvel írandó. Akis- és nagybetűk váltakozásától a szöveg megjelenése hasonlít a teve púpjára.</p>
+<p>
+Ezt a szövegfűzési módot hívják BumpyText-nek (göröngyös szövegnek) is.</p>
+<p>
+A nyelvleírók nem kedvelik a wiki ezen névadási írásmódját, a számítógépes világban ez az írásmód nagyon elterjedt és a legtöbb programozó ismeri.</p>
+
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>HTML-mód</B></P>
+
+<P>Az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
+<dl>
+<dt>Nincs HTML</dt>
+<dd>Minden HTML-elemet kiiktat. A formázás wikiszavakkal történik. A szűrők ebben a módban be vannak kapcsolva.</dd>
+<dt>Biztonságos HTML</dt>
+<dd>Egyes elemek használata megengedett és meg is jelennek. Nincsenek aktív szűrők, melyeknek ebben a módban elemekre volna szükségük!</dd>
+<dt>Csak HTML </dt>
+<dd>Wikiszavak használata nélkül, csak HTML. Ezen opció esetén lehetőség van a HTML-szerkesztő használatára.</dd>
+</dl>
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kezdeti tartalom kitöltése</B></P>
+
+<P>Ez az a tartalom, amelyet kezdetben betölthetünk a wikibe.</P>
+<P>Ha saját kezdeti tartalmat kívánunk megadni, hozzuk létre szöveges állomány formájában, majd töltsük föl a kurzusállományokat tartalmazó terület valamelyik könyvtárába. Ezután az állományok közül válasszunk ki egyet kezdő oldalnak. Az adott könyvtárban lévő összes oldal az ezen wikihez létrehozott egyes új wikiszerkezetek tartalma lesz, a kiválasztott oldal pedig a kezdő oldal lesz.
+</P>
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/wiki/icon.gif"> <B>Wiki</B></P>
+<UL>
+<P>A Wiki arra ad lehetőséget, hogy böngésző használata mellett egy egyszerű jelölőnyelvet alkalmazva dokumentumokat lehessen közösen létrehozni.</P>
+
+<P>A "wiki wiki" hawaii nyelven azt jelenti, hogy "villámgyors", így utal az így szerkeszthető és frissíthető oldalak fejlesztésének a sebességére. Általában véve a módosítások elfogadása előtt nem kerül sor azok felülvizsgálatára, és a legtöbb wiki bárki számára, de legalábbis a wikiszerverhez hozzáférő személyek számára elérhető.</P>
+
+<P>A Moodle wiki moduljával a résztvevők a tartalom hozzáadása, bővítése vagy módosítása céljából együtt munkálkodnak az internetes oldalakon. A régebbi változatokat a rendszer sosem törli és mindig visszaállíthatók.</P>
+
+<P>Ez a modul az <a href="http://erfurtwiki.sourceforge.net" target=_new>Erfurt Wiki</a> változaton alapszik.</P>
+</UL>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Oldalak törlése</B></P>
+<P>Ezzel a funkcióval wiki-oldalakat törölhetünk. Gyors ellenőrzést követően megjelennek a hibás oldalak.</P>
+<P>Egy-egy oldal törlését alaposan fontoljuk meg! Rendszerint erre nincs szükség.</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Többszörös változtatás visszaállításának szerzője</B></P>
+<P>
+Ez egy rögzített szöveg (nem használható a * vagy egy reguláris kifejezés), a legtöbb, ami tehető, az a támadást intéző IP-címének vagy gazdanevének a használata.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Oldalak visszaállítása</B></P>
+
+<P>Ha valaki saját wikinkben egy sor oldalt összekavar, ezeket a változtatásokat automatikusan visszaállíthatjuk, ha kitöröljük az adott {szerző}-höz tartozó mezőt (ez rendszerint egy IP-cím vagy gazdagépnév).</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Oldaljelölők beállítása</B></P>
+<P>A wiki-oldalakon jelölők helyezhetők el, melyek módosítják annak típusát vagy viselkedését.</P>
+
+<P>Jelölő leírása:</P>
+<table border="1" width="100%"><tbody>
+ <tr><td valign="top" width="25%">TXT</td><td>Az oldalon szöveg szerepel.</td></tr>
+ <tr><td valign="top" width="25%">BIN</td><td>Az oldalon bináris adat szerepel.</td></tr>
+ <tr><td valign="top" width="25%">OFF</td><td>Az oldal ki van kapcsolva.</td></tr>
+ <tr><td valign="top" width="25%">HTM</td><td>Az oldalon HTML szerepelhet (az általános wiki-beállítás megelőzi ezt a jelölőt).</td></tr>
+ <tr><td valign="top" width="25%">RO</td><td>Csak olvasható.</td></tr>
+ <tr><td valign="top" width="25%">WR</td><td>Írható.</td></tr>
+</table>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Oldalak eltávolítása</B></P>
+
+<P>Ezzel a funkcióval az adatbázisban tárolt összes oldal korábbi változatát eltávolíthatjuk, így csak a legfrissebb változatok maradnak meg.</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanulóadminisztrátori opció</B></P>
+
+<P>Egyes adminisztrátori opciókat a tanulókkal kapcsolatosan ki- és bekapcsolhatunk. Bekapcsolt állapotban ezek az opciók csak az olyan wiki esetén érvényesülnek, amelyeket a tanuló szerkeszthet. Kikapcsolt állapotban ezek nem jelennek meg az adminisztrátori menüben.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A wiki automatikus hivatkozási opciója</B></P>
+
+<P>Bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy nem kívánjuk a CamelCase írású szavak automatikus hivatkozássá alakítását. Ilyen esetben ezt a négyzetet kell bejelölni a CamelCase alapú hivatkozások kikapcsolásához.
+</p>
+<p>
+<b>FIGYELEM</b> -- A CamelCase a wiki alapvető jellemzője, kikapcsolása esetén megeshet, hogy más importált wikik hibásan fognak működni. Ezt a funkciót <i>csakis</i> akkor használjuk, ha teljesen biztosak vagyunk abban, hogy nem akarunk CamelCase alapú hivatkozásokat.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Kezdő wiki-oldal neve</B></P>
+<P>
+Itt adhatjuk meg, ha az első wiki-oldal neveként a wiki helyett más nevet kívánunk használni. Ez lesz az első wiki-oldal neve ezen wiki minden egyes példánya esetén.<br><br>
+
+Ha ezt a mezőt üresen hagyjuk, a kezdő oldal a wiki neve lesz, hacsak ki nem választunk egy nevet a 'kezdő oldal' mezőben.
+</P>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Lehetővé teszi, hogy a tanulók írjanak a wikibe</B></P>
+<P>
+<UL>
+ <li>A tanár a kurzusában szereplő összes wikibe írhat </li>
+ <li>Háromféle wiki létezik: tanári, kurzus-/csoport, tanulói</li>
+ <li>A tevékenység az alábbi Moodle-csoporthoz tartozó állapotokkal rendelkezik: "Nincs csoport", "külön csoportok" és "látható csoportok"</li>
+ <li>Minden csoport esetén ugyanaz a kezdeti tartalom szerepel</li>
+</UL>
+
+Így egy mátrixot kapunk:
+<table border="1" width="100%"><tbody>
+ <tr>
+ <th valign="top" width="25%"></th>
+ <th valign="top" width="25%">Nincs csoport</th>
+ <th valign="top" width="25%">Külön csoportok</th>
+ <th valign="top" width="25%">Látható csoportok</th>
+ </tr>
+ <tr>
+ <th valign="top" width="25%">Tanár</th>
+ <td valign="top" width="25%">A tanár hozza létre és módosítja a wikit. A tanuló olvashatja a tartalmat.</td>
+ <td valign="top" width="25%">Minden csoporthoz tartozik egy wiki, amelyet csak a tanár módosíthat. A tanulók csak a saját csoportjukhoz tartozó wikit látják.</td>
+ <td valign="top" width="25%">Minden csoporthoz tartozik egy wiki, amelyet csak a tanár módosíthat. A tanulók az összes olyan wikit látják, amely egy, az összes csoportot tartalmazó lenyíló menüből kiválasztható.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <th valign="top" width="25%">Kurzus/csoport</th>
+ <td valign="top" width="25%">A tanár és a felhasználó hozhatja létre és módosíthatja a wikit.</td>
+ <td valign="top" width="25%">A tanuló a saját csoportjához tartozó wikit módosíthatja és megtekintheti.</td>
+ <td valign="top" width="25%">A tanuló a saját csoportjához tartozó wikit módosíthatja. A tanulók az összes olyan wikit láthatják, amelyek egy, az összes csoportot tartalmazó lenyíló menüből kiválaszthatók.</td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <th valign="top" width="25%">Tanuló</th>
+ <td valign="top" width="25%">Minden tanuló a saját wikijét láthatja és módosíthatja.</td>
+ <td valign="top" width="25%">Minden tanuló a saját wikijét módosíthatja, és látja csoportja tanulóinak összes wikijét, amelyek egy, a csoportja összes tanulóját tartalmazó lenyíló menüből választhatók ki.</td>
+ <td valign="top" width="25%">Minden tanuló a saját wikijét módosíthatja, és látja az összes wikit, amely egy, az összes tanulót tartalmazó lenyíló menüből választható ki.</td>
+ </tr></tbody>
+</table>
+
+</P>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A wiki használata</B></P>
+<p>
+<br>
+
+A wiki olyan platform, amely weboldalak közös létrehozására szolgál. Alapelvei egyszerűek.
+<br><br>
+
+<ul>
+<li>A szöveget megírjuk és elmentjük.</li>
+<li>Később egy másik személy elolvassa és bizonyos kiegészítéseket vagy módosításokat vél elvégezhetőnek. Ezért kiválasztja az "Edit" [Szerkesztés] funkciót és elvégzi a módosításokat. </li>
+<li>Az új változat mentése után mindenki számára hozzáférhetővé válik.</li><br> <br>
+</ul>
+
+A wiki révén oldalakat vagy ugrópontokat szúrhatunk be meglévő oldalakba.
+<br><br>
+
+<ul>
+<li>Az ugrópont (hivatkozás) egy wikiszóvaL hozható létre. Ez olyan szóból áll, amelyben legalább két nagy betű szerepel. Ha már létezik ilyen nevű oldal, annak összekapcsolása automatikusan történik, ha nem, a pont kérdőjellel jelenik meg.</li>
+<li>A kérdőjelre kattintva az adott névvel egy új oldalt nyitunk meg szerkesztésre.</li>
+</ul>
+<br><br>
+
+
+<P ALIGN=CENTER><B><br>
+A wiki formázási szabályai</B></P>
+<p>
+
+
+<h4> Bekezdések</h4>
+ <ul>
+ <li> ezzel választhatók el egymástól üres sorokkal a szövegen belüli bekezdések </li>
+ <li> sortöréshez használjunk három %%% jelet</li>
+ <li> ha a szöveg elé szóközöket vagy tabulátorokat írunk, a sorok behúzással jelennek meg </li>
+ </ul>
+
+<h4> !! Címsorok</h4>
+
+ <ul type="circle">
+ <li> A sor elején egy ! segítségével hozhatunk létre egy kis címsort</li>
+
+ <li> !! jellel közepeset</li>
+ <li> !!! jellel nagy címsorokat </li>
+ </ul>
+
+<h4>Szövegformázás</h4>
+
+ <ul>
+
+ <li> <em>szöveg kiemelése</em> két aposztróf ('') segítségével történik, a közötte lévő szöveg rendszerint dőlten jelenik meg</li>
+ <li> <strong>szöveg vastagítása</strong> két aláhúzásjellel [__] történik (vagy két csillag között: **)</li>
+ <li> <big>szövegméret növelése</big> kettőskeresztek közé [##] illesztéssel</li>
+
+ <li> <small> szövegméret csökkentése </small> két "55" jel közé illesztéssel</li>
+ <li> egy <tt>írógép írásmintájára</tt> hasonlító szerkesztéssel a szöveget két egyenlőségjel közé [==] illesztve szerkeszthetünk </li>
+ </ul>
+
+<h4>Listák</h4>
+
+ <ul>
+ <li> lista kezdése * jellel történik</li>
+ <li> számozott lista elején #-t használunk <ol>
+ <li> további listákat hozhatunk létre</li>
+
+ <li> ehhez az alpontokat ugyanúgy a * és a # jelek megfelelő variálásával alakíthatjuk ki </li>
+ </ol>
+ </li>
+ </ul>
+
+<h4> HyperLinks</h4>
+
+ <ul>
+
+ <li> új ugrópont létrehozásához adjunk meg egy wikiszót a szövegen belül</li>
+ <li> bizonyos szavakat [szögletes zárójelben] megadva ugrópontot hozhatunk létre a WikiWikiWeb belsejében, amely nem egy érvényes wikiszóból áll</li>
+
+ <li> az érvényes internetes (http://-vel kezdődő) címek, például a http://www.example.com/ webcím szövegét a rendszer automatikusan kattinthatóvá alakítja</li>
+ <li> egy www-címet vagy egy WikiLink-et szögletes zárójelbe téve és idézőjelek vagy a | karakterek közé helyezve megfelelő címet megadva: <ul>
+ <li> [cím | http://példa.com]</li>
+
+ <li> [WikiWord "cím"] vagy ["cím" WikiLink] </li>
+ </ul>
+ </li>
+ <li> ha egy wikiszót, !http://www-címet (vagy [bármit], ami szögletes zárójelben van) nem szeretnénk ugróponttá alakíttatni, mindössze egy felkiáltójelet vagy egy hullámvonalat kell elé írnunk <ul>
+ <li> !NoHyperLink, ~NoHyperLink</li>
+ <li> ![Nem hiperkapcsolat], !http://nolink.org/ </li>
+
+ </ul>
+ </li>
+ </ul>
+
+<h4> Táblázatok a | jellel</h4>
+| az egyes elemek | kötőjelesek | karakter | <br>
+| felépített | táblázati struktúra | <br>
+| a böngészők rendszerint | kihagyják az üres | cellákat | <br>
+
+
+<p>
+A táblázat elé és után mindig szúrjunk be egy üres sort, hogy bekezdésén belül elkülönüljön a többi szövegtől.
+</p>
+
+<h4> Ábrák</h4>
+
+ <ul>
+
+ <li> kép beszúrásához illesszük annak teljes elérési útvonalát szögletes zárójelek közé, pl.: [http://www.példa.com/pics/image.png] </li>
+ <li> másik megoldás a képfeltöltő funkció használata.</li>
+ </ul>
+
+<h4>További olvasmányok</h4>
+A Wiki jelölőnyelv egy sor egyéb lehetőséget tartalmaz. További információkért lásd az <a href="http://erfurtwiki.sourceforge.net" target=_new>Erfurt Wiki Homepage</a> oldalt.
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Megjegyzés hozzáadása</B></P>
+
+<P>Az alábbi céllal fűzhetünk megjegyzéseket valamely értékeléshez:
+
+<OL>
+<LI>További magyarázat vagy kifejtés az értékeléshez (az adott munkát értékelő hallgató részéről);
+<LI>Az értékelésben szereplő állítások lekérdezése (azon tanuló részéről, akinek a munkáját értékelik);
+<LI>Az értékelés megvitatása közben esetleg fölmerülő gondok kiküszöbölése (a tanár által);
+</OL>
+<P>A megjegyzések célja vagy az adott értékeléssel kapcsolatos egyetértés kialakítása, vagy az értékelést végző rábeszélése arra, hogy vizsgálja felül értékelését. A megbeszélést ésszerű módon kell lebonyolítani.
+
+<P>A munka újraértékelése esetén a régi megjegyzések törlődnek és nem jelennek meg az új értékeléssel.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Értékelések egyeztetése</B></P>
+
+<P>Egy csoportos feladat a következő jellemzőkkel rendelkezhet:
+
+<OL>
+<LI>A leadási és értékelési szakaszban, amikor a tanuló a többi tanuló által készített értékelést látja, nincs visszajelzés a munkát leadó tanulóktól azon tanuló felé, aki az értékelést végezte. Lehetséges visszajelzés a tanár részéről, ha a tanár úgy dönt, hogy osztályozza a tanulói értékeléseket, mely esetben a tanár pontszámai és megjegyzései mind a munkát készítő, mind az értékelést végző tanuló számára hozzáférhetővé válnak. Ugyanakkor bármely munkát illetően a tanulótársak csakis egyirányú visszajelzéssel élhetnek.
+
+<LI>A leadási és értékelési szakaszban a tanulók látják a többi tanuló által készített értékelést és lehetőségük van arra, hogy megjegyzést tegyenek ezen értékelésekre. A (társuk általi) értékeléssel vagy egyetértenek, vagy nem. Ha az értékeléssel egyetértenek, akkor az értékelés megmarad és szerepelni fog társ által az adott munkára adott pontszám meghatározásában a végső számításnál. Ha viszont nem értenek egyet az értékeléssel, akkor az értékelést végző tanulónak lehetősége nyílik annak felülvizsgálatára. A felülvizsgálat/egyet nem értés ciklusa mindaddig folytatódik, amíg vagy egyetértés alakul ki, vagy a határidő lejár. Azt az értékelést, amely a határidő elérésekor továbbra is "vitatott", nem vesszük figyelembe a végső számításnál. Ennek köszönhetően a társak között kétirányú visszajelzés jön létre minden egyes munkával kapcsolatosan. </OL>
+<P>Ha a második munkamódszert választjuk, lehetőség van a pontszámok kijelzésének a kikapcsolására. Vagyis ha ezt a "pontszámok elrejtése" opciót választjuk, akkor csakis az értékeléshez tartozó megjegyzések jelennek meg az éppen értékelt tanuló számára. A pontszámok csak az egyetértés kialakulása után válnak láthatóvá (csakis a megjegyzések tekintetében). Ne feledjük, hogy ez az opció csakis akkor lép életbe, amikor az értékelésekhez egyetértésre van szükség.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Értékelések elemzése</B></P>
+
+<P>Ez az elemzés a példákkal kapcsolatos értékelésre, valamint a feladat társak általi értékelési szakaszában végzett értékelésre irányul. Célja, hogy az adott tanári és tanulói értékeléshalmazból kiválassza a jobb értékeléseket. Ezeket a "jó" értékeléseket használjuk a végső pontszám kiszámításánál.
+</p>
+
+<p>Az elemzést akkor célszerű elvégezni, amikor tanári értékelések állnak rendelkezésre. Ezeket az értékeléseket viszonyítási alapként használhatjuk a tanulói értékelések megítélése során. A tanárnak <b>nem</b> szükséges minden példát és minden leadott munkát értékelni, ugyanakkor az elemzés jobban tájékoztat, ha több tanári értékelésünk van, mint amennyi az egyes tanulók által végzett értékelések átlagos mennyisége. Minél több értékelést készít a tanár, annál biztosabb lehet az elemzés eredményét illetően.
+</p>
+
+<p>Az elemzésre rendszerint több alkalommal sor kerül, ilyenkor általában egy vagy több opció megváltozik. Az elemzés mikéntje a lap tetején megjelenő három opcióval szabályozható. </p>
+
+<ol><li>A tanári értékelés betöltésével állítjuk be az adott tanár értékeléseinek a tanulók értékeléseivel szembeni súlyozását a hibaelemzési szakaszban. Ha a tanár a leadott munkával kapcsolatos saját pontozási stratégiáját a tanulók pontozása elé kívánja rangsorolni, akkor a Hibatáblázatban a tanárnak kell a legkisebb átlagos hibával szereplő értékelést végzőnek lennie. Ha a tanár nem az első helyen szerepel, akkor a tanári értékelés betöltése mindaddig növelendő, amíg a tanár a legkisebb átlagos hibaszámmal nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a tanári értékelés fog dominálni és a tanárhoz hasonlóan pontozó tanulók úgyszintén a hibatáblázat felső részén jelennek majd meg. A táblázat alsó részén megjelenő tanulók pontozása nem felel meg a tanár értékelésének (sem a táblázat tetején lévő tanulókénak). Minél több tanári értékelés áll rendelkezésre, annál valószínűbb, hogy ezt az opciót nem kell igénybe venni a tanárnak a táblázat tetejére juttatásához. Ne feledjük, hogy ez az opció <b>nem</b> rendel súlyozást a tanári értékeléshez, ha az szerepel a végső pontszám kiszámításában. Abban a számításban a tanári értékelésnek a tanulói értékelésekkel azonos lesz a súlya. Így például ha egy tanuló leadott munkáját a tanár 41%-ra értékeli, társai pedig 45% -- 55%-ra, akkor a konkrét leadott munka végső pontszáma (41% + 45% + 55%) / 3, azaz 47% lesz.</li>
+
+<li>Az értékelési pontszám súlyozása a végső pontszám kiszámításakor használatos. A tanulói "pontozási teljesítmény" kiszámításához egyszerű képletet használunk. Ez a tanulók "jó" értékelésének az aránya a számukra rendelkezésre álló értékelések maximális számához viszonyítva. Így például ha az a feladat, hogy a tanulók 3 értékelést készítsenek a példaként leadott munkáról és 5 csoporttársi értékelést, az adott tanuló pedig 7 értékelést készít és ebből 1 kimarad az elemzésből (lásd alább), akkor a pontozási teljesítménye (7 - 1)/8, azaz 75%. A feladat végső pontszáma ezen pontozási teljesítmény és a leadott munkájukra adott pontszám (vagy több leadott munka esetén a legjobb pontszám) súlyozott kombinációja. A leadott munka pontszáma mindig 1-es súllyal szerepel. Így ha ezt az opciót, mondjuk, 0,5-re állítjuk, akkor a két pontszám 0,5:1 arányban vagy a pontozási teljesítmény 33%-aként és a leadott munka pontszámának 66%-aként összegződik.</li>
+<li>A kiejtendő értékelések százalékos aránya határozza meg a to drop végső pontszám kiszámításából kihagyandó értékelések számát. Ez kétféleképpen állítható be.
+<ul><li>Ha tudjuk, miként történik a pontozási teljesítmény kiszámítása, akkor ha az adott tanuló elvégzi az összes neki kiosztott munka értékelését, teljes jegyet kaphat (erre az elemre), ha egyetlen értékelést sem ejtenek ki. Ha a tanár ésszerűbb átlagpontszámot kíván használni, akkor ennek az opciónak a 30%-ra állításával mintegy 70%-os átlagos pontozási teljesítményhez juthat (ismét csakis akkor, ha minden tanuló az összes rendelkezésére álló értékelést lepontozta).</li>
+<li>Másfelől a kiejtendő értékelések száma is beállítható úgy, hogy a fennmaradó "jó" értékelések az átlagos hibaszámot valamilyen ésszerű értéken belül tartsák. Ezek azok a százalékos arányok, amelyek a Hibatáblázat negyedik oszlopában szerepelnek. Például feltételezhető, hogy minden tanulói értékelés (átlagosan) a 20%-os tartományon belülre kerül. Ekkor az elemzés néhányszori megismétlésével beállítható a kiejtendő értékelések száma mindaddig, amíg a jelen oszlopban lévő számok mindegyike egy konkrét határon belül nem esik. </ul>
+</ol>
+<p>A hibatáblázaton túl az elemzés felsorolja az összes értékelés pontszámát és a tanulóknak adott végső pontszámot. Ennek a táblázatnak a megvizsgálásával eldönthető, hogy az eredmények ésszerűek-e. Közelebbről, ha sok értékelést ejtünk ki, bizonyos leadott munkák értékelés nélkül maradhatnak és a tanuló végső pontszáma túlzottan alacsony lesz. Az elemzés a leadott munkák számát a lap tetején, valamint közvetlenül a Pontszámtáblázat előtt mutatja. Ennek a két számnak azonosnak kell lenni. Ha egy vagy több értékeletlen leadott munka fordul elő és a tanár nem kívánja csökkenteni a kiejtett értékelések számát, akkor a tanárnak értékelnie kell ezen leadott munkákat és meg kell ismételnie az elemzést. Fontos, hogy minden leadott munka legalább egyszer értékelve legyen az elemzés végső szakaszában, azaz amikor a végső pontszám kiszámítása történik.
+</p>
+<p>A kiejtett értékelések száma és a globális végső pontszám között egyensúly áll fenn. Minél több értékelést ejtünk ki, annál alacsonyabb lesz a végső pontszám. Ha viszont <b>nem</b> ejtjük ki a gyönge értékeléseket, akkor a tanulók kifogásolhatják az értékelés minőségét, ami meghatározza a munkájukért kapott pontszámot. Ha elegendő tanári értékelés áll rendelkezésre az elemzés különösebb erőltetés nélküli tanári előtárbe helyezéséhez, úgy az értékeléseknek mintegy a 15% -- 30%-át célszerű kihagyni. </p>
+<p>Ne feledjük, hogy ez az elemzés hosszú időt vesz igénybe, mivel ismétlődő folyamatról van szó. Hosszas késésekre számíthatunk.
+</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Névtelen pontozás</B></P>
+
+<P>A csoporttárs által pontozott feladatra névtelenül is megadható a pontszám. Ilyen esetben a pontozó tanuló neve (és esetleges fényképe) nem jelenik meg. A pontozandó munka azonosítására csakis a leadott munka (állomány-)neve szolgál.
+
+<P>Ha a feladat csoporttárs általi pontozása nem névtelenül történik, a munka mellett megjelenik annak a tanulónak a neve (és esetleg fényképe), aki a munkát leadta. Ez a pontozás esetén elfogultsághoz vezethet.
+
+<P>Ne feledjük, hogy ha a tanár pontszámait a tanuló látja, ezek sosem névtelenül jelennek meg.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A tanár példáinak értékelése</B></P>
+
+<P>Miután a tanár leadta a példákat, a tanár szempontjából érdemes a példát értékelni, még ha csak részlegesen is. Az ilyen értékelés a tanárra tartozik és a tanuló számára a feladat során SOHA nem válik láthatóvá. Ugyanakkor hasznosnak bizonyul, ha a tanár a példa tanulói értékelésére kíváncsi. A tanulói értékelés pontozása során a tanár saját értékelését a lap tetején, a tanuló ugyanazon munkára vonatkozó értékelését pedig a lap alján látja. A "plusz" értékelés hivatkozásként és a példában lévő fontosabb pontok emlékeztetőjeként szolgál.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Csoporttárs által pontozott feladat típusa</B></P>
+
+<P>A csoporttárs által pontozott feladat kétféle lehet:
+
+<OL>
+<LI>Csak az értékelési elemekre vonatkozó visszajelzés és az általános megjegyzések lesznek rögzítve. Az értékelési elemek pontozása nem látható a pontozási oldalakon. Maguk a feladatok nem szerepelnek az átlagos pontszámban. Ugyanakkor a tanuló pontozási teljesítményét méri a rendszer, és csakis ez az érték alakítja a tanulók végső pontszámát.
+
+<LI>Itt a tanárnak és a csoporttársaknak mind visszajelzést, mind pontszámot meg kell adni. A feladatok globális mennyiségi pontszámot, valamint minőségi adatokat kapnak. A tanuló végső pontszáma a tanári pontszám, a csoporttársak átlagpontszáma és a tanuló pontozási teljesítménye (súlyozott) eredményéből alakul ki.
+
+</OL>
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A végső pontszám összetétele</B></P>
+
+<P>A képernyőn a táblázat a végső pontszámot és annak kiszámítását mutatja. A végső pontszám három lehetséges összetevőből áll.
+
+<OL>
+<LI>A tanár pontszáma a tanuló leadott munkájára.
+<LI>A csoporttársak pontszáma a tanuló leadott munkájára.
+<LI>A csoporttársi pontozási szakaszban a teljesítményre adott pontszám. A teljesítmény alapja a következő: (a) a pontszámai a többi tanuló átlagos pontszámához túl magas vagy túl alacsony volt-e (ezt torzításnak hívják), (b) pontszámai általában véve követik-e a többi tanuló által adott pontszámot (ezt megbízhatóságnak hívják) és (c) a tanulónak az általa pontozott egyéb munkákra tett megjegyzéseinek a minősége. Ezt a pontszámot a tanár adta. Ez a három teljesítménypont sorrendben 1:2:3 tényezőként súlyozódik és kiadja a globális "pontozási" pontszámot. Másképpen fogalmazva, a megjegyzések tanár általi pontozása ugyanolyan súlyú, mint a torzítási és a megbízhatósági tényező együttvéve. </OL>
+
+<P>Ezt a három összetevőt a feladat szempoontjából megfelelőnek vélt módon súlyozhatjuk. A súlyok a kisebb táblázatban láthatók.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A végső pontszám kiszámítása</B></P>
+
+<P>A képernyőn a táblázat azt mutatja, hogyan történik a tanulók végső pontszámainak a kiszámítása. A végső pontszám maximum öt összetevő súlyozott összegéből alakul ki.
+
+<OL>
+<LI>A tanár pontszáma a leadott munkára. Ez opcionalális és akkor használatos, ha a tanár valóban értékeli a tanuló munkáját. Ha a tanuló egynél több munkát ad le, akkor a "legjobbra" adott pontszám használatos. Ez esetben a "legjobb" azt a munkát jelenti, amely a tanári pontszám és a csoporttársi pontszám legmagasabb súlyozott kombinációját adja ...
+<LI>A csoporttársak pontszáma a tanuló leadott munkájára. Itt úgyszintén ha a tanuló egynél több munkát ad le, akkor a "legjobbra" adott pontszám használatos. A csoporttársi pontszám opcionálisan magában foglalhatja a tanári pontszámot. Ez a pontszám akkor szerepel, ha a csoporttársi pontszámok mennyisége túl alacsony, illetve ha feltételezhető, hogy a csoporttársi pontszámokat torzítás (rendszerint felfelé) vagy megbízhatatlanság jellemzi. Figyelembevétel esetén a tanári pontszám az átlag kiszámítása során ugyanúgy kezelendő, mint a csoporttárs pontszám. <LI>A tanulói torzítás a csoporttársi munka pontozásában. Ez azt méri, hogy a tanuló a munkát túl magasan vagy túl alacsonyan pontozza-e. Ez nem valamiféle abszolút mérce, mivel minden egyes értékelt leadott munka tekintetében a tanuló pontszáma és a csoporttársak átlaga közötti különbségen alapul. Általában véve ehhez az összetevőhöz NE rendeljünk túl magas súlyt.
+<LI>A tanuló megbízhatósága a csoporttársi munka pontozása során. Ezzel mérhető, hogy a tanulói pontozás mennyire közelít a csoporttársak által értékelt munka átlagos pontszámához. Ez az összetevő levonja a tanulói torzítást és átlagolja a pontozása és a csoporttársak átlagos pontszáma közötti különbséget. Elméletileg ha egy tanuló magas jegyeket ad a jó munkákra és alacsonyakat a gyengékre, akkor a megbízhatósági szintje magas lesz. Ha gyanítható, hogy a tanulók általában véve gyengén értékelnek, akkor a tanár pontozását bele kell venni a csoporttársak átlagaiba, ennek eredményeként a megbízhatósági értékek jobban értelmezhetők lesznek.
+<LI>A tanár által a tanuló értékeléseire adott átlagpontszám. Ez egyaránt tartalmazza a tanuló által mintamunkákra adott előzetes értékelést és bármely olyan pontozást, amelyet a tanár készít a feladat csoporttársak általi értékelése során keletkező értékelésekre vonatkozóan. Általában véve ez az összetevő feltehetőleg fontosabb, mint akár a torzítás, akár a megbízhatóság, ezért ha van, nagyobb sűllyal kell szerepeltetn. </OL>
+
+<P>Ezt az öt összetevőt az adott feladat szempontjából megfelelőnek vélt módon súlyozhatjuk. Például a tanári pontszám nagyobb súllyal eshet latba, ha a feladat csoporttársak általi pontozott része a feladat mint egész szempontjából csak csekély jelentőségű részként szerepel. Másrészről ha a tanár csak néhány leadott munkát pontoz, ezek a pontok figyelmen kívüöl hagyhatók oly módon, hogy nulla súllyal szerepeltetjük. Ha a feladat a tanulókra mint értékelőkre és visszajelzés biztosítására korlátozódik, akkor az első két összetevő nullára (vagy alacsonyra) állítható, és a tanuló pontozási képessége határozza meg a végső pontszámot.
+
+<P>Ne feledjük, hogy ez a képernyő ismétlődően jön föl és a végső pontszámok rendszerint mindaddig nem elérhetők a tanulók számára, amíg a feladat az utolsó szakaszba nem ér. Ha a tanár elégedett a végső pontszámokkal és azok súlyozásával, akkor elérhetővé teheti őket a tanulók számára.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Megjegyzés szerkesztése</B></P>
+
+<P>A többi elemhez hasonlóan egy rövid időszak áll rendelkezésre, amely alatt a megjegyzés szövege módosítható. A megjegyzés mindaddig nem tűnik fel az értékelésen, amíg ez az időszak le nem telt.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feladatelemek</B></P>
+
+<P>A pontozás megkönnyítése érdekében a csoportos feladatnak ésszerű számú értékelési elemmel kell rendelkeznie. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára kell vonatkozniuk. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5 - 15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ. Csoporttársi feladat esetén megengedett egyetlen elem használata, és hasonló értékelés stratégiával ruházható fel, mint egy szokásos Moodle-feladat.
+
+<P>Az elemek típusa a feladat pontozási stratégiájától függ.
+
+<P><B>Nem pontozott</B> Az elemek a feladat szempontjainak a leírásai. Az értékelést végzőt arra kérjük, hogy fűzzön megjegyzéseket ezekhez a szempontokhoz. Akárcsak az összes pontozási stratégia esetén, létezik egy terület az általános megjegyzések számára.
+
+
+<P><B>Akkumulatív pontozás</B> Az elemek az alábbi három jellemzővel rendelkeznek:
+<OL>
+<LI>Az értékelési elemek LEÍRÁSA Ennek egyértelműen rögzíteni kell, hogy a feladatot mely szempont szerint értékeljük. Ha az értékelés minőségi, célszerű részletezni, mit tekintünk kiválónak, közepesnek, illetve gyengének. <LI>Az értékelési elemek SKÁLÁJA Egy előre meghatározott számú skála áll rendelkezésre. Ezek az egyszerű igen/nem jellegű skálától a többpontos skálán keresztül a teljes százalékos skáláig terjednek. Minden elemnek megvan a maga skálája, amelynek igazodnia kell az adott elemhez kapcsolódó lehetséges variációk számához. Ne feledjük, hogy a skála NEM határozza meg az elem fontosságát az átlagos pontszám kiszámítása sroán, azaz egy kétpontos skálának azonos a "Hatása", mint a 100 pontosnak, ha a megfelelő elemek azonos súllyal szerepelnek...
+
+<LI>Az értékelési elemek SÚLYA Alaphelyzetben az elemek azonos fontosságúak a feladat átlagos pontszámának a kiszámítása során. Ez megváltoztatható, ha a fontosabb elemekhez 1-nél nagyobb, a kevésbé fontosakhoz 1-nél kisebb súlyt rendelünk. A súlyok módosítása NEM befolyásolja a maximális pontszámot, azt az értéket ugyanis a csoporttársi feladathoz tartozó 'maximális pontszám' paraméter határozza meg. A súlyok kaphatnak negatív értékeket, ez kísérleti jelleggel alkalmazható. </OL>
+<P><B>Hibán alapuló pontozás</B> Az elemek általában olyan tételeket vagy szempontokat fogalmaznak meg, amelyeknek meg kell jelennie a feladatban. Az értékelés ezen tételek vagy szempontok meglétén vagy hiányán alapszik. A tanárnak olyam pontszámtáblázatot kell beállítania, amely a javaslat szerinti pontokat adja akkor, ha minden tétel jelen van, ha egy hiányzik, ha kettő hiányzik stb. Ha egyes tételek fontosabbak, mint a másik, akkor ezekhez a tételekhez 1-nél nagyobb súlyt rendelhetünk. A kisebb tételekhez 1-nél kisebb súlyt rendelhetünk. A globális "hibaszám" a hiányzó tételek súlyozott összege. Az értékelést végző mindig végrehajthat kisebb módosításokat ezeken a javaslat szerinti pontokon.
+
+<P><B>Kritériumon alapuló pontozás</B> Az elemek "szintre" vonatkozó megállapításokat tartalmaznak, melyekkel a feladat rangsorolható. A megállapítások lehetnek összegezendő jellegűek, illetve lehetnek önmagukban álló megállapítások. Az értékelést végzőnek kell eldöntenie, hogy melyik megállapítás illik jobban az egyes munkákra. A tanárnak minden kritériumra vonatkozó megállapítást egy javasolt pontszámhoz kell kapcsolnia. Ezeket általában el kell rendezni. Az értékelést végző végrehajthat kisebb módosításokat ezeken a javaslat szerinti pontokon.</P>
+
+<P><B>Rubrika alapú pontozás</B> Hasonlít a kritériumon alapuló pontozáshoz, de itt egynél több kritériummal dolgozunk. A kritériumok számát a feladat paraméterei között adjuk meg. Az egyes kritériumokon belül legfeljebb öt "szintre" vonatkozó megállapítást tehetünk. Egy adott feladaton belül a szintek száma kritériumról kritériumra változhat. Egy-egy kritérium beállítása során egy üres "szintre" vonatkozó megállapítás jelzi a "szintre" vonatkozó megállapítás végét. Ennek megfelelően némely kritériumhoz két szint tartozhat, más esetben három szint, legfeljebb öt szint lehetséges. A kritériumok súlyozhatók. A szintekhez 0, 1, 2, legfeljebb 4 pont rendelhető. Az értékelés pontszáma ezen pontok súlyozott összege.
+</P>
\ No newline at end of file
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A végső pontszám</B></P>
+
+<P>Az ezen a képernyőn megjelenő táblázat a végső pontszámokat és azok megoszlását jeleníti meg, ahogyan azok a tanuló számára láthatók. Ha a táblázatból értékek hiányoznak, lehetőség van a "visszalépésre" és ezek hozzáadására. Voltaképpen két kiigazítást eszközölhetünk a végső pontszámon.
+
+<OL>
+<LI>Ha a tanár pontszámát kell hozzáadni, akkor az adott munkát úgy pontozhatjuk, hogy áttérünk a tanár feladathoz tartozó kezelő képernyőjére és rákattintunk a "Tanuló értékelésre leadott munkái" pontra. Minden egyéb folyamatban lévő leadott munka pontozható. Ha ezzel elkészültünk, vigyük a feladatot vissza a 3. szakaszba és újból számítsuk ki a végső pontszámokat. Hasonlóképpen minden korábban nem pontozott értékelést pontozhatunk a Kezelő képernyőről.
+<LI>Ha eltérő súlyozási sémát szeretnénk használni, vigyük a feladatot vissza a 3. szakaszba, ahol rákattinthatunk a "Végső pontszámok kiszámítása" pontra és megadhatjuk az új súlyokat. A pontok újraszámítása után a feladatot át kell vinni a 4. szakaszba, ahol az új pontok elérhetővé válnak. </OL>
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Pontozott csoporttársi feladat</B></P>
+
+<P>Ez tünteti fel a pontokat és a benyújtott munkához fűzött megjegyzéseket. Ha úgy akarjuk, válaszolhatunk erre az értékelésre, illetve (ebben a szakaszban) úgy is dönthetünk, hogy nem fogadjuk el azt. Ez utóbbi esetben a lap alján lévő mezőbe gépeljük be a választ, megindokolva, miért nem vagyunk elégedettek az értékeléssel. Ezután kattintsunk a lap alján lévő gombra és válasszuk a NO [NEM] opciót, ha a rendszer megkérdezi, elégedettek vagyunk-e ezzel az értékeléssel.
+
+<P>Ha viszont nincs kifogásunk az értékeléssel szemben, kattintsunk a lap alján lévő gombra, majd válasszuk a YES [IGEN] opciót, ha a rendszer megkérdezi, elégedettek vagyunk-e ezzel az értékeléssel.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Csoporttársi feladatok pontozása</B></P>
+
+<P>A pontozás megkönnyítése érdekében egy-egy csoporttársi feladat egy sor értékelési "elemre" van felosztva. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára vonatkozik. Az értékelés fajtájától függően az alábbi teendőket hajtsa végre
+<OL>
+<LI>A megfelelő gombra kattintva vagy a legördülő menüből a megfelelő számot kiválasztva adjon meg egy pontszámot.
+
+<LI>A Visszajelzés mezőben fűzzön magyarázatot az adott pontszámhoz. Ha úgy véli, hogy az indok egyértelmű, hagyja a szövegmezőt üresen. Ne feledje, hogy a tanár megtekintheti az értékelését és magyarázatot kérhet az adott pontszámmal kapcsolatosan, ha nem szerepel mellette magyarázat.
+</OL>
+
+<P>Másfajta értékeléseknél azt kell megállapítania, hogy bizonyos tételek megvannak-e, vagy hiányoznak, ismét mások esetén ki kell választania, hogy melyik megállapítás illik a legjobban az adott munkára. Mindkét feladatnál a pontokat némileg igazíthatja igényeinek megfelelően.
+
+<P>Ezen az űrlapon az utolsó mezőben általános megjegyzést fűzhet a munkához. Ebben kell az értékelést megindokolni. Az értékelés legyen udvarias és lehetőség szerint konstruktív. Értékelése megjelenik azon tanuló előtt, aki az adott munkát készítette. <P>Csak korlátozott idő, általában egy fél óra áll rendelkezésére arra, hogy meggondolva magát módosítson a pontokon vagy a megjegyzéseken. Ha ez az idő letelik, az a személy, akinek a munkáját értékelési, értesítést kap az értékelésről. Ebben a szakaszban megtekintheti az adott értékelést, de már nem módosíthat rajta.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanulói értékelések pontozása</B></P>
+
+<P>Ezen a képernyőn adható meg a feladat leadási és értékelési szakaszában a tanuló által végzett értékelésre a tanár pontszáma. A pontozás viszonylag egyszerű, a 20-ból elért pontszám adható meg. A tanár a feladat megkezdése előtt a tanulónak adott utasítások lapaján eldöntheti, mit fog osztályozni és milyen viszonyított pontszámot fog adni. Magasabb szinten például a tanulótól kritikai megjegyzések várhatók el, közepes szinten elvárható tőle, hogy rámutasson az erős és gyenge pontokra, alacsonyabb szinten pedig előfordulhat, hogy a tanuló mindössze a hibák és pontatlanságok feltüntetésére kerít sort.</P>
+
+<P>Adott esetben a tanulóé előtt megjelenik a tanár saját értékelése, így könnyű megejteni az összehasonlítást. A tanár saját megjegyzése ennek megfelelően viszonyítási alapként használható.</P>
+
+<P>Az értékelésre adott pontszám a lap alján lévő megfelelő gomb megnyomásával történik. A pontozás ismétlésére a "szerkesztési időtartam" alatt van lehetőség. Amint az erre rendelkezésre álló idő letelik, a tanuló számára hozzáférhető válik a tanár megjegyzése. Ugyanakkor az "osztályozó pontszámot" a tanuló mindaddig nem látja, amíg a végső pontszám rendelkezésre nem áll. (Ennek az az oka, hogy az adott munkára kapott pontszám és ezen munka ÉRTÉKELÉSÉRE kapott pontszám összekeverhető, a feladat adott korai szakaszában a különbség esetleg kevéssé látszik világosan a tanuló számára.)</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Pontozási stratégia</B></P>
+
+<P>A csoportos feladat meglehetős rugalmasságot tesz lehetővé a használt pontozási sémát illetően. Ez lehet:
+
+<OL>
+<LI><B>Nincs pontozás:</B> Ilyen feladattípus esetén a tanár nem kíváncsi a tanulótól származó mennyiségi értékelésre. A tanulók megjegyzéseket fűznek a munkákhoz, de nem pontozzák őket. Ugyanakkor a tanár, ha kívánja, pontozhatja a tanulói megjegyzéseket. Ezek az "osztályozó pontszámok" képezik a tanulók végső pontszámának az alapját. Ha a tanár nem pontozza a tanulói értékeléseket, akkor a feladat semmilyen végső pontszámot nem kap.
+
+<LI><B>Akkumulatív pontozás:</B> Ez a pontozás alaptípusa. Ilyen feladattípus esetén az egyes értékelésekre adott pontszám egy sor "értékelési elemből" áll össze. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára kell vonatkozniuk. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5 - 15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ. Csoporttársi feladat esetén megengedett egyetlen elem használata, és hasonló értékelés stratégiával ruházható fel, mint egy szokásos Moodle-feladat. <P>Az elemek az alábbi három jellemzővel rendelkeznek:
+<OL>
+<LI>Az értékelési elemek LEÍRÁSA. Ennek egyértelműen rögzíteni kell, hogy a feladatot mely szempont szerint értékeljük. Ha az értékelés minőségi, célszerű részletezni, mit tekintünk kiválónak, közepesnek, illetve gyengének.
+
+<LI>Az értékelési elemek SKÁLÁJA. Egy előre meghatározott számú skála áll rendelkezésre. Ezek az egyszerű igen/nem jellegű skálától a többpontos skálán keresztül a teljes százalékos skáláig terjednek. Minden elemnek megvan a maga skálája, amelynek igazodnia kell az adott elemhez kapcsolódó lehetséges variációk számához. Ne feledjük, hogy a skála NEM határozza meg az elem fontosságát az átlagos pontszám kiszámítása sroán, azaz egy kétpontos skálának azonos a "Hatása", mint a 100 pontosnak, ha a megfelelő elemek aznos súllyal szerepelnek...
+
+<LI>Az értékelési elemek SÚLYA. Alaphelyzetben az elemek azonos fontosságúak a feladat átlagos pontszámának a kiszámítása során. Ez megváltoztatható, ha a fontosabb elemekhez 1-nél nagyobb, a kevésbé fontosakhoz 1-nél kisebb súlyt rendelünk. A súlyok módosítása NEM befolyásolja a maximális pontszámot, azt az értéket ugyanis a csoporttársi feladathoz tartozó 'maximális pontszám' paraméter határozza meg. A súlyok kaphatnak negatív értékeket, ez kísérleti jelleggel alkalmazható. </OL>
+
+<LI><B>Hibán alapuló pontozás:</B> Ilyen feladattípus esetén a leadott munka pontozása Igen/Nem skála alapján történik. A pontszámot a "pontszámtáblázat " határozza meg, amely meghatározza a "hibák" száma és a javasolt pontszám közötti összefüggést. Egy feladatnak lehet például hat olyan lényeges eleme, amelynek jelen kell lennie. A pontszámtáblázat megadja a javasolt pontokat, ha mind jelen van, ha egy hiányzik közülük, ha kettő stb. Az egyes elemekhez szükség esetén súlyozott tényezők rendelhetők, amennyiben egyes elemek fontosabbak, mint a többi. A "hibák" száma a meglévő elemek súlyozott összege. Alaphelyzetben minden elem súlya egy. A pontozási táblázat feltehetőleg nem lineáris, a javasolt pontok egy tíz elemesből álló feladat esetén például alakulhatnak ekként: 90%, 70%, 50%, 40%, 30%, 20%, 10%, 0%. Az értékelést végző az ajánlott pontszámokat felfelé vagy lefelé viheti akár 20%-kal ahhoz, hogy kialakítsa a leadott munka végső pontszámát.
+
+<LI><B>Kritériumok szerinti pontozás:</B> Ez a legegyszerűbben pontozható értékelésfajta (jóllehet, nem szükségszerűen a legegyszerűbb a kialakítása). A leadott munkák egy sor kritériumot tartalmazó állítás alapján kapnak pontot. Az értékelést végző kiválasztja, melyik megállapítás illik legjobban za adott munkára. A pontszám megállapítása a "kritériumtáblázat" alapján történik, amely minden egyes kritériumhoz megadja a javasolt pontszámot. Például kialakítható egy olyan feladat, amely, mondjuk, öt kritériumot magában foglaló megállapításra épül. Ez esetben az értékelést végzőknek egyes értékeléseikhez az öt megállapítás közül ki kell választaniuk egyet. A hibán alapuló pontozáshoz hasonlóan az értékelést végző az ajánlott pontszámot a végső pontszámhoz viszonyítva legfeljebb 20%-kal módosíthatja. </OL>
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>A tanuló által leadott munka pontozása </B></P>
+
+<P>Általában a tanár értékeli a tanulók által leadott munkákat. Az értékeléseket a tanulók elolvashatják. Az értékelésnek visszajelzést kell tartalmazniuk munkájukra vonatkozóan.</P>
+<P>Az értékelés során adott pontok kétféleképpen használhatók a végső pontszám kiszámítására. Egyrészt maga a pontszám felhasználható (súlyozott) komponensként a végső pontszám kiszámításánál. Másrészt ezek a pontok opcionálisan hozzáadhatók a csoporttársi értékeléshez és egyfajta "kiegyenlítőként" használhatók, ha úgy tűnik, a tanulói értékelések túl magas vagy túl alacsony értékeket mutatnak.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Saját munka hozzáadása a feladathoz</B></P>
+
+<P>A csoporttárs által pontozott feladat opcionálisan tartalmazhatja a tanuló saját munkáját az egyes tanulók által pontozandó munkák között. Másként fogalmazva, ha például az értékelést végző csoporttársak száma 5, akkor minden egyes tanulótól 6 munka pontozását kérjük, melyek közül az egyik az ő saját munkájuk.
+
+<P>Ha az értékelést végző csoporttársak száma nulla és a saját munka hozzáadásának opciója be van kapcsolva, akkor a feladat saját pontozású feladattá válik. Ebben választhatóan szerepelhet a tanári pontozás attól függően, hogy az adott opció be van-e állítva.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanári pontszám hozzáadása</B></P>
+
+<p>Ezzel az opcióval úgy adhatunk hozzá a leadott munkára vonatkozó tanári értékelést, mintha az csoporttársi értékelés volna. Ha ezt az opciót IGEN-re állítjuk, akkor a tanár értékeléseket a rendszer voltaképpen kétszer számolja, először szokásos tanári értékelésként, másodszer pedig a csoporttársi értékelésekhez hozzáadva. A tanár akkor tarthat erre igényt, ha (a) az egyes leadott munkákhoz tartozó csoporttársi értékelések száma alacsony, vagy (b) ha megpróbálja kiegyensúlyozni a csoporttársi értékeléseket, ha azok túlzottan elfogultnak vagy megbízhatatlannak mutatkoznak.</p>
+
--- /dev/null
+<p>Műhelymodul</p>
+<ul>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=graded.html">Pontozott csoporttársi feladat</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=addingacomment.html">Megjegyzés hozzáadása</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=anonymous.html">Névtelen pontozás</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=assessmentofexamples.html">A tanár példáinak értékelése</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=elements.html">Feladatelemek</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=teachersgradings.html">Tanári pontok kijelzése</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=editingacomment.html">Megjegyzés szerkesztése</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=grading.html">Csoporttársi feladatok pontozása</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=gradingstrategy.html">Pontozási stratégia</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=gradingsubmissions.html">A tanuló által leadott munka pontozása</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=gradingassessments.html">Tanulói értékelések pontozása</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=showinggrades.html">Pontok kijelzésének elrejtése</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=includeself.html">Saját munka hozzáadása a feladathoz</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=managing.html">Műhelyfeladat kezelése</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=nassessmentsofstudentsubmissions.html">Tanulói leadott munkához tartozó értékelések száma</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=nassessmentsofteachersexamples.html">Tanári példákhoz tartozó értékelések száma</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=nelements.html">Megjegyzések, elemek, hibák vagy kritériumok száma</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=numberofassessors.html">Értékelést végző csoporttársak száma </a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=assignmenttype.html">Csoporttárs által pontozott feladat típusa</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=resubmit.html">Feladatok ismételt leadása </a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=selfassessment.html">Önértékelés</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=specimen.html">Értékelő űrlap mintája</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=submissionofexamples.html">Tanári példa leadása</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=breakdownoffinalgrade.html">A végső pontszám összetétele</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=calculatingfinalgrade.html">A végső pontszám kiszámítása</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=finalgrades.html">A végső pontszám</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=ungradedassessments_student.html">Nem pontozott értékelések (Tanulók leadott munkái)</a>
+ <li><a href="help.php?module=workshop&file=ungradedassessments_teacher.html">Nem pontozott értékelések (Tanári leadott munkák)</a>
+</ul>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Leadott munkák ligatáblázata</B></P>
+
+<p>A ligatáblázat a feladat során elkészült legjobb leadott munkák listáját tartalmazza. A bejegyzések számát állíthatjuk 0-ra, egy 1 és 20 vagy 50 közötti számra, illetve "Összes"-re. 0 esetén a ligatáblázat <b>nem</b> jelenik meg. Ha a számot 1 és 20 vagy 50 közöttire állítjuk, akkor a leadott munkák száma válik láthatóvá, például ha a számot 10-re állítjuk, akkor a tíz legjobb leadott munka lesz látható. Az "Összes" esetén a táblázat felsorolja az összes leadott munkát.</p>
+
+<p>A második opcióval azt állíthatjuk be, hogy megjelenljen-e a tanulók neve a táblázatban. Ez az opció a táblázat tanulói megjelenítését szabályozza, a tanár mindig látja a tanulók nevét.</p>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Műhelyfeladat kezelése </B></P>
+
+<p>A műhelyfeladat vagy csoportos feladat bonyolultabb, mint a szokásos feladatok. A feladat végrehajtása több lépésből vagy szakaszból áll. Ezek a következők:</p>
+
+<ol>
+<li><p><b>Feladat kijelölése</b> A feladat értékelését egy sor értékelési elemre kell bontani. Ennek eredményeként a feladat pontozása kevésbé lesz önkényes és a tanulókat egyfajta kerettel látja el az értékelés elvégzéséhez. Az értékelési elemek összeállítása és ennek megfelelően a pontozási űrlap elkészítése a tanár feladata. (A részleteket lásd az adott oldalon.)</p>
+
+ <p>Ha megtörtént az értékelési elemek összeállítása, a tanár általában néhány mintamunkát ad közre. Ezek olyan gyakorló anyagok, amelyekkel a tanulók saját munkájuk elkészítése előtt gyakorolhatják az értékelést. Mielőtt azonban a feladatot a tanulók megkapják, ezeket a mintamunkákat a tanárnak értékelnie kell. Ennek köszönhetően a tanár "mintaválaszokhoz" jut ezen példák tanulói értékelésének felülvizsgálata során (melyre a következő lépésben kerül sor).</p>
+
+ <p>A tanár a mintamunkákat választhatóan adja közre. Előfordulhat, hogy bizonyos feladatok esetén ez nem is helyénvaló.</p>
+
+<li><p><b>Tanulói leadott munkák engedélyezése</b> A feladat hozzáférhető a tanulók számára. Ha a tanár készített mintamunkákat, a tanulóknak ezek közül néhányat értékelni kell. (Az értékelések számát a feladat létrehozásakor határozza meg.) Ha egy tanuló elkészítette az előírt számú értékelést, leadhatja a saját munkáját. Ha egy feladathoz nincs példa, a tanulók szabadon haladéktalanul benyújthatják munkájukat.</p>
+
+<p>Ha a feladatot a leadott munkák fázisában hagyjuk, akkor összegyűjthetjük a leadott munkákat. Ha ezt követően a következő két fázisban kiadjuk őket, jobban fogjuk tudni elosztani a munkát. Ha viszont a feladatot az (engedélyezett) "beállítási" fázisból egyből a "munkaleadás és értékelés engedélyezése" fázisba tesszük, akkor a munkájukat korán leadó tanulók inkább a korábban leadott munkákat fogják értékelni, míg a munkájukat később leadó tanulók inkább a kései leadott munkákat fogják értékelni. Ha egy "késleltetést" iktatunk be a csoporttársi értékelés megkezdésébe, akkor ez a probléma nagy mértékben kiküszöbölhető. <p>Ha egy tanuló lead egy munkát, a tanár - ha szükséges - értékelheti a munkáját. Ez az értékelés beszámítható a tanuló végső pontszámába. Az értékelések egyaránt elvégezhetők a munka leadási és értékelési szakaszában. Amennyiben a tanári értékelésre a végső pontszám kiszámítása előtt kerül sor, úgy annak eredménye felhasználható az adott számítás során.</p>
+
+<li><p><b>Tanulói munkaleadás és értékelés engedélyezése</b> Ha a feladat csoporttársi értékelést tartalmaz, akkor azoknál a tanulóknál, akik munkát adtak le, megjelennek más tanulók értékelésre váró munkái. Azok a tanulók, akik még nem adtak le munkát, most már leadhatják munkájukat (de <b>nem</b> látják más tanulók értékelendő munkáit). Ebben a fázisban a munkák leadása, a munkák újbóli leadása, valamint a leadott munkák és az újból leadott munkák értékelése egyszerre történhet. </p>
+
+ <p>Előfordulhat, hogy a tanár a leadott munkát és annak csoporttársi értékelését két külön szakaszra kívánja bontani, összevárva, amíg minden tanuló leadja a munkáját, mielőtt áttér a csoporttársi értékelési szakaszára. Ilyen esetben erre a fázisra egyáltalán nem kerül sor, a feladat a "leadott munka engedélyezése" szakaszból közvetlenül az "Értékelések engedélyezése" szakaszba kerül. Ezáltal a tanár határidőt szabhat meg a leadandó munkákra, a feladat az adott időpontban átkerül az "Értékelések engedélyezése" szakaszba.</p>
+
+<p>Ha viszont a tanár nem kívánja a feladatot ilyen mereven megosztani, akkor a feladat ezt a szakaszt használja. Ha a tanár lehetővé teszi, hogy a leadott munka és az értékelés együtt jelenjen meg, akkor figyelembe kell vennie a kijelölési szint túllépésének EGY-re (esetlegesen KETTÕ-re) való beállítását annak érdekében, hogy a kijelölések simán menjenek végbe (a további részleteket l. az adminisztrátori oldanon). Ne feledjük, hogy ennek eredményeként egyes leadott munkák többszöri (csoporttársi) értékelésre kerülhetnek, mások pedig kevesebbszer, mint a leadott munkák többsége.</p>
+
+ <p>AMikor a tanuló elvégzett egy értékelést, csoporttársai megtekinthetik. Az a tanuló, aki leadta a munkát, megjegyzést tehet az értékelésre vonatkozóan, amennyiben ezt az opciót bejelölték az adott feladatnál. Ha kívánja, a tanár pontozhatja ezeket a csoporttársi értékeléseket, az így kapott pontok pedig átvihetők a tanulók végső pontszámába (de erre sok esetben nincs igazán szükség, lásd a végső pontszám kiszámításáról szóló részt).</p>
+
+<li><p><b>Tanulói értékelés engedélyezése</b> Ebben a szakaszban folytatódnak a csoporttársi értékelések, de a tanulók semmi olyan munkát nem adhatnak le, amely ismételt leadást tartalmaz. Azok a tanulók, akik nem adtak le munkát, arról értesülnek, hogy munka leadására nincs tovább lehetőség, és <b>nem</b> tekinthetnek meg semmilyen (csoporttárs által) értékelésre leadott munkát.</p>
+
+ <p>A tanár, ha kívánja, pontozhatja a csoporttársi értékeléseket, és ezek eredményét átviheti a tanulók végső pontszámába (de erre sok esetben nincs igazán szükség, lásd a végső pontszám kiszámításáról szóló részt).</p>
+
+<li><p><b>Végső pontszám kiszámítása</b> A határidő lejárta után a tanár a feladatot a következő szakaszba helyezi át, ahol már nincs lehetőség arra, hogy a tanulók további értékelést végezzenek. A tanár, ha kívánja, befejezheti a példákon végrehajtott értékelések pontozását, valamint a tanulói leadott munkák pontozását. Ugyancsak pontozhatja a tanulók által elvégzett csoporttársi értékeléseket. Erre igazából <b>nincs</b> szükség, mivel ha kellő számú értékelés áll rendelkezésre az egyes leadott munkákhoz, akkor az egyes tanulók "pontozási teljesítménye" meghatározható a relatív ponteredmények alapján. </p>
+
+ <p>A pontozás befejezését követően a tanár kiszámítja a tanulóvégső pontszámát. A végső pontszám rendszerint három összetevőből alakul ki, a tanárnak a tanuló munkájára adott pontszámából, a tanuló munkájára adott csoporttárs pontszám átlagából, valamint a tanulók pontozási teljesítményéből. Az utóbbi magában foglalja a tanár által a tanulók megjegyzésére adott átlagos "osztályozó pontszámot". Erre a három összetevőre a tanár súlyokat állapít meg, mielőtt sor kerülne a végső pontszám kiszámítására.</p>
+
+<li><p><b>Végső pontszám kijelzése</b> Elérkezik a feladat végső szakasza, mely során a tanulók megtekinthetik végső pontszámukat. A tanár, ha kívánja, visszamehet a feladaton és állíthat például a végső pontszám kiszámításához használt súlyokon, majd ezt követően a tanulóknak megmutathatja a módosított pontokat.</p>
+
+ <p>A tanuló (és a tanár) ugyancsak megtekintheti a tanulók leadott munkájának a "ligatáblázatát". Itt a megjelenítés a pontszámok sorrendjében történik, a legjobb leadott munka áll az első helyen. A leadott munkára adott pontszám a tanár által adott pontszám és (ha vannak) a csoporttársi pontok átlaga. Az alkalmazott súlyozás az előző szakaszban alkalmazottal megegyező súlyozás.</p>
+</ol>
+
+<p>A feladat bármely szakaszában a tanár megnyithatja az "Adminisztrátor" oldalt. Ezen az oldalon látható a feladat mindenkori állapota. Felsorolja a tanár példaként leadott munkáit (ha vannak), a tanulók értékelését (a tanár példáira, saját munkájukra és egyéb tanulók leadott munkájára vconatkozóan), valamint a tanulók leadott munkáit. A tanár ezt az oldalt használhatja a leadott munkák értékelésére és újbóli értékelésére, az értékelések pontozására és újbóli pontozására, itt törölhet leadott munkákat és értékeléseket, és általában véve ezen az oldalon követheti nyomon a feladat menetét.</p>
+
--- /dev/null
+<P><IMG VALIGN=absmiddle SRC="<?php echo $CFG->wwwroot?>/mod/workshop/icon.gif"> <B>Műhely</B></P>
+<UL>
+<P>A műhely egyfajta csoporttársi értékelő tevékenység, melyhez rendkívül sok opció tartozik. Lehetővé teszi a résztvevők számára egymás projektjének és mintaprojekteknek egy sor különféle módon való értékelését. Emellett többféleképpen koordinálja ezen értékelések összegyűjtését és szétosztását. A Műhely modult Ray Kingdon készítette.
+</P>
+</UL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanulói leadott munkához tartozó értékelések száma</B></P>
+
+<P>Ez a szám határozza meg, hogy a tanulókat megkérjük-e a tanulói munka csoporttársi értékelésére. Ha ez a szám nem nulla, akkor minden tanuló ennyi munkát kap a többi tanulótól. Értékelés után a munka szerzője megnézheti a megjegyzéseket és esetlegesen a csoporttárs által adott pontszámot is. (A csoporttársi értékelés folyamata lehet ismétlődő is az "Értékelés elfogadása" opció beállításától függően.) Ha kívánja, a tanár is pontozhatja ezeket az értékeléseket, és azok a pontok felhasználhatók a végső érdemjegyek kiszámítása során. A tanuló megtekintheti az értékeléseire adott tanári megjegyzéseket és pontszámokat, ha vannak.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanári példákhoz tartozó értékelések száma</B></P>
+
+<P>Ez a szám határozza meg, hogy a tanulókat megkérjük-e valamely példa értékelésére, mielőtt leadnák saját munkájukat. Ha ez az érték nem nulla, akkor az egyes tanulóknak egy sor példamunkát értékelni kell. Saját munkájukat mindaddig nem adhatják le, amíg ezek értékelését el nem végezték. A tanár szükség esetén pontozhatja ezeket az értékeléseket, a pontokat pedig beszámíthatja a tanulók végső pontszámába. A tanár ezen értékelésekkel kapcsolatos megjegyzései elérhetőek a tanuló számára, de a tanár "osztályozó pontszámait" mindaddig nem látja a tanuló, amíg le nem telt a munka leadási határideje.
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Megjegyzések, elemek, hibák vagy kritériumok száma</B></P>
+
+<P>Az itt megadott szám határozza meg azt, hogy hány tételt veszünk figyelembe az értékelés során. A pontozási stratégiától függően ez a szám adja meg az értékelés során figyelembe veendő megjegyzések, értékelési elemek, hibák vagy kritériumok számát. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5 - 15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ.
+
+<P>Minden értékeléshez tartozik egy Általános megjegyzések elnevezésű mező. A "pontozás nélküli" feladat esetén az itt megadott érték határozza meg a kiegészítő megjegyzésekhez tartozó területek számát. Ez lehet nulla, ilyenkor az értékelés eredményei csak egyetlen általános megjegyzések területtel rendelkeznek.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Értékelést végző csoporttársak száma</B></P>
+
+<P>A csoporttársak által pontozott feladatokhoz általában 3 - 8 értékelő csoporttárs kapcsolódik. Azaz a csoporttársi pontozási szakaszban minden tanulónak ennyi, az osztályban lévő más tanulóktól származó munkát kell pontozni. Minél nagyobb a feladat annak tartalmát illetően, annál kisebb lesz ez a szám, ellenkező esetben a pontozás tanulókra nehezedő terhe túl nagy lesz. Ugyanakkor a tanulóknak elegendő példát kell látni ahhoz, hogy lássák, mitől lesz egy munka jó vagy rossz. Továbbmenve, a tanuló pontozási teljesítményének az értelmes értékeléséhez hozzátartozik, hogy minél több csoporttárs pontoz, annál jobb. Ez a teljesítmény feltehetőleg nem lesz mérvadó, ha csak három vagy négy pontozást készít el egy-egy tanuló.
+
+<P>Feltéve, hogy elegendő mennyiségű munkát adtak le (10-et vagy annál többet), a rendszer minden tanulóhoz legalább egy "jó" és legalább egy "gyenge" munkát fog hozzárendelni. Ez viszont csak akkor hajtható végre, ha a tanár MÉG a munka (csoporttársi) pontozásra való kijelölése ELÕTT elvégezte a pontozást. Másrészről a tanárnak NEM kell minden munkát pontoznia, egy minta is elegendő. Emellett a tanári pontozásnak NEM szükségszerű a végleges pontozásnak lenni, a célnak egy előzetes pontozás is megfelel. Tekintetbe kell ugyanakkor venni azt, hogy ha be van kapcsolva a tanári pontozást kijelző opció, akkpr ezeket a pontokat a tanulók látni fogják a leadott munka szakaszának a végén. <P>A csoporttársi értékelők száma lehet nulla is. Ebben az esetben a feladat vagy önpontozásos feladat lesz, ha ez az opció be van kapcsolva, vagy pedig szokásos tanár pontozta feladat.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Aránytalansági szint</B></P>
+
+<p>Ez a szint határozza meg azt, hogy a csoporttársi értékelések kiosztása az osztályban kiegyensúlyozott volt-e, avagy sem. A "kiegyensúlyozott" itt azt jelenti, hogy az egyes tanulói leadott munkák hányszor vannak kijelölve (csoporttársi) értékelésre. Ha az aránytalansági szint nullára (ZERO) van állítva, akkor az összes leadott munka azonos mennyiségben van kiadva, vagyis a kijelölés kiegyensúlyozott. Amikor a szint 1-re (ONE) van állítva, akkor a leadott munkák egy része a többi kijelöléshez képest eggyel többször lehet kiadva (ebből adódóan a leadott munkák egy része eggyel kevesebbszer lehet kiadva, mint a többi), vagyis a kijelölés nem kiegyensúlyozott. Hasonlóképpen ha a szint 2-re (TWO) van állítva, akkor nagyobb kiegyensúlyozatlanságot engedélyezünk.</p>
+
+<p>Ideális esetben minden csoporttársi értékelésnek kiegyensúlyozottnak kell lenni. Ugyanakkor ennek az a hátránya, hogy néhány tanuló esetén nem áll rendelkezésre az értékelésre leadott teljes munkamennyiség mindaddig, amíg az utolsó tanuló is le nem adta a munkáját. ONE [EGY]-re beállított aránytalansági szint esetén a legtöbb tanuló azt tapasztalja, hogy esetében megvan az értékelésre leadott teljes munkamennyiség és <b>nem</b> kell várniuk a kései leadott munkákra. A későn leadott munkák mennyisége még kevesebb akkor, ha a szint TWO [KETTÕ]-re van beállítva.</p>
+
+<p>Így egy csoportos feladatnál, ahol a csoporttársi értékelések száma 5-re van állítva, nincs gond abban az esetben, ha a leadott munkák egy része négyszer vesz részt (csoporttársi) értékelésben, másik része 5-ször, a többi pedig 6-szor szerepel, így a feladat értékelése zökkenőmentesebben zajlik és a tanulóknak nem kell annyit várni (ha egyáltalán erre szükség lesz) arra, hogy a többiek leadják a munkát, ha az aránytalansági szint az alapértelmezett nulla értékről egyre van állítva.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Feladatok ismételt leadása</B></P>
+
+<P>Alaphelyzetben a tanulóknak nincs lehetőségük arra, hogy a feladatukat megismételjék, csakis egy leadott munkára van lehetőségük.</P>
+
+<P>Ha ezt az opciót bekapcsoljuk, akkor a tanulók az adott feladat kapcsán több munkát is leadhatnak. Ez olyankor lehet hasznos, ha a tanár arra kívánja ösztönözni a tanulókat, hogy egy ismétléses folyamat révén fejlődést érjenek el.</P>
+
+<P>A leadott munka értékelése az adott munkához kötődő értékelések számán alapszik. Így egy adott tanuló újonnan leadott munkái feltehetőleg szerepelnek majd a csoporttársi értékelésben. Ha viszont egy tanuló egy sor munkát gyors egymásutánban ad le, akkor bármelyik azonos eséllyel vesz részt az értékelésben. A feladat NEM helyezi előbbre a legújabban leadott munkát.
+
+<P>A tanuló végső pontszámának a kiszámítása során a legmagasabb pontszámot elérő leadott munka lesz figyelembe véve. Itt a legmagasabb pontszám a tanári pontszám és a csoporttársi pontszám súlyozott kombinációjaként áll elő, amennyiben mindkettő rendelkezésre áll.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Önértékelés</B></P>
+
+<P>A csoporttárs által pontozott feladat opcionálisan tartalmazhatja a tanuló saját munkáját az egyes tanulók által pontozandó munkák között. Ez azt jelenti, hogy ha például az egyes tanulók által értékelendő munkák száma 5, akkor minden egyes tanulónak 6 darab munkát kell értékelnie, melyek egyike a saját munkája lesz.
+
+<P>Ha az egyes tanulók által értékelendő munkák száma 0 és az önértékelési opció be van kapcsolva, akkor a feladat önpontozásos feladat lesz. Ebbe - a tanár döntésétől függően - beletartozhat a tanári pontozás.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Pontok kijelzésének elrejtése</B></P>
+
+<P>Ez az opció csoportos feladatnál használható, ahol a tanulók között egyetértésnek kell lennie minden értékelést illetően. Az alapbeállítás szerint azon tanulónak, akinek a munkáját értékelik, látnia kell mind a megjegyzéseket, mind a csoporttársi értékelések pontszámait. Ez több vitára adhat okot, mint ha az opció be van kapcsolva és látszanak az értékelések, de nincsenek feltüntetve a pontok.
+
+<P>Ha ez az opció úgy van beállítva, hogy a csoporttársi értékelés pontszámai ne látsszanak, akkor a pontok akkor válnak láthatóvá, ha sikerült egyezségre jutni. Ez az egyezség persze csak a megjegyzésekre vonatkozik. Ha ezek a megjegyzések nem kellően egyeznek a pontokkal, akkor az a tanuló, akinek a munkáját értékelik, kifogással élhet a tanár felé.
+</P>
--- /dev/null
+<p align="center"><b>Minta értékelő űrlap</b></p>
+
+<p>Ez az oldal a feladat pontozására használt tényleges űrlap részleteit mutatja. Ezt használja a tanár a munkánk pontozására. Emellett csoporttársi feladatértékelésnél magunk is ugyanezt az űrlapot használjuka leadott munkák pontozására.</p>
+
+<p>Ne feledjük, hogy bár módosíthatjuk az űrlapon lévő pontokat, ezeket a módosításokat a rendszer NEM menti el. Ez egyszerűen egy mintaűrlap, de mind a tanár, mind magunk egy ehhez hasonlót fogunk használni a feladat során.</p>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanári példa leadása</B></P>
+
+<P>Ha a tanulóknak saját munkájuk leadása előtt bizonyos példamunkákat kell értékelniük, akkor a tanár ezt az ugrópontot használhatja az adott munka leadására. A tanár tetszőleges számú munkát leadhat. Ha a munkák száma nagyobb, mint az egyes tanulók által értékelendő példamunkáké, akkor a munka kijelölése véletlenszerű, de kiegyensúlyozott módon történik. A rendszer megkísérli biztosítani azt, hogy minden példát a tanulók ugyanannyiszor kapjanak meg. A kijelölés annyiban véletlenszerű, hogy ha - mondjuk - tíz példát adnak le, akkor kevéssé valószínű, hogy az első tanuló az 1., 2. és 3. leadott munkát kapja értékelésre.</P>
+
+<P>Ha a tanár a feladat megfelelő paraméteréhez mérten kevesebb példát ad le, akkor a tanulók csak az adott példákat kapják értékelésre.</P>
+
+<P>Miután a tanár leadta a példákat, a tanár szempontjából érdemes a példát értékelni, még ha csak részlegesen is. Az ilyen értékelés a tanárra tartozik és a tanuló számára a feladat során SOHA nem válik láthatóvá. Ugyanakkor hasznosnak bizonyul, ha a tanár a példa tanulói értékelésére kíváncsi. A tanulói értékelés pontozása során a tanár saját értékelését a lap tetején, a tanuló ugyanazon munkára vonatkozó értékelését pedig a lap alján látja. A "plusz" értékelés hivatkozásként és a példában lévő fontosabb pontok emlékeztetőjeként szolgál. </P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Tanári pontok kijelzése</B></P>
+
+<P>A csoporttárs által pontozott feladat opcionálisan elérhetővé teheti a tanári megjegyzéseket és a pontokat a tanulók számára. Szükség esetén ezek a munka leadási határideje után jelennek meg, vagy ennél később, ha a pontok ekkor még nem állnak rendelkezésre. A tanár megjegyzései és a pontok a tanuló segítségére lehetnek, ha saját (csoporttársi) értékelésüket készítik el más tanuló munkájával kapcsolatosan.
+
+<P>Ne feledjük, hogy még ha a csoporttársi pontozás névtelenül történik is, a tanári pontok a tanár nevével és, ha van, fényképével együtt mindig láthatóak a tanulók számára.
+
+</P>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Nem pontozott értékelések (Tanulók leadott munkái)</B></P>
+
+<P><B>Tanulói leadott munka értékelése </B> Ezek olyan csoporttársi értékelések, amelyeket a tanulók egymás munkájáról készítenek. Általában véve ezeket az értékeléseket a tanárnak NEM szükséges pontoznia. Feltéve, hogy minden tanulói leadott munkát mintegy ötször értékelik, a rendszer elfogadható becslést tud adni a tanulók egyéni értékelési teljesítményéről. Ha alacsony a csoporttársi értékelések száma, előfordulhat, hogy a tanár pontozni kívánja ezeket az értékeléseket. Az értékelésekre adott bármely pont figyelembe vehető a tanuló végső pontszámának a kiszámításánál.
+</OL>
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Nem pontozott értékelések (Tanári leadott munkák)</B></P>
+
+<P><B>Tanári leadott munkák értékelése </B> Ezek azon példamunkák értékelései, amelyeket a tanulóknak kellhet a feladat kapcsán azt megelőzően elvégezni, hogy leadnák saját munkájukat. Ezeket az értékeléseket általában véve a tanárnak kell pontoznia. Az értékelések megmutatják, hogy a tanulók értik-e a feladatot, és várhatóan hasznos visszajelzést adnak a tanárnak arra vpnatkozóan, hogy szükség van-e a feladattal kapcsolatosan valamilyen helyesbítő vagy finomító célzatú intézkedésre. Ezen túlmenően pontozott értékelés esetén a tanár megjegyzései a tanuló rendelkezésére állnak. Ezek értékes útmutatást jelenthetnek a tanuló számára a feladat keretében a saját munkájuk elkészítése során. </P>
+
+ <P>Ezeket az értékeléseket nem szükséges pontozni. Ha egy példát egy tanuló nem értékel, attól még az adott tanuló leadhatja a saját munkáját. Ugyanakkor ajánlatos a fenti okok miatt legalább az értékelésekből egy mintát lepontozni.</P>
+
--- /dev/null
+<P ALIGN=CENTER><B>Írás</B></P>
+
+<P>Ha mások által olvasandó szöveget írunk, igyekezzünk azt közvetlenül az olvasóközönségnek írni.</P>
+
+<P>Gondolatainkat a lehető legvilágosabban és legegyszerűbben fejtsük ki a félreértések elkerülése végett. Az egyik eszköz erre, ha rövid szavakat használunk ott, ahol hosszabb kifejezések is szerepelhetnének.</P>
+
+<P>A fórumon mindenképpen segít, ha az üzeneteinket rövidre és a tárgyra vonatkozóra szabjuk. A hosszú és szerteágazó hozzászólás helyett, melyben különféle szempontokat vitatunk meg, valószínűleg jobb, ha néhány rövid üzenetet fogalmazunk meg (ezek akár különféle fórumokhoz is tartozhatnak).
+
+<P>A szöveget addig fogalmazzuk újra és újra, amíg ki nem alakul a helyesnek vélt változat. Még fórumüzenetek esetén is rendelkezésünkre áll <?PHP echo ($CFG->maxeditingtime/60) ?> perc az üzenet feladása után arra, hogy szükség esetén korrigáljuk.</P>
+
+<P>Másokhoz írt válasz esetén próbáljunk érdekes kérdéseket feltenni nekik. Ezzel mind magunk, mind a másik személy számára esélyt adunk a megbeszélés folyamán arra, hogy gondolkozzunk (és tanuljunk!).</P>
+
+
+<p align=right><a href="help.php?file=questions.html">További tájékoztatás az kérdésfeltevésről</a></p>
+<p align=right><a href="help.php?file=reading.html">További tájékoztatás az olvasásról</a></p>
-by Istvan Bozsa (bozsa@jht.gau.hu)
+Hungarian translation. Contact Karoly Fabricz (kfabricz@mail.u-szeged.hu)
+
+A Moodle fordítását az SZTE Távoktatási Központja készítette (kfabricz@mail.u-szeged.hu)
\ No newline at end of file
projects / moodle.git / commitdiff